Kína Oroszországgal folytatott kereskedelme idén meghaladta a 200 milliárd dollárt. Az autók és a teherautók gyártói pedig a helyzet legnagyobb nyertesként figyelhették az eltelt időszakot.
Kína havas oroszországi határán egy teherautókat árusító kereskedés eladásai az orosz ügyfeleknek köszönhetően megduplázódtak, miközben Kína exportja a szomszédba olyan erőteljes, hogy ezen a nyáron a kínai építőmunkások raktárakat és 20 emeletes irodatornyokat építettek a határon. A New York Times tudósítása szerint a határ menti Heihe város Kína és Oroszország egyre szorosabb gazdasági kapcsolatának mikrokozmosza. Kína profitál az ukrajnai orosz invázióból, ami arra késztette Oroszországot, hogy a Nyugatról Kínára váltson az autóktól a számítógépes chipek beszerzéséig mindent. És miközben Oroszország mély árengedménnyel értékesíti sz olajat és a földgázt Kínának, az orosz csokoládékkal, kolbászokkal és egyéb fogyasztási cikkekkel telítették meg a kínai szupermarketeket.
Kína a termék helyettesítés bajnoka lett
Mindennek eredményeként az Oroszország és Kína közötti kereskedelem 2023 év első 11 hónapjában meghaladta a 200 milliárd dollárt, amit korábban senki nem várt 2024 előttre.
Oroszország ukrajnai háborúja Kínából is imázslöketet kapott. Az állami média folyamatosan terjeszti az orosz propagandát Kínában és szerte a világon. Oroszország annyira népszerű Kínában, hogy a közösségi média befolyásolói Harbinba, Kína legészakibb tartományának fővárosába, Heilongjiangba özönlenek, hogy orosz ruhában pózoljanak az ottani egykori orosz katedrális előtt.
Hszi Csin-ping, Kína legfelsőbb vezetője és Oroszország elnöke Vlagyimir Putyin számos nyilvános demonstrációt tartott a nemzetek szoros kapcsolatairól. Hszi Csin-ping elnök szeptember elején Harbinba látogatott, és Heilongjiangot Kína „északi kapujának” nyilvánította, miközben Kína Oroszországba irányuló exportja 69 százalékkal nőtt az idei év első 11 hónapjában 2021 azonos időszakához képest, Ukrajna inváziója előtt.
Ebben döntő szerepe volt annak, hogy az ukrajnai háború következményeként Oroszországra rótt embargós helyzetben Kína kielégítette Oroszország kritikus importszükségletét és annak ellenére folytatta helyettesítő áruszállító szerepét, hogy sok európai országgal kockáztatta szoros gazdasági kapcsolatait.
Az ukrajnai invázió előtt Németország, Franciaország és több más európai ország vezetői többnyire félretették a Kínával elsősorban az emberi jogok kérdésében fennálló nézeteltéréseket azért, hogy a kereskedelmi kapcsolataikat ne veszélyeztessék. A kínai tisztviselők pedig most ragaszkodnak ahhoz, hogy ne kényszerítsék őket arra, hogy Európa és Oroszország között válasszanak, hanem szabadon üzletelhessenek mindkettővel.
Ehhez kötődően jelentősen növekedett a kínai személygépkocsik oroszországi előretörése. Az eladások pedig hozzájárultak ahhoz, hogy Kína idén megelőzze Japánt a világ legnagyobb autóexportőreként. A másik oldalon pedig a német gyártók, mint a Mercedes-Benz és a BMW, akik korábban jelentős eladók voltak Oroszországban, az Európa, az Egyesült Államok és szövetségeseik által kivetett szankciók hatására kivonultak az orosz piacról. Más kérdés, hogy a luxusautók oroszországi eladása zuhant, ami az ország autópiacának jelentős csökkenéséhez vezetett, ami jelenleg kevesebb, mint fele akkora, mint Németországé.
Alexander Gabuev, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója szerint azonban az alsó-középosztálybeli és szegény orosz családok, amelyek tagjai a háborúban harcoló katonák zömét teszik ki, felgyorsították a megfizethető kínai autók vásárlását.
