A monetáris tanács egyhangú szavazással döntött a 30 bázispontos kamatemelésről a júniusi kamatdöntő ülésen – derült ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből.
A testület június 22-i ülésén 0,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, miközben változatlanul hagyta a kamatfolyosót.
A jegyzőkönyv megerősíti, hogy a tanács az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indít.
A testület szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak; a grémium adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – írták.
A monetáris tanács megjegyezte, hogy az infláció az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrását követően a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken 4 százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik.
Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet.
A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.
A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák. A globális refláció és tartós nyersanyagár-emelkedés, valamint a gazdaság újraindítása során esetlegesen jelentkező másodkörös inflációs hatások jelentik a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátásokra – állapította meg a testület.
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben eléri a válság előtti értékét. Amennyiben a világban sikerül elkerülni a koronavírus-járvány negyedik hullámát, akkor
a hazai GDP az idén várhatóan 6 százalék körüli, európai összevetésben is erős növekedést mutathat.
Az alapkamatemelési-ciklus a monetáris kondíciók általános szigorítása mellett határozott jelzést küld a gazdasági szereplők felé a monetáris politika alacsony infláció melletti elköteleződéséről – szögezték le.
A tanács tagjai egyetértettek továbbá abban, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata közötti különbség fenntartása már nem indokolt, így a kamatemelési ciklus során az egyhetes betét kamata az alapkamattal összhangban alakul. Ugyanakkor több tanácstag is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az egyhetes betéti eszköz továbbra is a jegybanki eszköztár része marad.
A tanácstagok emellett kiemelték, hogy a jegybank a következő időszakban megkezdi a hosszú futamidőn ható eszközök alkalmazásának átalakítását; egyöntetűen jelezték, hogy az MNB hosszú futamidőn ható eszközeinek átalakítása során a helyreállítási időszakban is kulcsfontosságú szempont a stabil pénzpiaci folyamatok és gazdasági kilábalás fenntartása.
A gazdasági helyreállás gyorsulása lehetővé teszi, hogy az Nhp Hajrát a 3000 milliárd forintos keret kimerülésével a jegybank lezárja. Ugyanakkor a tanácstagok hangsúlyozták azt is, hogy az állampapír-vásárlási program továbbra is a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú eleme, így azt tartós piaci jelenlét mellett kívánják alkalmazni.
Az MNB június végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart. Az MNB aktív piaci jelenléttel tompítja a negyedév végi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.
