Az elmúlt 10-12 évben az üzleti világ és környezete igen nagy ütemben változott és változik. A cégeknek is új módszereket, megoldásokat kell folyamatosan keresniük, találniuk és alkalmazniuk talpon maradásuk, valamint versenyképességük javítása érdekében. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb tényezője a legkiválóbb menedzserek igénybevétele a legfontosabb feladatokhoz. Az előző mondatban szándékosan nem szerepel az „alkalmazás” kifejezés, ugyanis új „iparág” született, az interim, átmeneti, közbülső, ideiglenes menedzsment (IM), amely napjainkban kezdi fénykorát élni.
Mi az interim menedzsment?
A vállalatoknál gyakran fordul elő, hogy egy-egy felső vezetőt elküldenek, vagy ő mond fel, hosszabb ideje betegállományban van, örökre eltávozik, szülési szabadságra megy, váratlan baleset éri, kiküldik tartós külszolgálatra és még számos ok miatt hirtelen üresedhetnek meg fontos pozíciók. Ilyenkor az is gyakori, hogy a cégnél nincsen megfelelő ember előléptetésre, nincsen idő hosszas interjúztatásra az utódkeresési folyamatban, vezérigazgatóra, gazdasági igazgatóra, pénzügyi főnökre, HR vezetőre, logisztikai igazgatóra főkönyvelőre, marketing-vezetőre stb. pedig azonnal szükség van a zökkenőmentes üzletmenet fenntartására. Ezekben és hasonló esetekben kézenfekvő egyéni átmeneti, külsős vezetők határozott időre való igénybevétele, vagy „bérlése” a nagy számú, erre szakosodott cégektől.
Az átmeneti menedzsereket tehát általában céges krízishelyzetekben, vagy akkor hívják, amikor nem sikerül betölteni egy-egy vezetői pozíciót valamilyen okból. Ma már nem csak elsőszámú vezetőnek, hanem operatív vezetői pozícióba, egy-egy projekt vezetésére is keresnek helyetteseket, “problémamegoldókat” a vállalatok. Ezeket a vezetőket egyedi feladattal, határozott időre bízzák meg. Az interim menedzsment egy olyan időszakosan fennálló tevékenységi forma, melynek során meghatározott időszakra egy külső, ún. átmeneti vezető vállalja meghatározott körülmények között menedzsment tudásának átadását. Más szavakkal: az interim menedzsment a cégvezetés egy átmeneti szervezeti és stratégiai hiányának megoldása külső, tapasztalt szolgáltató igénybevételével.
Az üzleti világban a huszadik század utolsó negyedében a változások mind gyakoribbak és gyorsabbak lettek, a projekt alapú működés a vállalatok rutinjává kezdett válni. Ezért a konkrét feladatra, határozott időre szerződtetett munkatársak iránt mind nagyobb lett a kereslet. Az interim menedzsment alapítói felismerve az ebben rejlő piaci lehetőséget, létrehoztak egy felsővezetőkből álló szakértői csapatot, ahonnan speciális menedzsment feladatokra helyezték ki a tagokat. Így született meg az interim menedzsment gyakorlata.
Gyorsan növekvő piac
Az első IM-cégek a múlt század hetvenes éveiben alakultak meg Hollandiában; Európa legtöbb országában ez a tevékenység, ez a szakma és menedzsment gyakorlat viszont az ezredforduló előtti esztendőkben kezdett el szélesebb körben terjedni. Magyarországon az első IM-vállalat, a Hungarian Interim Management Kft. 2003-ban kezdte meg tevékenységét. Becslések szerint napjainkban az interim menedzserek (akikről még a későbbiekben lesz szó) száma idehaza mintegy háromezer. Az IM-cégek többnyire jelentős számú kikölcsönözhető munkaerővel rendelkeznek, akik a vállalati tevékenység, az üzleti és támogató folyamatok szinte minden területét lefedik.
