A legdrágább a legjobb? A kávénál sem biztos, hogy így van. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 32 féle őrölt kávét kóstoltak, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból az tűnt ki, nem feltétlenül a legdrágább a legízesebb a kávé fogyasztóinak. Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)
Elöljáróban némi kávé történet
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a “quawa” nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában.
A kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
Fekete leves vs Feketeleves
A feketeleves a köznyelvben egy még hátralevő vagy váratlan negatív eseményt, kellemetlen kötelezettséget jelent. Ma már ezt a szót egybe írjuk, nem mint keletkezésekor, a fekete levest. Ez az írásmód a török által az ebéd végén fogyasztott kávéra utal. A népi etimológia arra a legendára vezeti vissza keletkezését, amelyben a törökök meghívtak ebédre egy magyar urat, akit a “hátra van még a fekete leves” jelszóra a török katonák foglyul ejtettek. Az erdélyi hagyományban Majláth István vajda, Szirmay Antal anekdota gyűjteményében Thököly Imre, Arany János versében Török Bálint személyére utal a kifejezés. Történelmi dokumentumok ezt a magyarázatot nem támasztják alá; a modern nyelvtudomány a kifejezést a magyar szakácsmesterségből eredezteti, ahol fekete színű mártásfélét jelentett, amely színét a beletört főtt vértől, esetleg borba áztatott pirított kenyértől vagy szitán áttört, főtt szilvabéltől kapta. Számos más népnél is megtalálható a fekete levesnek nevezett, vérrel készült étel – ilyen a disznóvérből készült spártai melas zomos, a kacsavért tartalmazó lengyel czernina és a disznó vagy liba véréből készülő svéd svartsoppa.
E kultúrtörténeti kitekintés után térjünk vissza a mi szeretet „fekete levesünkre”. Azaz a kávé tesztjére.
*Az egyesület célja: az ár-érték arány tudatosság népszerűsítése a magyar vásárlók körében és a hétköznapokban szükséges pénzügyi tudás fejlesztése, pénzügyi fogyasztói tudatosság növelése már fiatalabb kortól, pénzügyi fogyasztóvédelem
Robusta vs. arabika kávék
Két különböző féle kávécserje termése az arabika és a robuszta. A robuszta alacsonyabban fekvő területeken is megterem. A robuszta erősebb, magasabb koffeintartalmú kávé, de egyszerűbb kávéélményt ad.
A robusta kávé fő termőterületei: Nyugat-Afrika, Elefántcsontpart, Angola, Uganda, Indonézia, Vietnám.
Az arabika-t macerásabb termeszteni, csak magasabb (1000-2000 m) hegyeken nő. Ennek megfelelően az arabika fajta a drágább kávé (úgy a duplája az ára a robustáénak). A tiszta arabika savanyúbb, kevésbé keserű, hosszú lecsengésű, aromagazdag kávé.
Az arabika kávé fő termőterületei: Etiópia, Tanzánia, Guatemala, Java, Costa Rica, India. Kolumbia, Brazília.
A teszt menete
32 féle őrölt kávét tesztelt a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület. A márkás kávék mellett megkóstolták az áruházak saját márkás termékeit is. A kóstolásról szóló beszámoló:
A kávékat 3 turnusban kóstoltuk meg. Ennek fő oka, hogy kb. 10-12 kávé után a illatreceptorok hajlamosak elfáradni, bár az ízlelőbimbók kitartóbbak, mégis így éreztük korrektnek a tesztet.
A 12 kávé kóstolását is felfüggesztettük fél órás szünettel. Közben – két kávé között is – vízzel öblögettük az előző kávék ízét.
A teszten a kávékat, minden főzés után kitisztított kotyogós kávéfőzőben főztük le. A kávékat közvetlenül főzés után szagoltuk és pár másodperccel később kóstoltuk. Melegen intenzívebb az íz, jobban elkülönülnek az aromák.
A kávékat magában kóstoltuk cukor és tej nélkül.
A tesztet 11-en végeztük. 3.500 Ft/kg egységár alatti, országosan kapható kávék körében.
Értékelési szempontok
A kávék tiszta robuszták, keverékek és 100 százalék arabika fajták voltak. Kóstoláskor senki nem tudta, hogy éppen mit iszik, fel kellett jegyezni a vakteszten a felismert jelleget a pontozólapra.
A kávé összetett ízvilágú és jellegű ital, ezért a pontozást kiterjesztettük több szubjektív szempontra. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület így írta le ezeket a szempontokat.
- Kávéillat: mindegy hogy robuszta vagy arabika fajtára jellemző illatot érzünk, itt a kávéillat intenzitására voltunk kíváncsiak, hogy forrón kiadja-e a kávéaromákat
- Pörkölés illata: ennek akkor volt szerepe, ha kellemetlen, túl-pörkölt illatot éreztünk
- Testesség: a sűrűség mértéke, amit a kávéban rejlő olajok adnak meg. A híg, üres kávékat lepontoztuk.
- Kávé íz: a felszabaduló aromák gazdagságát pontoztuk
- Keserű íz intenzitás: a keserű íz egy jó kávénál a magas koffeintartalom jele lehet. Rossz kávénál pörkölési hiba, de akár fajtajellegzetességre is utalhat. Nem volt baj, ha keserű ízt éreztünk, sőt, de a túlzottan keserű vagy csak keserű ízűeket lepontoztuk.
- Pörkölés íze: mennyire intenzív a kávé íze? A pörkölés minősége gazdagította-e a kávé aromákat?
- Ízharmónia: minden kávé kóstolása után vártunk 15-20 másodpercet és az utóízzel együtt értékeltük az adott kávé harmóniáját