Kezdőlap Francia kapcsolat Károlyi László: a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara katalizátor szerepet tölt be

Károlyi László: a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara katalizátor szerepet tölt be

Miközben a technológiai fejlődés, a digitális transzformáció és a fenntarthatóság fókuszba kerülése új irányt ad a gazdaság fejlődésének az emberi és szakmai kapcsolatok szerepe továbbra is meghatározó az üzleti életben és a kétoldalú kapcsolatokban – vallja Károlyi László a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (CCI France Hongrie) újabb három megválasztott elnöke, a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

„Az MFKI a magyar üzleti élet megbecsült szereplőjeként már több, mint három évtizede katalizátora a francia-magyar üzletfejlesztésnek. Mindez egy olyan kihívásos időszakban is folytatódott, amikor a korábban sosem látott nehézségek a Covid, majd az ukrajnai háború és a következményeként meglódult infláció, valamint az energiaáremelkedés tette próbára a gazdasági élet szereplőinek ellenállóképességét. A kamara ebben a helyzetben kiemelten fontosnak tartja, hogy a legfrissebb üzleti információkat, előrejelzéseket, a hagyományos online csatornák mellett a személyes találkozásokat, megbeszéléseket is elősegítő üzleti eseményeken is megossza a tagjaival” – magyarázza a 2020-as első megválasztását követően ismét elnöknek választott Károlyi László.

Szavai szerint ezt szolgálják azok a 2021-ben elindított Hot Topik elnevezésű üzleti rendezvények, ahol a tagvállalatok javaslatai alapján, az adott üzleti évben legfontosabbnak tartott aktuális, a cégeket leginkább kihívások elé állító témákat – mint amilyen a home office, vagy az energiaárak – veszik górcső alá. Úgy, hogy az alkalmanként kétórás üzleti fórumon mindig egy kormányzati és egy szakértő véleményét ütköztetik, miközben a közönség soraiból érkező kérdésekre is válaszolnak, hogy a résztvevők az ott elhangzottakból tudjanak informálódni és inspirálódni. A tagság reakciója abszolút pozitív, mert a Hot Topik lett a Kamara leglátogatottabb eseménysorozata.

„A rendezvénysorozat más módon is új impulzust is hozott a kamara életébe. A visszajelzések alapján ugyanis olyan szakmai bizottságokat hozunk létre, amelyek a tagvállalataink többségét érintő témákban fognak olyan részletes javaslatokat, tanácsokat kidolgozni amelyek a mai, rendkívül bizonytalan, számtalan új törvényváltozással terhelt időszakban segíthetnek az eligazodásban. Ha pedig a tagjaink ezt szükségesnek érzik, még a törvényelőkészítő szakaszban olyan javaslatokat is kidolgoznak, amelyeket aztán párbeszédet kezdeményezve, a törvényalkotókhoz is eljuttatunk.”

Károlyi László kifejtette: elnökként az a célja, hogy amikor a Magyar-Francia kamaráról esik szó, az üzleti élet szereplői rögtön tudják, hogy a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok meghatározó előmozdítójáról van szó. A Kamara az elmúlt időszakban ezért úgy finomította a stratégiai céljait, hogy miközben természetszerűleg képviseli és támogatja a Magyarországon tevékenykedő, vagy a magyar piacra lépő francia vállalatokat, emellett a kétoldalú kapcsolatokat erősítve, azoknak a magyar cégeknek is támogatást kíván nyújtani, akik a francia piacra szeretnének belépni és ott érvényesülni. A szervezet emellett folytatja a Károlyi László első elnöki időszaka alatt megkezdett együttműködést a HIPA-val (Nemzeti Befektetési Ügynökség) és a HEPA-val (HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Magyarországon tevékenykedő vegyeskamarákkal is.

