A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.
A kínai Keleti Színtér Parancsnoksága közölte, hogy olyan gyakorlatokat hajtanak végre, amelyek a tengeralattjárók elleni és tengeri támadási műveletekre összpontosítanak – megerősítve egyes biztonsági elemzők és diplomaták félelmeit, miszerint Peking továbbra is nyomást gyakorol Tajvan védelmére.
Pelosi múlt heti tajvani látogatása feldühítette Kínát, amely sajátjának tekinti az önigazgatású szigetet, és először ballisztikus rakéták tesztkilövéseivel válaszolt.
A legújabb gyakorlatok időtartama és pontos helyszíne még nem ismert, de Tajvan már enyhítette a repülési korlátozásokat a szigetet körülvevő hat korábbi kínai gyakorlóterület közelében.
Erődemonstrációk Tajvan és a Japán-szigetek közelében Az elmúlt napokban Kína katonai repülőgépeket és pilóta nélküli drónokat küldött Tajvan és Japán legnyugatibb szigeteihez közeli területekre, Tajvan és az Egyesült Államok megfélemlítésére irányuló erőfeszítései részeként. A The New York Times információi szerint a tajvani hadsereg arról számolt be, hogy a kínai katonai repülőgépek ebben az időszakban legalább 131 alkalommal léptek be az általa "légvédelmi azonosító zónának" nevezett területre, vagy lépték át a Tajvani-szoros középvonalát. A repülőgépek között legalább 105 vadászrepülőgép és más típusú harci gépek voltak. Bár Tajvan legalább 2020 óta jelentett hasonló behatolásokat ebbe a légtérbe, az elmúlt napokban észlelt bevetések száma példátlan. Mindeközben a japán védelmi minisztérium augusztus 4-én kínai katonai drónok többszöri berepüléséről számolt be Mijakojima, Japán egyik legnyugatibb szigete közelében. Ez mindössze két nappal azután történt, hogy Japán arról számolt be, hogy legalább öt kínai rakéta landolt a kizárólagos gazdasági övezetében. A kínai hadsereg szombaton közleményben közölte, hogy a Tajvantól északra, keletre és délnyugatra fekvő tengeri és légtérben tartott hadgyakorlatai célja, hogy tesztelje szárazföldi és tengeri támadási képességeit. Az állami média jelezte, hogy az akciók a rendszeresebb és agresszívebb behatolások új mintáját jelenthetik.
Nem sokkal a legutóbbi gyakorlatok bejelentése előtt Tajvan elnöke, Caj Jing-ven találkozott a Saint Vincent és a Grenadine-szigetek miniszterelnökével, Ralph Gonsalvesszel, és elmondta neki, hogy meghatotta a politikus gesztusa, hogy Kína katonai nyomása ellenére is ellátogatott a szigetre.
“Gonsalves miniszterelnök az elmúlt napokban kifejezte, hogy a kínai hadgyakorlatok nem fogják megakadályozni őt abban, hogy meglátogassa tajvani barátait. Ezek a kijelentések mélyen megérintettek minket” – mondta Caj a Gonsalves számára Tajpejben tartott fogadóünnepségen. Amellyel kapcsolatban nem volt világos, hogy Caj Pelosi látogatása előtt vagy után hívta-e meg Gonsalvest. “Nem hozzuk nyilvánosságra a belső tervezést vagy a kormányok közötti kommunikációt” – mondta a tajvani külügyminisztérium a Reuters kérdésére.
A korábbi négynapos gyakorlatok során 11 rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta kilövésén túl kínai hadihajók, vadászgépek és drónok manővereztek a sziget körül.
A kínai állami televízió egyik kommentátora vasárnap késő este azt mondta, hogy a kínai hadsereg mostantól “rendszeres” gyakorlatokat fog tartani a vonal tajvani oldalán.
Lapunk az eseményekhez kötődően megkereste a Kínai Népköztársaság Nagykövetségét és a budapesti tajvani képviseletet is. Amennyiben a kínai nagykövetség válasza megérkezik, azt is teljes terjedelmében közzétesszük. Az alábbiakban a tajvani képviselet vezetőjének levelét közöljük.
Liu Shih-chung: Választás a demokrácia és a diktatúra között – Tajvan válaszai Kína katonai és gazdasági megtorlására
Kína egyoldalúan fokozta a regionális feszültséget azzal, hogy éleslövészeti hadgyakorlatokat és gazdasági kényszerítést indított Tajvan ellen Nancy Pelosi amerikai házelnök látogatása után. Ez a felelőtlen és harcias magatartás nagymértékben aláásta a nemzetközi rendet, beleértve a régió kereskedelmét és tengeri biztonságát. Tajvan magyarországi képviselőjeként, az ukrajnai orosz invázió közepette szeretném felhívni a nemzetközi társadalmat, hogy ítélje el Kína romboló magatartását.