Az interim menedzsment iparág gyorsan növekvő, rugalmas erőforrás és megoldás szolgáltatóvá nőtte ki magát. Ma óvatos becslések szerint csak Európában évente több tízmilliárd eurós forgalmat bonyolítanak le az interim menedzsment szolgáltatók. A statisztikák tanúsága szerint Európa első számú IM piaca az Egyesült Királyság. (Érdemes megjegyezni, hogy a korszerű vezetéstudományi elméletek és gyakorlatok többsége az Egyesült Államokból terjed el a világban, ennek ellenkezője igaz az interim menedzsmentre. Annak ellenére, hogy az amerikai vállalatoknál a felső vezetői pozíciók jelentős részét már jó ideje átmeneti menedzserek töltik be.)
Aki jön és megy – „felségterületek”
Nagy tapasztalattal, jelentős tudással és referenciával rendelkező nyugdíjba vonult, vagy szabadúszó közép- és felsővezetők alkotják az IM-cégek szakértői csapatát, akik a bérbe vevő és az IM-vállalat közötti szerződés (amelyben természetesen a díjazás is szerepel) alapján látják el feladatukat általában 6-24 hónapos időtávban. Elterjedt megfogalmazás, hogy az interim menedzser olyan szakember, aki azért érkezik egy céghez, hogy a feladat ellátása, megoldása után elmenjen onnan.
Ebbe az öt kategóriába tulajdonképpen minden vállalati tevékenység beleérthető a stratégia készítéstől és megvalósítástól az operatív vezetésen és probléma megoldáson át a hirtelen támadt vezetői hiány pótlásáig.
Kiből lesz interim menedzser?
Kik alkotják az egyéni és az IM-cégek által ajánlott és kiközvetített átmeneti menedzserek egyre bővülő táborát? Az egyik szakmai meghatározás szerint az interim menedzser olyan több éves közép vagy felsővezetői tapasztalattal, speciális szaktudással rendelkező szakember, aki projekt jelleggel egy adott feladatra, teljes körű felelősséggel és hatáskörrel szerződik az őt bérbe vevő céghez. Az interim menedzser beolvad a vállalat mindennapi életébe, kultúrájába, munkatársakat irányít, operatív, stratégiai és változásmenedzsmenttel, valamint tanácsadással kapcsolatos feladatokat egyaránt ellát. Egy személyben stratéga, tervező, elemző, megvalósító, változáskezelő. A tudástranszfer mellett sok esetben képzést is nyújt a megbízó cég munkatársainak.
Kik választják az izgalmas, de sok esetben magányos hivatást?
- többnyire 45 év feletti vezetők, akik magas pozíciót értek el karrierjük során, majd szakmai fordulópontra vágyva új irányt keresnek maguknak, és az interim menedzsmentben látják a szakmai tovább fejlődésre alkalmas megoldást
- menedzserek, akik különleges életstílusra vágynak, amelyben az autonómia összeköthető az izgalmas kérdésfeltevések és projektek megvalósításának szabadságával
- „ejtőernyősök”, akik egy cégtől végkielégítéssel távoztak és ezután megfelelő feladatokat keresnek maguknak
- specialisták, akik olyan magas szinten dolgoznak, hogy egy cég – vezetőként. vagy alkalmazottként – már nem tudná megfizetni tudásukat, gyakorlatukat, értékteremtésüket
- független tanácsadók, akiknek szolgáltatásai között az interim menedzsment is szerepel
- nyugdíjasok, akik ismét aktívvá szeretnének válni
Az interim menedzsment nem két állás közötti időszak kitöltésére szolgáló foglalkozás. Egy nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett interim menedzserek mintegy 30 százaléka döntött tudatosan az önállóság és a függetlenség mellett, 34 százalék egy elbocsátást vagy leépítést követően választotta ezt az utat, míg 30 százaléknak egyéb indokai voltak. A mindig változó munkaadó, az új és izgalmas projektek olyan vonzerőt jelentenek, hogy az átmeneti menedzserek legfeljebb egyötöde tudná újra munkavállalóként egy fix állásban elképzelni az életét.