A szervezet elnökeként Károlyi László hozzátette: a kamara súlyának erősítéséhez jó alapot ad az,hogy miközben Franciaország Európa egyik meghatározó gazdasága és a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon, a Franciaország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2022- ben meghaladta a 10 milliárd eurót. Ami olyan számottevő potenciált jelent, ami meggyőződése szerint bőven tartogat még fejlesztési lehetőségeket a két ország gazdasága és cégei számára.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ez vár jövőre a halasztott fizetésre: a BNPL-t is utoléri az EU-s szigor

Az -instacash és a milpay - a magyar BNPL-piac meghatározó szereplői - szerint a módosítás nem veszélyezteti a konstrukció jövőjét. A két vállalat már a kezdetektől fogva úgy fejlesztették ki a rendszerüket, hogy az lehetővé tegye az Fhtv. előírásainak való megfelelést – közölte

Kerüljön magyar virsli is a szilveszteri asztalra

Hiába az új fogyasztói trendek, az év utolsó napjaiban így is háztartások ezreinek kosarába kerül virsli hazánkban.

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni.

NAV: szilveszter éjfélig még több kedvező adózási mód is választható

Ha a kisadózó úgy dönt, hogy jövőre a katáról áttér az átalányadózásra, és azt szilveszterig bejelenti az adóhivatalnak, január 1-jétől már alkalmazhatja is az átalányadózás szabályait.
Hirdetés

Hírek

Ez vár jövőre a halasztott fizetésre: a BNPL-t is utoléri az EU-s szigor

Az -instacash és a milpay - a magyar BNPL-piac meghatározó szereplői - szerint a módosítás nem veszélyezteti a konstrukció jövőjét. A két vállalat már a kezdetektől fogva úgy fejlesztették ki a rendszerüket, hogy az lehetővé tegye az Fhtv. előírásainak való megfelelést – közölte

Kerüljön magyar virsli is a szilveszteri asztalra

Hiába az új fogyasztói trendek, az év utolsó napjaiban így is háztartások ezreinek kosarába kerül virsli hazánkban.

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni.

NAV: szilveszter éjfélig még több kedvező adózási mód is választható

Ha a kisadózó úgy dönt, hogy jövőre a katáról áttér az átalányadózásra, és azt szilveszterig bejelenti az adóhivatalnak, január 1-jétől már alkalmazhatja is az átalányadózás szabályait.

NGM: a kormány 11 pontos, 80-90 milliárd forintos adócsökkentési programmal segíti a hazai vállalkozásokat

Emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára; nő az egyéni vállalkozók költséghányada, csökkentve az adóalapot; megszűnik a szocho-adóalapszorzó a főállású egyéni vállalkozóknál; bővül a kisvállalati adó (kiva) jogosulti köre

Egymillió forint támogatás is járhat januártól a KTH Start hitelek mellé a turisztikai kisvállalkozásoknak

A színvonal megtartására és emelésére azért is szükség van, mivel a Covid alatt nyújtott szobánkénti egymillió forintos támogatásból megvalósult felújítások után most újra itt az ideje a szálláshelyek megújításának

Az ország zöldvagyona a kulcs a klímavédelmi célok eléréséhez

2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 év végére

Kaphatsz-e állami támogatást, ha magad után fizeted a TB-t?

A vonatkozó rendeletek a támogatási jogosultságot alapvetően folyamatos TB jogviszonyhoz kötik, és legtöbbször 2 éves időtartamot írnak elő, illetve ha valaki legalább 1 éve átalányadózó egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy KATA-s vállalkozó, akkor 1 év folyamatos TB-jogviszony is elegendő.
Hirdetés

Gazdaság

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.

10 újdonság, amit a magyar revolutosok megkaphatnak a közeljövőben

Érkeznek a hírek a sajtóban arról, hogy a Revolut megnyitotta a magyarországi fióktelepét. De azt már kevesen tudják, hogy az jogilag már évek óta...

Nem a párna a pénz legjobb helye az inflációban

Akciós bankbetétekkel rövid távon is kivédhető a pénzromlás