Szaúd-Arábia egy sokak által hihetetlennek és megvalósíthatatlannak tartott, futurisztikus elemekben bővelkedő projekt keretében igyekszik megvalósítani a világ legnagyobb építési projektjét a sivatagban. A Neom nevet kapott megapolisz három úgynevezett régióból, Trojenából, Oxagonból és a 9 millió ember befogadására képes The Line-ból, vagyis A Vonalból áll. Ami az amerikai felhőkarcolók magasságát megcélozva és belső épületek sokaságát egyesítve vonul át a sivatagon. Erről közölt beszámolót a The Wall Street Journal.
Teherautók és kotrógépek ezrei dolgoztak napi 24 órában, több millió köbméter homokot lapátolva a világ legnagyobb, Neom néven ismert építési projektjénél Szaúd-Arábiában. A munkások azonban a hatalmas, több száz méter széles földkupacot éppen arra a helyre dobták, ahol az építészek a Vörös-tengerbe vezető vízi utat tervezték kiásni. Így a teherautók és az ásók visszatértek a munkához, felszedték az egészet, és egy új homokhegyet emeltek a közelben. Ez a költséges botlás jól példázza a szaúdi projekt viharos útját a merész koncepciótól egy olyan kiterjedt műveletig, amelynek kivitelezése nehéz helyzetbe került.
A The Wall Street Journal szerint a szkeptikusokkal dacolva Szaúd-Arábia több százmilliárd dolláros projektekkel halad előre Neomban, egy Massachusetts méretű, a semmiből épített régióban, amelyet a sci-fi építészet, egy sivatagi síközpont és a New York Citynél nagyobb lakosságot vonzó, feltűnő projektek listája jellemez. Közülük egyik sem pimaszabb, mint az Empire State Buildingnél is magasabb, több milliárd dolláros felhőkarcoló-pár, amelyet 105 mérföld (1 mérföld = 1,61 km) hosszúságúra és kilencmillió ember befogadására terveztek: ez a „The Line” nevű zászlóshajó fejlesztés. A projekt megálmodója Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és tényleges uralkodó az egyiptomi Nagy Piramisokhoz hasonlította a projektet.
A terv nem, a megvalósítás visszafogottabb
A királyság az elmúlt hónapokban csökkentette a vonal első szakaszának méretét, szembesülve a költségek realitásával egy olyan időszakban, amikor az ország sokkal többet költ, mint amennyi a bevétele. A szervezők most azt tervezik, hogy kezdetben körülbelül 1,5 mérföldet építenek meg 2030-ig, nem pedig a korábban elképzelt nagyjából 10 mérföldes első szakaszt – mondta több, a tervekről tájékoztatott személy. Még ez a csonka szakasz is messze a világ legnagyobb épülete lenne, ami több mint 60 Empire State Building négyzetméternyi területtel egyenértékű.
A CNBC múlt havi interjújában a Bloombergnek a csökkentett első fázisról szóló jelentésével kapcsolatban Faisal Al Ibrahim szaúdi gazdasági és tervezési miniszter jelezte, hogy a vonal hosszú távú céljai változatlanok maradnak. „Nincs változás a léptékben – ez egy hosszú távú projekt, amely moduláris felépítésű” – mondta, hozzátéve, hogy „ma a királyság gazdasága gyorsabban növekszik, de nem akarjuk túlhevíteni”.
A tét Szaúd-Arábia számára legalább akkora, a koronaherceg ambíciói. A Neom végső szimbóluma terveinek, hogy átalakítsa a királyság gazdaságát, csökkentse az olajbevételektől való függőségét, és a világ minden tájáról érkező pénzt és tehetséget mágnesként vonzza a királyság. De azt kockáztatja, hogy az ország pénzének nagy részét egy olyan példátlan városépítési kísérletre pazarolja, amelynek megvalósítása túl nehéznek bizonyulhat.
