A monetáris tanács kedd
i döntésével összezárta az egynapos betéti gyorstender kamatát és az alapkamatot 13 százalékon, szerdától a jegybanki alapkamat az MNB effektív kamata, októbertől kivezetik az egynapos betéti gyorstendert. Ezzel véget ért a 2022 októberében bevezetett rendkívüli kamatkörnyezet normalizációja, és a monetáris politika új szakaszba lép – közölte a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő közleményében.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek alsó széle 50 bázisponttal 12,0 százalékra, felső széle 16,5 százalékról 250 bázisponttal, 14,0 százalékra csökken.
Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette.
Az egynapos betéti gyorstender kamata és az alapkamat összezárásával a monetáris politika új szakaszba lép, ami lehetőséget teremt a megváltozott környezethez illeszkedő egyszerűbb eszköztár kialakítására – írták.
Az utolsó egynapos gyorstendert az MNB 2023. szeptember 29-én, pénteken tartja.
A közleményben kiemelik: a jegybanki eszköztár átalakul és egyszerűsödik. A tartalékszámla október 1-jétől a bankok számára korlátlanul rendelkezésre áll, és kamatozó részére a jegybank egységesen az alapkamatot fizeti. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket – a hosszú lejáratú betéti eszközt, valamint a jegybanki diszkontkötvényt – a következő időszakban az alapkamaton hirdeti meg.
A monetáris tanács megítélése szerint az egynapos devizacsere-tenderek változatlanul fontos elemei a monetáris transzmisszió erősítésének, ezért a jegybank a továbbiakban is alkalmazza az eszközt. Az eszköz kamatozásánál a jegybank a kamatfolyosó alját tekinti iránymutatónak.
A szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek az árstabilitás fenntartható elérése érdekében. A globális dezinflációt övező kockázatok megjelenése és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt óvatos monetáris politikát indokol.
A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók szükséges módosításáról.
A kamatdöntéssel egyidőben adta ki negyedéves inflációs jelentésének fő számait a jegybank. A júniusi előrejelzésben várt 16,5-18,5 százalékos sávról 17,6-18,1 százalékos sávra változtatták idei inflációs prognózisukat, a GDP növekedési előrejelzését pedig a 0-1,5 százalékról -0,5-0,5 százalékra rontották.
A legfrissebb, szeptemberi jelentésében az MNB 2024-re 4,0-6,0 százalékra emelte inflációs várakozását a 3,5-5,5 százalékos júniusi előrejelzéséhez képest, növekedési prognózisát pedig 3,5-4,5 százalékról 3,0-4,0 százalékra csökkentette. A jelentés 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval, 3,0-4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