Az interim menedzsert általában az jellemzi, hogy rövid időn belül elérhető és kész a munkára, az adott feladatra korábbi szakmai tapasztalatai alapján túlképzett, nagyon jól ismeri azt a tevékenységet, amelyre szerződött. Kiáll a véleménye mellett, mindent elkövet a kitűzött célok elérése és a feladat teljesítése érdekében. Miután átmenetileg része lesz az őt megbízó cég csapatának, tapasztalatai és pártatlansága alapján viszonylag gyorsan elnyeri a munkatársak bizalmát és együttműködését. (Nagy előnye az objektivitás, hiszen „kívülről” nézi a céget, a fáktól is látja az erdőt!) Miközben elkötelezett a megbízó iránt, gyors és hatékony, magas szakmai színvonalon teljesít, hiszen következő megbízásai sokban függenek korábbi referenciáitól és a róla alkotott véleményektől.
Ne tévesszük össze!
Gyakran tévesztik össze az interim menedzsment és a vezetési tanácsadási tevékenységet (hiszen mindkettő feladat-megoldásra irányul), pedig a két „műfaj” között jelentős a különbség. Az interim menedzser az őt megbízó cégnek tartozik felelősséggel, tanácsokkal látja el a vállalat vezetését, beilleszkedik a szervezetbe, döntéseket hoz. Csak a megbízására koncentrál, nem „helyezkedik”, belépéskor azonnal elkezd értéket termelni és arra törekszik, hogy a feladatát hatékonyan, minél jobban megoldja. Az interim szakember csak a legjobb szakmai belső meggyőződésére hallgat, nem vállalja fel a taktikai lépéseket, nem vesz részt a vállalati „politizálásban”.
A vezetési tanácsadó főnöke a tanácsadási cég vezetője, neki tartozik beszámolással és felelősséggel. Nem vesz részt a döntéshozatalban, alapos tájékozódás és elemzések után javaslatokat tesz a cégvezetésnek. Amennyiben igénylik, részt vesz a javaslatok megvalósításában, implementálásában. Látnivaló, hogy az interim menedzser operatív és döntéshozó, míg a vezetési tanácsadó inkább javaslattevő és alternatív megoldásokat kínál. Egyes céges vélemények szerint – és ez a kérdés nézőpont, tapasztalás kérdése – az interim menedzsment ugyan nem olcsó megoldás, de kiváló eredményeket hoz és nagyobb értékeket teremt, mint a vezetési tanácsadás. Más vélemények viszont ez utóbbira „esküsznek”.
Egyedül vagy szolgáltató cégen keresztül
Az „IM-világban” van két- és háromszereplős modell. Az előbbiben az interim menedzser közvetítő cég nélkül szerződik a megbízóval, s ő bonyolítja le a díjazási alkut is. A háromszereplős modell esetén az ügyfél megkeresi a szolgáltatót, és megbízza interim menedzser keresésével egy konkrét feladatra. A szolgáltató vagy saját adatbázisából, vagy pedig egyéb keresési módszerekkel kiválaszt több olyan jelöltet, akik megfelelnek az ügyfél és a projekt elvárásainak. A szolgáltató ezután bemutatja a jelölteket az ügyfélnek, aki az interjúk után választ közülük. Ezt követi a szerződések megkötése.
Szerződés köttetik egyrészt az ügyfél és a szolgáltató cég között, amely alapján a teljes napidíjat a szolgáltató leszámlázza az ügyfélnek a teljesített napok után. Ugyanilyen tartalmú, de már csökkentett napidíjú szerződés jön létre a szolgáltató és az interim menedzser között. A szolgáltatók általában a kialkudott napidíj 30 százalékát tartják meg költségeikre és fejlesztéseikre. Az ügyfél és az interim menedzser között szinte minden esetben titoktartási szerződés jön létre.
A megbízó anyagi előnyei
Miért előnyös anyagilag egy cég számára átmeneti menedzser igénybevétele? Mindenekelőtt a napidíját költségként számolhatja el, ezen kívül nem kell fizetnie járulékokat, éves bónuszt, kafetériát és adóterheit, gépjármű és telefon költségeket, táppénzt, végkielégítést, valamint bérkifizetést a felmondási idő alatt. A megbízás ideje alatt felmerülő költségeket vagy maga az interim menedzser vagy a közvetítő cég fizeti.
