Az agrárminiszter vonja vissza a vörös fogoly vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, mert az idegenhonos faj jelenléte veszélyezteti az országban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot – írta nyílt levelében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Egy múlt héten megjelent, agrárminisztériumi rendelet alapján november 2-től vált lehetővé a Magyarországon idegenhonos vörös fogoly kibocsátása és vadászata, amely az egyesület szerint több természetvédelmi és vadgazdálkodási aggályt is felvet.
Kifejtették: az idegenhonos gerinces fajok betelepítése minden esetben komoly ökológiai kockázattal jár. Továbbá úgy vélik, hogy a vörös fogoly nagyobb szaporodási rátával rendelkezik és kevésbé érzékeny az egyre rosszabb természeti állapotú agrárkörnyezetre, így a fajok közötti versengésben dominánssá válhat a belföldön őshonos szürke fogollyal szemben.
Utóbbi Európa-szerte megritkult, így például Svájcból kipusztult, Németországban és Magyarországon pedig 90 százalékkal csökkent az állománya.
Az egyesület szerint az agrártárca irányítása alá tartozó három érintett ágazatnak (vadgazdálkodás, természetvédelem és mezőgazdaság) minden lehetséges eszközzel az őshonos fogolyfajok megőrzésén kellene közösen munkálkodnia, ahelyett, hogy egy idegenhonos, a hazai fajokkal versengő fajt telepít be kizárólag a sportvadászat igényeinek kiszolgálása érdekében.
Álláspontjuk szerint a vörös fogoly tervezett betelepítése nem hoz enyhülést a hazai vadgazdálkodás ismert gazdasági problémáira, így a vélt előnyök is aránytalanok a potenciális környezeti kockázathoz mérten.
Az MME nehezményezi azt is, hogy a rendelet kidolgozása során nem történt semmilyen nyílt szakmai egyeztetés.
Mindezek miatt az agrárminisztert arra kérik, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a rendelet vörös fogollyal kapcsolatos valamennyi pontját, valamint tegyen azonnali és hathatós intézkedéseket az őshonos szürke fogoly védelmével kapcsolatban.
Emellett kérik, hogy a tárcavezető bocsássa széleskörű szakmai vitára és vizsgálja felül az országban vadászati hasznosítás alatt álló vagy arra tervezett valamennyi idegenhonos faj kezelési szabályozását és gyakorlatát, különös tekintettel az őshonos életközösségekre gyakorolt esetleges negatív hatásokra.
Az elővigyázatosság elvére való különös tekintettel érvényesítsen előzetes környezeti hatásvizsgálati kötelezettséget az idegenhonos fajok betelepítését engedélyező jogszabályok megalkotása során, a feltáratlan környezeti kockázatok beazonosítására – írta az MME.