Példátlan autópiaci előretörés
Ehhez az is hozzájárul – szól a York Times tudósítása – hogy az orosz kormány és a biztosítók a halálesetek és rokkantság után jelentős összegeket – halál esetén akár 90.000 dollárt – fizetnek az orosz katonák családjainak. Ráadásul az oroszok szinte kizárólag belső égésű autókat vásárolnak, amiből Kínának többlete van, mert az ottani fogyasztók nagy ütemben térnek át az elektromos autókra. A szárazföldi határ pedig azt jelenti, hogy Kína vasúton szállíthat autókat Oroszországba, ami fontos tényező, mivel Kína nem rendelkezik saját, óceánon túli szállítóhajókkal járműexporthoz.
Az eredmény? A GlobalData Automotive szerint a kínai autógyártók megszerezték az orosz piac 55 százalékát. Úgy, hogy 2021-ben még csak 8 százalékon álltak. „Soha korábban nem láttuk, hogy egyetlen ország autógyártói ilyen gyorsan felfaltak volna ilyen nagy piaci részesedést – a kínaiak váratlan helyzetbe kerültek” – mondta Michael Dunne, egy ázsiai autóipari tanácsadó San Diegóban.
Miközben az Egyesült Államok határozottan óva intette Kínát attól, hogy fegyvereket küldjön Oroszországnak, és egyelőre nem is tárt fel bizonyítékot arra, hogy ezt tenné, bizonyos polgári felszerelések, amelyeket Kína Oroszországnak ad el, mint például a drónok és a teherautók, katonai célokra is használhatók. Annak ellenére, hogy a kínai-orosz kereskedelmi kapcsolat még így is szerénynek mondható, ez még így is időszerű áldást jelent a kínai építőiparnak is, mert a kínai gazdaság nehezen gyógyul be a csaknem három évig tartó szigorú „nulla Covid” intézkedések által hagyott sebekből. Ennek egyik jeleként Kínában válságban van az ingatlanpiac. Lakások tízmilliói állnak üresen vagy befejezetlenül, és az új projektek elakadtak, megfosztva az építőipari szektort a régóta működő munkahelyektől.
Ebben a helyzetben különösen jól jön, hogy több építőipari munkás a 2600 mérföldes orosz határon talál magának munkát, ahol egészen 2023-ig nem volt kamionmegálló, vámfeldolgozó központ, vasúti pályaudvar, csővezeték és egyéb infrastruktúra. Most viszont az olyan városokban, mint Heihe, a téli fagyos időszakig lendületesen haladt az építkezés a nyár folyamán. Már csak azért is, mert csővezetékekre van szükség a két ország közötti kereskedelem egyik legfontosabb árucikkéhez: az energiához. Az olcsó orosz energia, megkerülve a Nyugat által bevezetett szankciókat, segített a kínai gyáraknak abban, hogy versenyezzenek a globális piacokon, ahol gyártási riválisaik, különösen Németországban, az elmúlt két év nagy részében meredeken magasabb energiaköltségekkel szembesültek.
Még a régi sérelmeket is félretették
Oroszország felpörgette a földgázszállítást a Power of Siberia gázvezetékén keresztül Kínába, és tárgyalt egy második gázvezeték megépítéséről, amely az ukrajnai háború előtt Európát kiszolgáló mezőkről szállítana gázt. Kína és Oroszország kevesebb mint három héttel az ukrajnai háború előtt megállapodott egy harmadik, kisebb vezeték megépítéséről is, amely Oroszország legkeletibb részéből Északkelet-Kínába szállítana gázt, és ennek a projektnek az építése rohamosan halad előre. A legújabb vezeték olyan szárazföldön fog áthaladni, amelyet Oroszország az 1850-es évek végén foglalt el Kínától, és soha nem adott vissza. De miközben Kína és a Szovjetunió az 1960-as években még katonai összecsapásokra is hajlandó volt a területért, Oroszország és Kína ma olyan hidakat és csővezetékeket építenek, amelyek ezen a területen áthaladnak.
é.m.z.
