Miközben Kína az ötévente megrendezésre kerülő pártkongresszusra készül, a vállalkozások és a befektetők tűkön ülve figyelik, hogy a drákói “zéró-Covid” stratégiából való kilépésre utaló jelek felbukkannak-e a kommunista vezetés politikájában.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) vasárnap kezdődő kongresszusa lehetőséget kínál Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy új irányt szabjon a Covid-19 kezelésének, amely kevésbé zavaró a gazdaságra és a mindennapi életre nézve – írja az Al Jazeera.
Hszi várhatóan harmadik ciklusát fogja biztosítani a kongresszuson, amivel gyakorlatilag megszilárdítja pozícióját, és potenciális vezető maradhat az élete végéig.
Ám Kínában közel három éve tart a világ legszigorúbb járványellenőrzése, és úgy tűnik, Peking nincs közelebb a normalitás felé vezető út kijelöléséhez, mint a járvány kezdetén.
A növekvő gazdasági károk és a közvélemény frusztrációja ellenére a kongresszusra készülve a helyi önkormányzatok országszerte megduplázták a drákói ellenőrző intézkedéseket, miközben az állami média szörnyű következményekre figyelmeztetett, ha a “zéró-Covid” elvetésre kerülne.
Hétfőn az északi Shanxi tartomány Fenyang városának hatóságai lezárást hirdettek, miután egyetlen pozitív esetet találtak. Hszincsiangban a múlt héten mintegy 22 millió embernek megtiltották, hogy elhagyja a régiót a növekvő esetszámok miatt, míg a pénzügyi főváros, Sanghaj számos negyedét lezárták, hogy megfékezzék a fertőzések kisebb fellángolását.
Vasárnap az országos napi megbetegedések száma megközelítette az 1900-at, ami az elmúlt két hónap legmagasabb száma, és ez felvetette a félelmet, hogy a politikailag érzékeny találkozó előtt országszerte további széles körű lezárások várhatók.
Bár Kína hivatalosan kevesebb mint 1 millió megbetegedést és jóval kevesebb halálesetet jelentett, mint más országok, a zéró tolerancia politikája komoly nyomás alá helyezte a gazdaságot és tízmilliók megélhetését.
A világ második legnagyobb gazdasága – amely egy sor kihívással néz szembe, köztük a globális növekedés lassulásával, a technológiai iparának az Egyesült Államok által vezetett szigorításával, a külföldi befektetések elvándorlásával és az ingatlanbuborék elszálltával – a Világbank szerint 2022-ben várhatóan mindössze 2,8 százalékkal fog növekedni, szemben az 5,3 százalékos ázsiai-csendes-óceáni átlaggal.
Josh Gardner, a Kung Fu Data vezérigazgatója és társalapítója, aki a kínai piacra való belépéssel kapcsolatban ad tanácsokat a vállalatoknak, elmondta, hogy sok vállalkozás visszafogja vagy átértékeli kínai tevékenységét, mivel nem tisztázott a normális helyzethez való visszatérés.
Hszi számára, aki jelentős politikai tőkét fektetett abba, hogy Kína a világjárvány kezelésének állítólagos felsőbbrendűségét hangsúlyozza a Nyugathoz képest, nehéz elképzelni a drákói korlátozásokból kivezető utat.
Azok az országok, amelyek a tömeges oltásig ellenőrzés alatt tartották a vírust, mint például Ausztrália, Japán és Dél-Korea, nem tudták elkerülni a halálesetek és súlyos betegségek jelentős szintjét, amint a fertőzés a lakosság körében elterjedt.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy Kína talán könnyebben lazíthat a korlátozásokon, amint jóváhagyja saját mRNS-vakcináit, vagy a “két ülésszak” után, amely egy másik kulcsfontosságú esemény a politikai naptárban, és amelyre a téli influenzaszezon után, márciusban kerül sor.
De mindkét forgatókönyv szerint az 1,4 milliárd ember tömeges megfertőzése még mindig szinte biztosan legalább több százezer halálos áldozatot követelne.
