Miután a repülőgép leszállt Malajzia fővárosának, Kuala Lumpurnak a repülőterén, s a látogató elindul a belvárosba, (némi túlzással) nehéz eldöntenie, hogy New York Citybe vagy Dubajba érkezett. Felhőkarcolók, vállalati székház-tornyok, fényár az utcákon, hatalmas autóforgalom. Noha Malajzia nem tartozott az „eredeti” négy ázsiai kistigrishez, az elmúlt két évtizedben gyors ütemben felzárkózott hozzájuk, sok vonatkozásban nagyobbat is ugrott, ugrik náluk. Hogyan lett a volt angol gyarmat a délkelet-ázsiai térség egyik vezető gazdasága, amely egyre nagyobb jólétet biztosít az ország lakosságának?
Találkozásunkat Malajziával kezdjük az alaptényekkel. Az ország területe 330 ezer négyzetkilométer, lakossága 34 millió. A szövetségi kormány székhelye a Kuala Lumpurhoz közeli, modern, szellős építkezésű, sok parkkal rendelkező Putrajaya. A Maláj -félsziget (Malaya) 1957-ben nyerte el függetlenségét, 1963-ban egyesült Észak-Borneóval, Sarawakkal, Szingapúrral, és megalapították Malajziát. Két évvel később Szingapúr önálló városállam lett.
Ma az ország 13 államból és három szövetségből álló föderáció. A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű szövetségi államfőjét. Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, az indiaiak és a bennszülöttek teszik ki. Ebben az országban is a helyi kínaiak a „sztárok” a gazdasági életben, ugyanis ők nagy céges üzleteket kötnek az egész Ázsiában működő, a családi kötelékeken alapuló úgynevezett bambusz–hálózaton keresztül.
Vágtató változások
Malajzia gazdasága az elmúlt évtizedekben igen nagy és pozitív változásokon ment keresztül. A vágtató változások nem csak az üzleti életet, hanem a gazdaság szerkezetét is érintették. Ebben a folyamatban a pandémia jelentett törést, lassulást, de ennek mára vége lett. Még mindig igen sok bolt, vendéglő, pláza stb. bejáratánál látható a felirat: itt mindenki be van oltva Covid-19 ellen!
Malajzia gazdasága hagyományosan a természeti erőforrásokra támaszkodik, de terjeszkedik az ipar, valamint a kereskedelem, a turizmus és a gyógyturizmus irányába is. Malajzia az újonnan iparosodott országok közé tartozik, egy elmaradott, „eldugott” országból erős ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi (elsősorban japán) tőkebefektetéseknek és az iparosításnak köszönhetett. Hasonlóan Szingapúrhoz, ebben az országban is magas színvonalú az oktatás. Nem véletlen, hogy erőteljes a tudásintenzív iparágak jelenléte a gazdaságban. (Erről még lesz szó később.) Az országfejlesztési tervek a polgárok életminőségének javítását, az oktatás szintjének emelését, valamint a bankrendszer további fejlesztését helyezik előtérbe.
Fontosabb gazdasági mutatók
Az ország alapító tagja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN), amelynek soros elnöki tisztét idén Malajzia tölti be. A városok utcáin nem csak ezt hirdetik büszkén a plakátok, hanem azt is, hogy az ENSZ Globális Turista Napjának rendezvényeire idén Melaka városában kerül sor.
Vessünk egy pillantást Malajzia legfontosabb gazdasági mutatóira és gazdaságának szerkezetére. A bruttó hazai termék (GDP) 2022-ben 8,7, 2023-ban 3,7 tavaly pedig 5,1 százalékkal növekedett. Az idei esztendőre 4,5-5,5 százalékos GDP-bővüléssel számolnak az előrejelzések. Az infláció 2 százalék körüli, a munkanélküliség pedig alig haladja meg a 3 százalékot.
A nyersgumitól az LNG-ig
Malajzia világgazdasági szerepét és hírnevét valamikor a nyersgumi exportja alapozta meg. A 20. század közepe óta azonban a gumi vegyipari előállítása nyomán a természetes nyersgumi piaca beszűkült. Ásványkincsekben (ón, volfram, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) igen gazdag az ország. A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. A ritkaföldfémek exportját a kormány leállította, mert azokat inkább a hazai iparban használják fel. Az energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország kivitelében, emellett nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) is exportál.
