Kétéves mélypontra lassult a kínai feldolgozóipar növekedése októberben a külső és belső kereslet gyengülésének következtében, ami újabb jele a gazdasági kilátások romlásának elsősorban az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború éleződése miatt.
A kínai logisztikai és beszerzési szövetség (CFLP) által kiszámolt feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 50,2 pontra esett októberben a szeptemberi 50,8 pontról. Ez 2016 júliusa óta a legrosszabb érték.
A Reuters által megkérdezett elemzők enyhébb csökkenésre, 50,6 pontra számítottak. Az index ugyanakkor már a 27. egymást követő hónapban állt a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 pontos küszöb fölött.
Lassult a növekedés a feldolgozóiparon kívüli, főleg a szolgáltatásokat és az építőipart tömörítő szektorban is októberben. A szektor beszerzésimenedzser-indexe 53,9 pontra esett a szeptemberi 54,9 pontról, miközben elemzők stagnálásra számítottak.
A feldolgozóipari exportmegrendelések állományának alakulását tükröző alindex már az ötödik egymást követő hónapban csökkent, a szeptemberi 48,0 pontról 46,9 pontra esett vissza októberben, amely az első olyan hónap, amikor teljes egészében érvényesültek a kínai termékekre kivetett pótvámok.
A világ két legnagyobb gazdasága szeptember 24-én léptette életbe az újabb, kölcsönösen megemelt vámokat. Az Egyesült Államok mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki az év végéig 10 százalékos pótvámot, amelynek mértéke januártól 25 százalékra nő.
Kína 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetett ki 60 milliárd dollárnyi amerikai árura. Előzőleg, még nyáron a két ország kölcsönösen 50-50 milliárd értékű importárura vetett ki pótvámot.
Ha az Egyesült Államok januártól valóban 25 százalékra emeli a pótvám mértékét, az exportorientált kínai vállalatok még nagyobb nehézségekkel kerülnek szembe.
A CFLP alapvetően állami tulajdonú nagyvállalatok teljesítményét méri.
A legújabb adatok azt jelzik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága tovább veszíthet lendületéből, és az üzleti környezet romlása arra késztetheti a pekingi vezetést, hogy újabb intézkedésekkel álljon elő a gazdaság megtámogatására.
A kínai gazdaság 2009 első negyedéve óta az idei harmadik negyedévben nőtt a legkisebb mértékben, a bruttó hazai termék (GDP) éves összevetésben 6,5 százalékkal bővült július-szeptemberben. A lassuló kínai növekedés és annak a világgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásai felkavarták a pénzpiacokat, és a friss beszerzésimenedzser-indexek azt jelzik, hogy a befektetőkre még nagyobb stressz vár a következő hónapokban.
