Javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési teljesítményére szóló előrejelzését friss átfogó térségi előrejelzésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 36 oldalas átfogó tavaszi helyzetértékelése az idén 2,2 százalékos, jövőre 3,4 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít az EBRD 38 országot számláló működési térségének egészében.
Az EBRD a februárban kiadott előző előrejelzéséhez képest 0,1 százalékponttal visszavette a teljes régióra szóló idei prognózisát. Ennek okai közé sorolta a bank a februári törökországi fölrengéseket, a hitelkondíciók várható szigorodását, a késlekedő reformokat a déli és a keleti mediterrán térségben, valamint azt, hogy az egy csoportba vett közép-európai és balti EU-térség fejlett piacú partnergazdaságaiban várhatóan lanyha lesz az idei növekedési ütem.
Az EBRD ugyanakkor javította a magyar gazdaságra adott prognózisait:
friss jelentésében a bank 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.
A bank a magyar hazai össztermék (GDP) idei bővülésére szóló becslését 0,6 százalékponttal, a jövő évi növekedési prognózist egy teljes százalékponttal javította, megállapítva, hogy jóllehet az európai uniós folyósítások – főleg az ellenállóképesség javítására szolgáló európai uniós pénzügyi támogatások (RRF) – valószínűleg csak 2023 végétől várhatók, a magyar gazdaság növekedését azonban így is támogatják a közvetlen külföldi tőkebeáramlások és egyéb magántőke-befektetések.
Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén átlagosan már 0,5 százalékos, jövőre 2,9 százalékos gazdasági növekedésre számít.
A bank az erre az országcsoportra adott idei prognózisát az előző jelentéséhez képest 0,1 százalékponttal visszavette, a 2024-re szóló előrejelzést 0,2 százalékponttal javította.
Ukrajnában az EBRD a tavalyi 29,1 százalékos GDP-zuhanás után az idén 1 százalékos, 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedést vár. A bank ezeket az előrejelzéseket nem módosította előző becsléseihez képest.
Az EBRD hangsúlyozza: számításai szerint az ukrán gazdaság sikeres újjáépítéséhez – idei árakon számolva – évente 50 milliárd dollár pótlólagos tőkebeáramlásra lesz szükség, és ezeknek a finanszírozásoknak a zömét a magánszektorba kell irányítani.
A bank hangsúlyozza, hogy – elsősorban az ukrajnai háború hatásainak tovagyűrűzése miatt – az EBRD-gazdaságok több mint háromnegyedében még idén márciusban is két számjegyű volt a tizenkét hónapra számolt inflációs ráta.
A működési terület országai közül Libanonban és Törökországban a legrosszabb az inflációs helyzet: ebben a két gazdaságban az idei első negyedév végén 190, illetve 51 százalékos inflációs ütemeket mértek éves összevetésben – áll a keddi EBRD-jelentésben.
