A Raiffeisen elemzői a korábbi 3,4 százalékról 3,7 százalékra emelték az idei hazai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket – mondta Török Zoltán vezető elemző a bank sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, hogy bár a külső gazdasági környezet nem támogatja a magyarországi növekedést, de idehaza erős marad a belső kereslet, továbbra is a lakossági fogyasztás a növekedés motorja.
Jelezte: az inflációs pálya hektikus marad, idén éves átlagban 3,2 százalékos, az idei év végén 3,3 százalékos inflációt várnak.
A Raiffeisen elemzői nem számítanak arra, hogy a jegybank kamatot emelne belátható időn belül. Úgy ítélik meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban elkezdte, de egyben minden bizonnyal be is fejezte a monetáris szigorítást. A bank elemzői szerint 320 forint/euró körül lesz az árfolyam az év hátralévő részében.
Török Zoltán kifejtette: tavaly sokéves csúcsra ment fel a magyar gazdaság növekedése, az idei első negyedévben még mindig 5 százalék közelében maradhat az éves GDP-bővülés dinamikája.
Jelezte: a foglalkoztatás bővülése, a bérek kétszámjegyű emelkedése továbbra is fennmarad, és a szolgáltató-ágazatok idén jó teljesítményt mutathatnak fel.
A külpiacok gyenge teljesítménye azzal járhat, hogy a külső egyensúly romlása idén is folytatódik, sőt, a folyó fizetési mérleg deficitbe fordulhat, a nettó export alakulása fékezheti a növekedést. A külső finanszírozási képesség (a folyó mérleg és a tőkemérleg egyenlege) azonban továbbra is pozitív lesz – fűzte hozzá a vezető elemző.
A Raiffeisen szakértői szerint az euróövezet gazdaságának teljesítménye továbbra is elmarad a várakozásoktól, a mostani gazdasági lassulás nagyobb és elhúzódóbb, mint azt tavaly év végén várták. A termelési oldalon főleg az ipar, elsősorban a német, azon belül is a járműgyártás fékezi legjobban a gazdasági bővülést, miközben a belső kereslet a gyengébb magánfogyasztás következtében egyre kevésbé, a külső kereslet pedig már nem támogatja azt.
Török Zoltán rámutatott: a külső gazdasági hatások miatt Magyarországon a beruházások bővülésében lassulást valószínűsítenek az előző évek jelentős dinamikájához viszonyítva. Az idén csupán 10 százalékkal nőnek a beruházások, 2020-ban pedig már 4 százalékos csökkenést várnak.
A vezető elemző kiemelte: a maginfláció 4 százalék körüli szintre emelkedik, sőt, át is lépheti ezt a szintet az idei második fél évben, 2020-ban azonban már mérséklődhet.
Török Zoltán jelezte: a tavalyi forintgyengülésben, amikor nyárra 330 forint/euró fölé jutott a kurzus, és történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a döntő szerepet a világméretű folyamatok játszották, vagyis egy nagy feltörekvő piaci eladási hullám ment végig a nagyvilágban. Ahhoz, hogy a forint ismét nagy mértékben gyengüljön, egy újabb jelentős feltörekvő piaci eladási hullámnak kellene jönnie – jelezte.
Az MTI kérdésére Török Zoltán elmondta: arra számít, hogy a jövő héten a Moody’s is felminősíti Magyarországot, a korábbi két hitelminősítői lépéshez hasonlóan.
