A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában. Ezzel szemben a budapesti csapvízben kevesebb a műanyag, mint a palackozott ásványvizekben – derült ki a Greenpeace viszgálatából.
A mostani eredményekkel még egyértelműbbé vált, hogy ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni – figyelmeztet a környezetvédő szervezet, amelynek megbízásából a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakemberei végezték el a mérést.
A Greenpeace Magyarország februárban végeztetett mikroműanyag-mérést a Dunában és első alkalommal a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben is. A felmérésből kiderült, hogy a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, amelyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is.
A vizsgálat eredménye szerint a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké.
De a beltéri levegőből belélegzett évi több tízezer mikroműanyag-részecske vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége is jócskán meghaladja a csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget – közölték.
A környezetvédők rámutatnak arra, hogy a WHO jelenleg is vizsgálja az emberi szervezetbe került mikroműanyag-részecskék egészségre gyakorolt hatását. Eddig ismert kockázat, hogy a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve.
“Szakítani kell az egyszer használatos kultúrával, maximalizálni kell a nyersanyag- és energiatakarékosságot, és arra kell törekedni, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék” – hangsúlyozta a Greenpeace.
