A német nagykövet szerint nem véletlen, hogy a német vállalatok kedveltek Magyarországon, mint ahogyan az sem, hogy a kereskedelmi forgalom megkétszereződött kilenc év alatt a két ország között, aminek következményeként a német partneri toplistán Oroszországot, Törökországot és Japánt is megelőzte Magyarország. Interjú Johannes Haindl nagykövettel.
– Miként értékeli a német-magyar gazdasági kapcsolatokat az elmúlt évek gazdasági teljesítményének fényében?
– Gazdasági kapcsolataink felettébb dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Németország között a kereskedelmi forgalom 2010 és 2019 között szinte megkétszereződött. 2020-ban a korona-válság ellenére elérte az 52,1 milliárd eurót.
Magyarország Németországba irányuló exportja 2020-ban 27,5 milliárd, importja pedig a 24,6 milliárd euró volt. Németország szempontjából Magyarország világszinten a nagyon tiszteletreméltó 13. helyet foglalja el a partnereink között, megelőzve Oroszországot, Törökországot és Japánt. Kimondható az is, hogy Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere.
Ha a magyarországi német cégekre gondolunk, akkor legelőször az autóipar jut eszünkbe, amely 45 ezer munkahelyet biztosít Magyarországon. De a feldolgozóipar is, az elektro-optikai ipar, a gépgyártás, a vegyipar valamint a német kiskereskedelem is nagy jelentőséggel bír az itteni társadalom és gazdaság szempontjából.
– Miként hatott a világjárvány és az ezzel járó lockdown a német gazdaságra, és milyen hatással volt a német-magyar gazdasági kapcsolatokra?
– A lockdown nagyon negatívan hatott mindkét országban. Németország 2020-ban gazdasági erejének 4,6 százalékát veszítette el, Magyarország még ennél is többet. Szerencsére az áruk és szolgáltatások cseréje országaink között a járvány alatt is messzemenően akadálytalanul folytatódhatott, és bizakodóak vagyunk, hogy gazdasági szempontból nemsokára újra elérjük a válság előtti szintet. Hasznos volt, hogy a magyarországi német vállalatok igénybe vehették a magyar kormány különböző gazdaságsegítő intézkedéseit, mindenek előtt a rövidített munkaidőt, a likviditási intézkedéseket és az adók és járulékok csökkentését. Felettébb problémás volt mindazonáltal egy különadó, amely csak a külföldi, köztük a német, nagy kiskereskedelmi láncokat érintette.
– Mekkora a német vállalatok érdeklődése magyar piac és a magyarországi befektetések, illetve az üzleti együttműködés iránt?
– Töretlenül nagy az érdeklődés. Az összes magyarországi közvetlen befektetéseket nézve a német vállalatok a maguk 20 százalékával a legnagyobb részt mondhatják magukénak. Még a 2020-as válságévben is Németország érte el a legmagasabb számot a magyarországi külföldi befektetők közül. Szeptember elején Szijjártó Péter miniszter a „HIPA Investors of the Year 2020 Award“ alkalmából a kecskeméti Mercedes Benz Manufacturing-t tüntette ki a „Business Expansion“ területen a legjobb vállalat díjával. Nem véletlen, hogy a német vállalatok ilyen kedveltek Magyarországon: munkahelyeket teremtenek, fizetik az adókat, amire jelenleg sürgetően szükség van, és a nyereségük nagy részét újra befektetik az országban. Az elmúlt években ez átlagosan 1,1 milliárd eurót tett ki évente. Ez érvényes egyébként a budapesti reptérre is, a Budapest Airport Zrt.-re, amelyet német és külföldi tőkével működtetnek. A járvány alatt a légi közlekedés szempontjából nehéz keretfeltételek között is az elmúlt két és fél évben mintegy 200 millió eurót fektettek be a főváros repülőterébe. A siker a befektetőket igazolja: immár hetedik alkalommal választották meg a Budapest Airportot Kelet-Európa legjobb repterévé.
– Az Ön véleménye szerint milyen értéket képviselhetnek a német vállalatok és a német know-how a magyar gazdaság fejlődésénél?
– A magyarországi német vállalatokat többek között a kiemelkedő minőség, a kutatás és fejlesztés támogatása és a szakképzés kiépítése jellemzi. Mindenek előtt azonban szociális szempontból felelős munkaadók. A lockdown ideje és az aktuális félvezetőhiány miatti válság alatt például a két nagy német autógyár nem bocsátott el munkavállalókat. Az is sikerült nekik – miközben állandó párbeszédet folytattak az üzemi tanácsokkal-, hogy lehetőség szerint szociálisan vállalható munkaidő-modelleket vezessenek be.
A német vállalatok számára az is fontos, hogy bízhassanak a stabil keretfeltételekben, ha a befeketetéseikről van szó. Ehhez szükség van a transzparenciára, jogállamiságra, és a ’level playing field‘-re, azaz a valamennyi befektető számára, legyen az belföldi vagy külföldi, azonos és tisztességes versenyfeltételekre. Az ezzel kapcsolatos vitákat nagyon figyelmesen követi sok német vállalat.
– Mely területen látja a gazdasági együttműködés legnagyobb sikereit, és véleménye szerint mely területeken lehet még a jövőre nézve nagy lehetőség?
– A legnagyobb lehetőséget a digitalizáció, elektromobilitás és megújuló energiák területén látom, európai green deal-nek megfelelően. A hidrogén területén Németország épp most alakítja ki nemzetközi hálózatát, első lépésként a kutatás és fejlesztés területén. Magyarország nagyon aktív ezen a területen, ezért adódik az együttműködés.
– A magyar gazdaság teljesítményét erősen befolyásolja a német gazdaság helyzete és exportjának alakulása. A magyar beszállítók mit várhatnak a jövőtől ebből a szempontból?
– 2021 júliusában a magyar külkereskedelmi mérleg évek óta először volt deficites. Az elemzők egyetértenek abban, hogy ennek oka midenek előtt az autógyáraknál történt gyártási stop volt, amelyet a már említett félvezetőhiány okozott. Ez az összefüggés sürgetően mutatja, mennyire szorosan egymáshoz kötődik országaink gazdasága és mennyire függenek a világgazdaságtól, és mennyire fontos, hogy az európai régiók válsággal szembeni ellenállóképessége és versenyképessége erősödjék.
Érsek M. Zoltán