Tajvan és az USA hosszú távú álláspontja
Kezdjük azzal, hogy Pelosi asszony látogatása nem példa nélküli. Tajvanra rendszeresen látogattak amerikai tisztviselők, valamint Japán és európai országok számos parlamenti képviselője. Ezért ez nem jelent változást vagy status quo változást vagy bármilyen provokációt. Sem Tajvan, sem az USA nem változtatott semmit hosszú távú álláspontunkon. Nem Tajvan szította ezt a válságot. Inkább Peking az, amely megingatja a hajót, és veszélyezteti a regionális békét és stabilitást.
Tajvan ígéretet tesz arra, hogy fenntartja a Tajvani-szorosban fennálló status quo-t, amely szerint Tajvan független és szuverén ország, demokratikusan megválasztott vezetőkkel és kormánnyal, saját területtel és alkotmánnyal, valamint nehezen kivívott, de teljes értékű demokráciával.
Nemzetközi reakciók Kína Tajvannal kapcsolatos fenyegetéseire
Kína irracionális viselkedése után a nemzetközi közösség komoly aggodalmát fejezte ki a Tajvani-szorosban a feszültség eszkalálódása miatt, amelyet csak Peking okozott.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kína akcióját “indokolatlannak, “túlreagálásnak” nevezi, és a status quo megváltoztatására tett egyoldalú kísérletnek. Megismételte, hogy az USA kiáll regionális szövetségesei, köztük Japán mellett a béke és a stabilitás fenntartása érdekében. Az USA behívta Csin-gang (秦剛), Kína amerikai nagykövetét is , hogy elítélje Kína katonai akcióját.
Továbbá a G7-ek külügyminiszterei, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Unió főképviselője közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítették közös elkötelezettségüket a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a béke és a stabilitás fenntartása mellett a Tajvani-szoroson és azon túl. Yoshimasa HAYASHI japán külügyminiszter a gyakorlat leállítására szólított fel, mivel az elkerülhetetlenül érinti a japán vizeket. Az ASEAN ügyeletes elnöke/ Kung Phoak kambodzsai külügyminiszter szintén figyelmeztetett, hogy a feszültség “nyílt konfliktusokhoz és kiszámíthatatlan következményekhez” vezethet, és maximális önmérsékletre szólított fel.
A regionális stabilitás és Tajvan demokratikus értékeinek megőrzése
Amint azt számos külföldi médium megfigyelte, a tajvani társadalom nyugodt, és nem ijedt meg Kína fenyegetésétől. Fegyveres erőink fokozták készültségüket, és szorosan figyelemmel kísérik a katonai fejleményeket. Tajvan eltökélt abban, hogy bármilyen katonai fenyegetéstől függetlenül megvédi nemzetünket.
Tajvan katonai és gazdasági erejével szilárdan kiállunk hasonlóan gondolkodó partnereink mellett a világban. Tajvan fontos szerepet játszik a globális ellátási láncban, chipjeinkkel és sok más termékkel. Az összefonódó gazdasági kapcsolatok miatt elképzelhetetlen, hogy Kína megtámadja Tajvant. Kína reakciója kockázatos, szükségtelen és a regionális rendet romboló.
Pelosi asszony látogatása rendkívül fontos volt Tajvan számára. Hozzájárul Tajvan ismertségének növeléséhez és ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megértse, hogy Tajvan egy élénk demokrácia és a globális félvezetőipar egyik erőműve. Kína válasza nem akadályozza meg, hogy a jövőben demokratikus politikusok látogassanak Tajpejbe.
Kollektív fellépésre van szükség Kína ambícióinak elrettentéséhez
Nézzük meg Kína viselkedését Hongkonggal kapcsolatban, vagy katonai terjeszkedését a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren. Nem csoda, hogy az úgynevezett “egy ország, két rendszer” politika nem tetszik a tajvaniak többségének, akik élvezik a demokráciával együtt járó szabadságot és jólétet. Nem is beszélve a regionális érdekelt felekről, akik mind kifejezték aggodalmukat.
Kína viselkedése egy tekintélyelvű állam tipikus expanziós törekvése. A régió országainak kéz a kézben kellene csatlakozniuk Kína katonai ambícióinak és fellépéseinek védelmében. A hasonlóan gondolkodó partnerek közötti biztonsági együttműködés erősebb hálózatára szólítunk fel Kína ambícióinak elrettentése, valamint a nemzetközi rend és béke fenntartása érdekében.
Liu Shih-chung, Tajvan budapesti képviseletének vezetője