A hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően az idén tavasszal a megszokottnál három héttel korábban indult a spárga szedése a hazai kertészetekben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös piaci körképe szerint a mintegy 1437 hektáron termesztett zöldség iránt egyre nagyobb az érdeklődés a hazai piacon is. Míg korábban szinte az összes itthon megtermelt spárga a külpiacokra került, ma már a termés fele a magyar fogyasztók asztalára kerül.
Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan éves szinten mintegy 5000-5500 tonna termést takarítanak be. Ugyanakkor míg a korábbi években a spárga szedése április végén kezdődött, az idén a hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően már jóval korábban, április elején elindult. Legnagyobb termőterületeink Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel.
A hamarosan elérhető európai uniós támogatásoknak köszönhetően tovább emelkedhet a hazai termőterület. A KAP Stratégiai Terv keretében megjelenő kertészeti beruházási támogatások közül az ültetvénytelepítések támogatása pályázat kapcsán spárgaültetvények telepítésére is nyerhetnek támogatást a kertészetek.
A spárga a sípok színe szerint négy típusba sorolható: fehér, lila, lilászöld és zöld, de ugyanarról a növényről van szó. Ha akkor szedik le, amikor még ki sem bújt a földből akkor a színe még fehér – ezért termesztik a fehérspárgát földből készített bakhát alatt takarással -, de ha már kibukkant, napfény hatására lilássá válik. A sík művelésű zöld spárgát akkor takarítják be, amikor már a teljes hajtás a föld felett van és a napsütés élénk zöldre festette. Laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, innen a legegyszerűbb betakarítani nedvdús hajtásait. Áprilistól kezdve egészen június végéig kapható. Konzerv formában egész évben elérhető.
Hosszú ideig a hazai termés szinte egésze a külpiacokra került, az utóbbi évek belső fogyasztás emelkedésének köszönhetően ma már az itthon megtermelt spárgamennyiség fele a magyarok asztalára kerül. A magyar spárga legjelentősebb felvevőpiaca Németország és Svájcba, de Finnországba és Svédországba is szállítanak a hazai termelők.
A spárga kitűnően illeszkedik az egészséges étrendbe, hiszen szárát jól emészthető rostok alkotják, a hajtások vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok. Víztartalma magas, kalóriatartalma viszont alacsony. A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában. A spárga nagy mennyiségű folsav tartalma miatt kismamáknak kifejezetten ajánlott.
A spárgahajtás legfinomabb része a feje, ez a legpuhább és legízletesebb. Lejjebb a szár rostosabb, külső rostjai enyhén kesernyések lehetnek. Ha friss spárgát vásárolunk, akkor is érdemes meggyőződni, hogy szára külső része nem kesernyés-e, a hámozás segíthet. A fehér sípokat a fejtől haladva lefelé vékonyan kell hámozni, a zöld spárgánál ez nem szükséges, általában elegendő az oldalán lévő vastagabb, kiálló részeket és az alsó pár centiméteres fás részt eltávolítani úgy, hogy a spárgasípot az alsó harmadánál a két kezünkkel meghajlítjuk és ahol elpattan, a zsenge részt használjuk fel.