“Ha Kína úgy dönt, hogy kilép a zéró-Covid politikából, akkor nagyrészt biztosnak kell lennie abban, hogy olyan eredményt ér el, amely elkerüli a halálesetek vagy súlyos esetek nagy számát” – mondta Csinduo Hszu, a pekingi Pangoal Institution vezető munkatársa az Al Jazeerának.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy Peking csak akkor fogja fontolóra venni az újranyitást, ha a Covid-19 sokkal kevésbé lesz halálos, akármikor is lesz ez.
Taylor Loeb, a Trivium China gazdasági és kereskedelmi elemzője szerint Peking nem valószínű, hogy lazítana a világjárvány elleni stratégiáján, amíg nem lesz “szuperbiztos” abban, hogy ez nem fog több százezer halálos áldozatot követelni.
“Hajlandóak elfogadni egy viszonylag nagy gazdasági kárt, mert az alternatívát – a széles körű fertőzésekből és a kórházak elárasztásából eredő gazdasági és társadalmi károkat – sokkal rosszabbnak tartják”
– mondta Loeb az Al Jazeerának.
“Az évekig tartó zéró-Covid valószínűtlennek tűnik, de ez a vakcina hatékonyságától, a terápiáktól és a vírus általános globális lefolyásától függ. A belátható jövőben biztosan lesz valamilyen formában korlátozás – különösen a nemzetközi utazásokkal szemben” – tette hozzá.
Egy másik valószínűsíthető szempont, hogy a lakosság továbbra is tolerálja a fájdalmas korlátozásokat.
Míg Peking nem tűri a másként gondolkodás nyílt megnyilvánulásait, rendkívül érzékenyen reagál a nagyszabású társadalmi zavargások kockázatára.
A nyilvános tiltakozást tiltó szigorú szabályok ellenére az elmúlt hónapokban olyan nagyvárosokban, mint Sanghaj, Sencsen és Csungking, helyi tüntetések kezdődtek a lezárások ellen.
A múlt héten a kínai közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken Jünnan tartomány egyik repülőterén az utazók dühösen szembeszálltak a teljes vegyvédelmi ruhába öltözött fegyveres őrökkel, miután egy gyors lezárás miatt a terminálon rekedtek.
A dacosságnak ezek a megnyilvánulásai azonban még nem alakultak át szervezett tömeges ellenállássá. És még ha a morajlás egyre hangosabb is, nem egyértelmű, hogy a kínai közvélemény mennyire támogatja Peking megközelítését.
“Az átlagemberek számára a zéró-Covid frusztrációt okoz, de ez a frusztráció nem feltétlenül a kormány ellen irányul” – mondta Loeb.
“Ha a zéró-Covid folytatódik, és ez közvetlenül súlyos gazdasági nehézségeket okoz, vagy – eddig rendkívül ritka – hosszabb zárlatokhoz vezet, akkor nő a társadalmi zavargások lehetősége. De a tesztelés, a nemzetközi utazási korlátozások és az egészségügyi kódok átvilágítása önmagában nem jelentenek komoly kockázatot a pártra nézve” – emelte ki.
Hszu, a Pangoal Institution vezető munkatársa elmondta, hogy bár egyes kínaiak csalódottak a vállalkozásuknak okozott károk miatt, sokan mások kevés fennakadást éreztek a járványügyi korlátozások miatt.
“Kevesen mondanák, hogy a kínaiak hibáztatják nemzeti vezetőiket, akiknek döntése a gazdasági költségek ellenére elkerülte az USA-hoz hasonló katasztrofális helyzetet, több mint egymillió halálos áldozattal”
– mondta.
Hszu mégis hangsúlyozta, Kína nem kíván a végtelenségig zárva maradni.
“Kína nagy ország, számos nemzetközi napirenddel kell foglalkoznia, például a különböző csúcstalálkozókkal, amelyeknek Kína ad otthont, vagy a Kínába látogató külföldi vezetőkkel” – mondta.
“Az országnak vissza kell hoznia a normális diplomáciai és gazdasági tevékenységet, ha szerepet akar játszani a nemzetközi ügyekben, amit nyilvánvalóan akar” – jelentette ki.
