Kezdőlap Pénzvilág Jobban bíznak a befektetők az OTP-ben, mint az államban
No menu items!

Jobban bíznak a befektetők az OTP-ben, mint az államban

A befektetési alapok és az OTP-részvény voltak a kisbefektetők tavalyi kedvencei. Az állam a nyáron elengedte a lakossági megtakarításokat, ősszel hozott csak vissza valamennyit az állampapírpiacról elpártolt pénzekből. Bár a lakosság új értékpapírok után nézett, az adózásra kevesen figyelnek oda tudatosan – írja elemzésében a Bank360.hu. 

Bármilyen nehéz év volt is 2022, a kisbefektetők így is félre tudtak tenni csaknem 1700 milliárd forintnyi friss megtakarítást értékpapírokban. Ezzel a háztartások értékpapír-állománya az év végére 17 481,3 milliárd forintos történelmi csúcsra jutott. Nem minden kibocsátó lehet azonban elégedett, a magas infláció ugyanis a kisbefektetők korábbi viselkedését teljesen a feje tetejére állította. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) például elég gyenge értékesítési adatokkal zárta az esztendőt. A háztartások állampapírokban lévő megtakarítása 10 140 milliárd forint volt az év végén, alig 40 milliárd forinttal gyarapodott 12 hónap alatt.

Hiába volt magas az infláció, az ÁKK sokáig nem reagált erre, bár volt inflációt követő kötvénye (Prémium Magyar Állampapír – PMÁP), annak az induló kamata a 2021-es áremelkedéshez igazodott, emiatt nagyon alacsony volt a már javában emelkedő inflációhoz képest. A korábban “szupernek” hívott Magyar Állampapír Plusz hozama egyáltalán nem volt már vonzó, a rövidebb futamidejű lakossági kincstárjegyek kamata is jócskán elmaradt az intézményi papírokétól.

A piachoz jobban értő befektetők ugyan egy időben vásárolták az intézményi papírokat, de sok kisbefektető az alacsony lakossági kamatok láttán hátat fordított az állampapírpiacnak. Az ÁKK az értékesítés szempontjából katasztrofális nyári hónapok után az utolsó negyedévben tudott ismét komolyabb mennyiségű lakossági pénzt behozni, amikor az új PMÁP-ot és a Bónusz Magyar Állampapírt már 11 százalék fölötti kezdő kamattal hirdette meg. Ezzel sikerült nagyjából plusz nullára kihoznia tavaly a háztartásoknál az állampapír-eladásokat.

A bankok sikeresen gyűjtötték a pénzt

A hitelintézetek ezzel szemben nagyon sok lakossági megtakarítást vonzottak, akár a kötvényeikről, akár a részvényeikről volt szó. Az OTP-részvény lett 2022 egyik slágerbefektetése, az MNB adatai szerint a lakosság csaknem 400 milliárd forintnyi friss megtakarításból vásárolt banki részvényeket. A Budapesti Értéktőzsdén ugyan több bankpapír is forog (MKB, Takarék Jelzálogbank), de ezek forgalma minimális, vélhetően ez az összeg szinte teljes mértékben OTP-papírokba kerülhetett – írja a Bank360.hu.

Azok a befektetők, akik egész évben megtartották a bankpapírjaikat, alapvetően buktak ezen, az év végéig több mint 160 milliárd forint volt a háztartások árfolyamvesztesége, de a statisztikák szerint sokan lehettek, akik nyerhettek, novemberben például, amikor az előző havi 8 ezer forint alatti szintekről bőven 10 ezer fölé ment az árfolyam, sokan kiszálltak. Az év végén a háztartások nem egészen 1200 milliárd forintot tartottak hazai részvényekben, ennek több mint a fele bankpapír volt.

A hitelintézetek a kötvénypiacon is sikeresen vontak be lakossági forrásokat. A banki kötvények piaca éveken át stagnált, olyan kibocsátások, amelyek a háztartásoknak szóltak volna, nem nagyon akadtak. 2022 második felében viszont megjelent több vonzó hozammal kecsegtető forintos és eurós kötvény is a piacon, ezekből csaknem 100 milliárd forintnyit adtak el az év utolsó három hónapjában. A kisbefektetőknél lévő banki kötvény-állomány ezzel 162,3 milliárd forintra nőtt, ez bő 100 milliárdos növekedés egy év alatt, vagyis a bankok sikeresebben adtak el a lakosságnak új hitelpapírokat 2022-ben, mint a magyar állam. Érdekesség, hogy a banki kötvények nagyobbik hányada deviza alapú értékpapír.

A legtöbb friss megtakarítást a befektetési alapok hozták be. A háztartások csaknem 1200 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el befektetési jegyekben, különösen sok pénzt vonzottak a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok. A háztartások hazai befektetési alapokban lévő megtakarítása 2022 végére megközelítette a 6 ezer milliárd forintot, történelmi csúcson járt.