A hazai helyzetről
Az IMR Kft. és a Budapest Business Journal közös kutatásában mintegy 250 interim menedzsert és 150 megbízó céget kérdeztek meg a szakmáról. A kutatási eredmények szerint idehaza továbbra is főként nemzetközi cégek alkalmaznak interim menedzsereket, a magyarországi kis- és középvállalkozói szektor még kissé idegenkedve nézi ezeket a megoldásokat, míg a kockázati tőke társaságok részéről növekvő igény tapasztalható. A vállalatok 40 százaléka meghatározott projekt feladatra, míg 28 százaléka szervezet-átalakítás miatt vesz igénybe interim menedzsereket Magyarországon.
A kutatási adatok szerint az interim menedzsment megbízások 62 százalékában a napidíjak 70 és 180 ezer forint között mozogtak az adott projekt bonyolultságától, kompetencia-igényétől, időtartamától függően. A megbízások 28 százaléka 3-6 hónapos időtartamra szól, de több mint 20 százalék a 6-9 hónapos megbízások aránya is. A két legfőbb terület, ahol az interim menedzsment-szolgáltatást széleskörűen alkalmazzák, az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum gyártás, kereskedelem, valamint az autóipar; ezenkívül a gyógyszeriparban is gyakori az interim menedzserek igénybevétele. A „bérelt” menedzserek csaknem 10 százaléka első számú vezetői feladatokat lát el a megbízó cégeknél. (Ebben a vonatkozásban a magyar adatok megegyeznek a külföldiekkel.)
Nemzetközi kitekintés
Az interim szolgáltatók jelentős részét tömörítő szervezet, a Senior Management Worldwide (SMW) nemrégiben széleskörű felmérést végzett 27 ország 13 ezer interim menedzsere körében. A válaszadók 54 százaléka 50 éven felüli, a női interim menedzserek aránya 20 és 30 százalék között van az egyes országokban. A szakemberek évente átlagosan 200 napot dolgoznak ügyfél-vállalatnál megbízásos alapon.
Az SMW felmérésében részt vettek 53 százaléka felső vezetői (vezérigazgató és helyettese, igazgatóság elnöke és alelnöke, gazdasági igazgató stb.) feladatokat lát el interim menedzserként, 24 százaléka középvezetői tevékenységet lát el. Ami a funkcionális területeket illeti: a válaszadók 31 százaléka marketing és értékesítési részleget vezet, 22 százaléka pedig interim gazdasági igazgató.
A vizsgált 27 országban az interim menedzserek többségét, a feldolgozóipar, a pénzügyi ágazat, a biotechnológiai és gyógyszeripar, valamint a fogyasztási cikkeket előállító szektor veszi igénybe. A felmérés a napidíjakra is kitér: a felsővezetői tevékenységet végző interim menedzserek több mint 60 százalékának napidíja 800 és 1400 euró között mozog. A válaszadók többsége ma már személyes kapcsolatain keresztül szerez új megbízásokat, 25-40 százaléka (országtól függően) pedig interim menedzsment szolgáltatókon keresztül.
Vezetői életpálya- sok szereppel
Az SMW felmérése megállapítja, hogy a világ menedzser társadalmának vezetői életútja csaknem olyan gyorsan változik, mint az időjárás. A vezetői szerep-paletta akár egy menedzser esetében is igen színes: lehet valaki üzleti karrierje során vállalati felsővezető, tulajdonos, start-up vállalkozó, interim szakember, vezetési tanácsadó, coach, igazgatósági tag és a listát hosszan lehet folytatni. Sőt, egyszerre több funkciót is betölthet.
A közmondás szerint a változatosság gyönyörködtet, de ezeket az „élvezeteket” csak a valóban kiváló és magas színvonalon teljesítő szakember-vezetők engedhetik meg maguknak. Bárhol a világon.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