„Mohammed bin Salman itt szerencsejátékot játszik” – mondta Madawi al-Rasheed, a London School of Economics vendégkutatója, aki tagja annak a csoportnak, amely demokratikus reformokat követel Szaúd-Arábiában, az abszolút monarchiában. „Ennyi pénz elköltésének elméletileg kézzelfogható ugrást kellene eredményeznie a szaúdi gazdaságban” – mondta, de a pénz nagy részét eddig külföldi tanácsadókra és építészekre költötték.
A kihívás hatalmas. Több mint 100 000 további építőmunkást kell elhelyezni a királyság hatalmas sivatagjának egy kopár szegletében, kétórás autóútra bármelyik nagyobb várostól. A Neom acél, külső üveg és más anyagok iránti igénye olyan hatalmas, hogy azok felhajtják a globális árakat, és nehéz lesz beszerezni őket. A tervezők attól tartanak, hogy a vonal egyedülálló központi koncepciója, a függőleges város, amely Delaware hosszúságú felhőkarcolókban helyezkedik el, nem lesz elég vonzó hely az élet számára.
Hogyan viszonyul a „The Line” néhány magas épülethez az Egyesült Államokban.
Felfoghatatlan méretű költségkeret
Ugyanakkor a Line visszafogott tervei reflektorfénybe helyezték a Neom óriási számláját a mostani, közepes méretű város kapcsán. A Neom vezetői most kevesebb mint 200 000 lakossal számolnak a projekt első fázisában – a Tennessee állambeli Knoxville lakosságával – mondta egy, a terveket ismerő jelenlegi és egykori alkalmazott. A Neom mégis hatalmas, több millió embernek szánt infrastruktúrára költ, beleértve egy óriási repülőteret, egy 20 mérföldes hegyi alagúton keresztül közlekedő nagysebességű vonatot, hatalmas sótalanító üzemeket és hatalmas polgári funkciókat a Line-ban, például egy operaházat – mondta a volt vezető.
Az árcédula folyamatosan emelkedik. A The Wall Street Journal által áttekintett Neom-dokumentumok szerint a régió száraz hegyvidékére tervezett síközpont költsége két év alatt több mint kétszeresére, októberre 38 milliárd dollárra emelkedett. A Knight Frank ingatlantanácsadó cég becslése szerint már több mint 237 milliárd dollár értékű építési szerződést kötöttek Neomban. Vagyis még a világ egyik legnagyobb kőolajexportőrének is túl drága lehet Neom. A hivatalos költségbecslés szerint 500 milliárd dollárba kerül, ami 50%-kal több, mint az ország teljes idei költségvetése, és több mint fele a szuverén vagyonalap értékének.
A projekten dolgozó vezetők ezt a számot irreálisan alacsonynak tartják. Két, a terveket ismerő személy szerint csak a Line első 1,5 mérföldes szakasza a belső becslések szerint több mint 100 milliárd dollárba kerül. Ha a vonal teljes egészében megépülne, a Neom munkatársai szerint a Line valódi ára jóval meghaladná a 2 billió dollárt. Az egy négyzetméterre jutó építési költségek több mint kétszerese a más közel-keleti tornyoknál szokásosnak – mondták.
Ez pedig valószínűtlenné teszi, hogy a Neom jelentős magánbefektetőket vonzzon a Line jövőbeli fázisainak finanszírozására, mondják – a projektet eddig a szaúdi kormány finanszírozta. A Neom a központi eleme Szaúd-Arábia gazdaságának és identitásának átalakításának, amelyet a koronaherceg 2015-ben kezdett el, amikor apja trónra lépett. Az akkor 29 éves Szalmán király fia túljárt a potenciális örökösök eszén, és gyorsan megszilárdította a hatalmat. A változásra éhes Mohammed bin Szalmán több nyugati kulturális normát engedélyezett, és megszüntette a nemek keveredését, a női sofőröket és a mozikat tiltó korlátozásokat. A szólásszabadságot még szigorúbb korlátok közé szorította, elfojtva a gyors változással kapcsolatos ellenvéleményeket.
A koronaherceg csapata a világ legjobb építészeitől kért javaslatokat a Neom megtervezésére. Az avantgárd Los Angeles-i tervező, a Pritzker-díjas Thom Mayne által vezetett Morphosis Architects egy 100 mérföld hosszú és 1,2 mérföld – azaz két kilométer – széles várost javasolt, a földön szétszórt épületekkel. A hercegnek más elképzelése volt. „Mondtam a csapatnak, mi lenne, ha fognánk és két toronyra fordítanánk az egész vonalat” – mondta tavaly a Discovery Channel egyik dokumentumfilmjében, miközben függőlegesen összecsapta a kezét, mintha valaki lezárna egy könyvet. És megszületett a felhőkarcoló-város ötlete.
Az építészek munkához láttak, hogy megtervezzenek egy pár párhuzamos tornyot, amelyek egymástól 650 láb távolságra vannak, és csillogó tükörüveg bevonatba burkolóznak, amely visszatükrözi a sivatag vörös homokját és azúrkék tengerét. A tornyok a tervek szerint a legmagasabb pontjukon 1640 láb (2640 km ) magasan emelkednek a sivatag alja fölé, bár helyenként ennél alacsonyabbak lesznek, attól függően, hogy milyen terepen haladnak át.
Zéró gravitáció a sivatagban
A 2021-es belső dokumentumok több mint hétmilliárd négyzetlábnyi alapterületet irányoznak elő – 29%-kal nagyobbat, mint New York City összes épülete együttvéve, és több mint 2000 Empire State Building méretét. Lakások, irodák, iskolák, rendőrőrsök, múzeumok és egy királyi palota is helyet kapna benne.
A lenyűgöző – és költséges – építészet prioritást élvez. A koronaherceg azt mondta a Neom vezetőinek, hogy a „zéró gravitáció” érzetét szeretné kelteni, olyan funkciókkal, amelyek úgy tűnnek, mintha dacolnának a fizikával és lebegnének – mondták a korábbi vezetők.
A lineáris város már régóta lenyűgözi a várostervezőket. 1882-ben Arturo Soria y Mata spanyol építész egy hosszúkás városfejlesztést javasolt, amely a madridi „Ciudad Lineal” kerületet ihlette. A Line-t belsőleg az Epcot Centerhez hasonlították – mondta a Neom egy korábbi vezetője -, a Disney World 1960-as évekbeli komplexumához, amelyet a nagysebességű vasúttól függő futurisztikus városnak szántak. Walt Disney halála után elvetették. Az Epcot később tematikus parkká vált.
Egy ekkora lineáris város, mint a Line, ellentétben áll azzal, ahogyan az emberek évezredek óta fejlesztik a városokat: természetesen körkörösen kifelé építkezve, jellemzően egy mag körül.
„Ez a városok alapításának és növekedésének egész történelme ellen harcol” – mondta John E. Fernandez, a Massachusetts Institute of Technology építészeti tanszékének professzora. Még a támogatók is azt mondják, hogy ez egy olyan kísérlet, amely a gyakorlatban könnyen megbukhat.
Egy tervezési dokumentumban a „Fő aggályok” címszó alatt egy alkalmazott négy különböző alkalommal is azt mondta, hogy a Neom a mérföldes felhőkarcolók építésére való fixálódásával a feje tetejére állította a szokásos tervezési folyamatot. „A HASZNÁLAT általában a TERVEZÉST vezérli. Mi a TERVEZÉST használjuk a HASZNÁLAT irányítására” – állt a névtelen megjegyzésben.
Az építészek azon küzdöttek, hogy megtalálják a legjobb módját a napfény és a nyitott tér keveredésének a belső térben. Belső dokumentumokból kiderül, hogy azon birkóztak, hogyan különböztessék meg a városrészeket, hogy ne egy monolitikus tömböt hozzanak létre – inkább különálló, félmérföldes szakaszokat építettek, különböző megjelenéssel és érzéssel. Aggódtak a belső területek alján uralkodó szürke életkörülmények miatt, mivel a tornyok magassága kevés fényt engedne lefelé.