Az adózáson ráfizetnek majd

Jól látszik, hogy tavaly a háztartások az állampapírok helyett más értékpapírokat választottak, mert azoktól nagyobb hozamot reméltek. Az azonban nem mindenkinek jutott az eszébe, hogy míg a 2019. júniusától kibocsátott állampapírok kamata és hozama kamatadómentes, addig a részvények és befektetési alapok árfolyamnyeresége, valamint a banki kötvények kamata után az állam 15 százalékos adót szed be.

Ez az adó elkerülhető, ha a megtakarítást tartós befektetési számlán (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) helyezi el befektető. Ezek népszerűsége viszont nem ugrott meg a részvényekével és a befektetési alapokéval együtt.

A lakosságnál több mint 7300 milliárd forintnyi olyan magyar értékpapír van, ami nem állampapír, emellett külföldi részvényekben és befektetési jegyekben is lehet még nagyjából 1300 milliárd forintjuk. Olyan értékpapírszámlán viszont, amelynél igénybe lehet venni kamatadó-mentességet, kevesebb mint 3900 milliárd forintot tartottak a magyarok a jegybanki adatok szerint. Ráadásul ebben a 3900 milliárdban is lehetett állampapír bőven, ami azt jelenti, hogy a részvények, befektetési jegyek és egyéb kötvények többségének hozamából adóznak.

Az elmúlt évtizedben a negyedik nyugdíjpillérnek is nevezett nyesz-ek száma megfeleződött, 2022 végére 91,5 ezerre csökkent, ezeken a számlákon valamivel több mint 430 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a kisbefektetők. Pedig a nyesz nem csak kamatadó-mentességet adhat, de az adott évi befizetések után személyi jövedelemadó-kedvezményt is igénybe lehet venni.

A tbsz-ek száma 257,5 ezer volt az év végén, kicsit magasabb, mint 2021 végén, de a csúcson öt évvel ezelőtt volt a számlák száma, amikor 360 ezer ilyen szerződés volt a befektetési szolgáltatóknál, bankoknál, brókecégeknél és fióktelepeknél. Tbsz-en 3455 milliárd forintnyi értékpapír volt az év végén, ami számlánként átlagosan 13,4 millió forintot jelent. Ha öt év alatt egy ilyen számlán évente 10 százalék hozam keletkezik, akkor a számla tulajdonosa több mint 1,2 millió forintnyi hozamot tarthat meg ahhoz képest, mintha normál értékpapírszámlán lett volna a megtakarítása.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon

A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a dinnyetermesztők ki tudják elégíteni a hazai igényeket és exportálni is tudnak

Felülettisztító drónok szállták meg a Müpát

Környezetbarát, magyar fejlesztésű drónnal tisztították meg a Müpa homlokzatát. A drón 30 méteres magasságig, 200 bar nyomású vízsugárral dolgozik, teljesen vegyszermentesen, megfelelve a légügyi előírásoknak.

A kormány meghosszabbítja a kamatstopot 

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy megvédje a magyar családokat és hosszútávon biztosítsa számukra a kiszámítható, fenntartható lakhatást.

Felgyorsulhat a gépjárművek honosítási eljárása

A jövőben valamennyi, a közlekedési hatóság által engedélyezett vizsgaállomáson lehet honosítási eljárást végezni, ráadásul minden járműkategóriában, amelyre az adott vizsgahely engedéllyel és eszközökkel rendelkezik.
Hirdetés

Hírek

A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

A szülők is használhatják a KRÉTA idegen nyelvi felkészítő modulját

A lehetőség a webes felületen már csütörtökön elérhető, míg a mobilalkalmazásban egy frissítés után hétfőtől.

Bécs is versenyben az európai MI-Gigagyárért

Bécs hivatalosan is pályázik az Európai Unió által tervezett öt MI-Gigagyár egyikének otthont adni, hogy a kontinens mesterséges intelligencia-központjává váljon az adatvédelem, fenntarthatóság és digitális humanizmus elvei mentén.

MVM és Mol – Megérkezett az első közös kőolajszállítmány Omišalj kikötőjébe

Megérkezett az első közös azeri kőolajszállítmány az MVM-csoport és a Mol-csoport együttműködésének eredményeként a horvátországi Omišalj kikötőjébe

11 balatoni állomáson a peronokat szektorokra osztják az utasok segítése érdekében

Egyelőre 11 balatoni állomáson indul el az a Nyugat-Európából ellesett gyakorlat, amelynek lényege, hogy a peronokat szektorokra osztották, ezeket táblák jelzik a peron mellett, és mindenhol elhelyeztek egy ábrát, ahol mindenki leolvashatja, hogy a vonatában az a kocsi, amivel ő utazik, melyik szektornál áll meg

Budapest strandol – indul a nyár a főváros fürdőiben

Megérkezett a nyár, kezdődik a vakáció – a budapesti fürdők és strandok felkészültek a szezonra, a fürdőzési lehetőségek mellett pedig ez évben is különféle programokkal várják a vendégeket.

Mire fordítsuk az emelkedő családi adókedvezményt?

Július 1-jétől jelentős változás lép életbe a magyar adórendszerben: emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, ami további támogatást jelent a magyar családok számára. A szakértő szerint a gyermekek számától függően havonta akár több tízezer forinttal is nőhet a szabadon elkölthető jövedelem.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg