Számítani lehetett az infláció szeptemberi felpattanására, a kérdés az, hogy vajon a jegybank a szeptemberi 15 bázispontnál erőteljesebb szigorítással reagál-e az év végéig kirajzolódó folyamatokra – állapították meg elemzők a friss inflációs adatokat kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az éves maginfláció az augusztusi 3,6 százalékról 4,0 százalékra nőtt, ami tavaly augusztus óta a legmagasabb érték.
Virovácz Péter, ING Bank vezető elemzője emlékeztetett: az augusztusi meglepetés után jelentősen megugrottak a várakozások, így a pénteken közölt adat nem érte váratlanul a piacot. Az előző hónaphoz képest igen jelentősen, 0,6 százalékponttal gyorsult az általános áremelkedés üteme, és 2012 óta nem látott magas szinten áll, amivel messze felülmúlja a jegybanki célsáv tetejét is.
Az elemző kiemelte, a szeptemberi adat felülmúlta az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében közzétett rövidtávú előrejelzést. Ez jelentősen növeli annak a kockázatát, hogy a szeptemberben felvázoltnál is magasabb lesz az idei és a jövő évi infláció, ami tovább késleltetheti az inflációs cél elérését, amennyiben az MNB nem változtat az előrejelzés mögött meghúzódó kamatpálya elképzelésén.
Az adat fényében jelentősen megnőtt a lehetősége annak, hogy ismét nagyobb mértékben emelje a kamatokat az MNB, hogy horgonyozni tudja az inflációs várakozásokat és elkerülje a másodkörös hatásokat. Egy ilyen döntés a forintnak is segíthetne, ami továbbra sem képes érdemben elszakadni a 360-as szinttől az euróval szemben.
Ami az ING inflációs előrejelzését illeti, mivel a beérkező adat megegyezett a várakozásukkal, így változatlanul 4,7 százalékos éves átlagos inflációval számolnak idén, míg jövőre 3,7 százalékos áremelkedést várnak.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a szeptemberi áremelkedésben továbbra is átmeneti tényezők, illetve a bázisidőszak hatásai játszanak szerepet. Ezek közül az év elején végrehajtott jövedékiadó-emeléseket emelte ki, valamint az üzemanyagok áremelkedését, amely elsősorban a magas világpiaci olajár hatására alakult ki.
A Századvég makrogazdasági elemzője nem számít arra, hogy a friss inflációs adat hatására a jegybank változtatna majd a szeptemberben előrevetített kamatpályán, így a következő két ülésen ismét 15-15 bázispontos emelés várható. Decembertől ugyanakkor érdemi változás következhet be a monetáris politikában.
Előretekintve, az idei inflációt befolyásoló egyszeri tényezők jövőre kifutnak, így tavasztól az áremelkedési ütem visszatérhet a jegybanki célsávba, de annak teteje körül alakulhat. Ha viszont az elmúlt időszakban tapasztalt energiaár-emelkedések a vállalatok árazási döntéseit is érdemben befolyásolják, az felfelé mutató kockázatot jelent az inflációs pályát illetően. Erre pedig a jegybank várhatóan csak az új inflációs előrejelzés ismertében tud majd érdemben reagálni, illetve decemberre már tisztább képet kaphatunk, hogy az energiaár-emelkedések mennyire bizonyulnak tartósnak.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője elmondta: az újranyitást követő átárazódások nagy része már végbemehetett, de az emelkedő olajár, az élelmiszerek árai és a kedvezőtlen bázishatás a negyedik negyedévben is felfelé hajtja az inflációt.
Ezek miatt novemberben 6 százalék közelében tetőzhet az áremelkedés. Az átlagos infláció 2021-ben 4,7 százalékos lehet, míg az Erste Banknál decemberre 5,6 százalékra várják az éves indexet. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, így számottevően mérséklődhet az árnövekedés mértéke.
Mindemellett továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik a kilátásokat a minimálbér-emelés, az szja-visszatérítés, valamint az energia- és nyersanyagárak globális drágulása miatt.