A tervezési dokumentumok szerint a tervezők azt javasolták, hogy a modulok tetején hagyjanak réseket, hogy a szerkezetek a föld görbületéhez igazodjanak, amely mérföldenként körülbelül 8 hüvelykkel meghajlik. A tervezők aggódtak a madarak milliárdjai miatt is, amelyek a vándorlási útvonalon repülnek – ami nem éppen ideális helyszín egy 1600 láb magas üvegtükör számára.
A Neom fölött ott lebeg a városépítési projektek szerencsétlen története, amelyek jellemzően a tervezőasztalon halnak meg. Amelyek megépülnek, azokat általában lekicsinyítik, és gyakran sterilnek tartják. A modern történelem egyik legnagyobbja Brasília, a brazil főváros, amely az 1950-es évek végén épült, és megterhelte az ország pénzügyeit. Átadását követően a lakosok az élettelen utcákra és a szomszédsági érzés hiányára panaszkodtak a kurtított modernista városközpontban, amely ma a várt 500 000 fős lakosság kevesebb mint felét köszöntheti. Helyette viszont sokkal több lakos él az eredetileg az építőmunkások számára épített szatellitvárosokban és azok környékén.
Napi kihívások sora
Hét évvel az indulás után a műholdfelvételek tanúsága szerint a Neom projektből a filmstúdiókon és egy hatalmas palotákkal, golfpályával és legalább 10 helikopterleszállóval büszkélkedő új királyi komplexumon kívül kevés készült el. A Line-on túl, Neomnak egy sereg szuperlatívuszokkal teli projektje van, amelyek mindegyike összetett. Szükség van egy kikötőre az anyagok fogadásához, és a Neom több mint 5 milliárd dollárt költ arra, hogy lakásokat építsen az építőmunkásoknak – derül ki a MEED közel-keleti üzleti-kereskedelmi kiadványból, amely nyomon követi a Neom szerződéseit.
A mérnökök és az adminisztratív dolgozók a Neom által épített maroknyi közösségben élnek, ahol iskolák, kosárlabdapályák, egy Burger King, egy Starbucks és egy Hampton Inn található, ahol a szobák ára 400 dollár felett van. Az első ilyen tábort már részben le kell bontani: egy tervmódosítás után a vonal most a közösségen keresztül vezetne, ahol a lakások már most is zsúfoltak, mondták a korábbi alkalmazottak.
Annak ellenére, hogy a Neom zéró kibocsátásúnak hirdeti magát, nemrégiben vállalkozókat keresett két, összesen 800 megawattos gázerőmű építésére, hogy a régiót ellássa energiával, amíg nem találnak zöldebb energiát.
Több mint egy éve a munkálatok nagy része ásás – a Neom szerint a világ legnagyobb ásatási művelete. A négysávos, rögtönzött építési utakat dömperek sora torlaszolja el; a teherautók és a generátorok dízelgázai áthatják a levegőt. Jelenleg a tengerparti középső szakaszra összpontosítanak, ahol Mohamed herceg azt akarta, hogy az épület egy új kikötő tetejére épüljön, amely a világ legnagyobb sétahajóit is befogadná. A munkások egy több mint 450 hektáros, 50 láb mélyen a tengerszint alatt lévő gödröt ásnak, majd egy kis földhegyet ástak ki, csakhogy kiderült, hogy rossz helyen van.
Miután az alapokat lefektették, kulcsfontosságú próbatétel lesz, hogy a Neom mikor írja alá a költséges szerződéseket a függőleges építkezés megkezdéséhez – ami olyan döntő mérföldkő, ahonnan nehéz visszafordulni.
Érsek M. Zoltán
