Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös luxusjachtjának falán lóghat a Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi című festmény, amely a világ legdrágább műalkotása – állítja Kenny Schachter műkereskedő az Artnet.com honlapon írt cikkében.
Schachter a festmény 2017 novemberi megvásárlásában részt vevő forrásoktól tudni véli, hogy a rekordösszegért, 450 millió dollárért a Christie’s aukciósház árverésén elkelt festményt repülőgépen vitték a trónörökös tulajdonában lévő Serene nevű jachtra.
Forrásai szerint mindaddig ott is marad a kép, amíg nem alakítják át kulturális központtá az ország északnyugati részén fekvő Al-Ulát, ahol szórakoztatóipari központot akarnak létrehozni 2020-ra mintegy nyolcmilliárd dollárból, amely konkurense akar lenne az Abu Dzabiban tavaly megnyitott Louvre-nak és a minap Katarban átadott, Jean Nouvel tervezte Katari Nemzeti Múzeumnak.
Az al-ulai fejlesztéseket irányító királyi bizottság egyik tagja, Allan Schwartzman, a Sotheby’s aukciósház volt elnöke.
Al-Ula oázisváros közelében található Madáin-Szálih, a nabateusok egyik legnagyobb sziklába vájt városa, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
Tavaly még arról szóltak a hírek, hogy az Abu-Dzabi Louvre-ban kiállítják Leonardo da Vinci Krisztus-portréját.
A kristálygömböt tartó, kék köpenyt viselő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították, eredetiségét csak 2011-ben ismerte el a művészettörténész szakma.
A 64,5 x 44,7 centiméteres kép első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt, később a festmény szem elől tűnt. A képet 1958-ban még mindössze 45 brit fontért vette meg egy amerikai gyűjtő a Sotheby’s árverésén, és 2017-ben bocsátotta eladásra.
Az aukció után nem közölték a vásárló kilétét, csupán annyit, hogy telefonon tette meg ajánlatait a mintegy 20 percen át folyó ádáz licitharcban.
A The Wall Street Journal amerikai napilap akkor arról írt, hogy a vásárló Bader bin Abdullah szaúdi herceg volt, aki a szaúdi trónörökös nevében vette meg a festményt. Ezt akkor Rijád határozottan cáfolta. Később az abu-dzabi kulturális minisztérium közölte, hogy a szaúdi királyi család egyik tagja az ő nevében licitált a műért.
Schachter szerint egyfajta művészeti “fegyverkezési verseny” folyik a Közel-Kelet állami között. Katar például évi egymilliárd dollárt költött nyugati műkincsek beszerzésére az elmúlt években. A szaúdiak is elkezdtek felzárkózni, a közelmúltban szerezték meg Kuszama Jajoi japán művész világhírű Mirror room-sorozatának egyes darabjait, valamint George Condos, Richard Princes és Richard Serras műalkotásait – tette hozzá az MTI.