Ami a mezőgazdaságot illeti: legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Az agrárszektor exportra elsősorban kókuszdiót, kakaót, teát és pálmaolajat termeszt. Ez utóbbi termelésében Indonézia után a második, de exportjában világelső. A pálmaolaj fő felhasználási területe az élelmiszer- és a kozmetikaipar. Jól jellemzi a változásokat, hogy míg a múlt század hatvanas éveiben az agrárszektor mintegy 37 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, ma ez az arány nem haladja meg a 7 százalékot.
Félmilliós autóipar
Malajzia fejlett autógyártással rendelkezik, amely Délkelet Ázsiában a harmadik legnagyobb. Ez is bizonyítja, hogy a valamikori angol gyarmat már nem mezőgazdasági ország, hanem megtörtént a szerkezetváltás az ipar irányába. A városokban és az országutakon sok a Proton típusú és márkájú személyautó, ezeket Európában nagyon ritkán lehet látni.
A két nagy hazai autógyár – Proton és Perodua – mellett külföldi részvétellel csaknem harminc gépkocsiipari vegyesvállalat gyárt és szerel össze különböző típusú autókat és járműveket, 600 cég pedig alkatrészeket és részegységeket állít elő. Az ágazat évente félmilliónál több autót gyárt, 700 ezer dolgozót foglalkoztat és 4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.
Előtérben a feldolgozóipar
Az autóipar fejlődése és eredményei is jól mutatják, hogy a feldolgozóipar ma már a gazdasági élet meghatározó ága. Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, az elektrotechnika, a precíziósgép-gyártás, a közlekedési eszközök gyártása, a vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás. Malajzia az integrált áramkörök és a csipek egyik legfontosabb gyártója és vezető exportőre a világon. A tervek szerint a következő években 100 milliárd dollár állami- és magánbefektetés érkezik a félvezetőgyártó ágazatba.
Nagyhatalom a Petronas
Mielőtt tovább ismerkednénk Malajzia iparosodásával, iparával, érdemes néhány szót ejteni Kuala Lumpur (kőolajjal és földgázzal összefüggő) egyik ékességéről, szimbólumáról. Az állami kőolajipari óriásvállalat, a Petronas ikertornyáról van szó. A két 452 méter magas torony – amelyeket 170 méteres magasságban kétszintes, úgynevezett égihíd köt össze – 1999-ben készült el és éveken át a világ legmagasabb épülete volt. A 88 emeletes épület 86-dik emelete körpanorámás kilátószint, ahonnan szinte lélegzetelállító kilátás nyílik a fővárosra és a többi felhőkarcolóra.
Érdemes elővételben biztosítani a látogató-jegyet, mert a helyszínen mindig hosszú sor várakozik a pénztárnál. Az egyik toronyban csak a Petronas irodái vannak, a másikban többek között az IBM, a Huawei, a Microsoft, a Reuters, a Bloomberg és még számos cég helyi központja telepedett le. A tornyok pazar kivitelezésű, hatalmas területű földszintjén több bevásárlóközpont, természettudományi múzeum és a Malajziai Filharmonikusok koncertterme található.
A világ 500 legnagyobb cége sorába tartozó állami Petronast 1974-ben alapították. (Az óriáscég 2022-ben 216-dik volt a Fortune magazin globális céglistáján.) Malajzia összes kőolaj- és gázkészlete a tulajdonában van, ezek kitermelése, feldolgozása és fejlesztése a feladata. Mintegy ezer benzinkúttal rendelkezik. Harmincegy országban – köztük hazánkban – van jelen üzleti érdekeltséggel vagy petrolkémiai termékekkel, odahaza és külföldön száz leányvállalata van. 2018 és 2023 között a költségvetési bevételek több mint 20 százaléka a Petronastól származott.
A kormány ösztönzi a külföldi cégek bevonását az olajiparba. Termelésmegosztási megállapodás köti össze a Petronast a Shell-lel, az ExxonMobillal, a Nippon Oillal, valamint a Murphy Oillal. Az együttműködés a malajziai olajmezők 40 százalékára terjed ki.
Fókuszban az elektronika
Malajzia legfontosabb iparágai az elektronika, a számítógépek, valamint az elektromos készülékek gyártása. Az ország vezető szerepet tölt be globálisan a mikrocsipek és a háztartási légkondicionálók gyártásában. Az elektronikai ágazat állítja elő a világ félvezető gyártásának 13, a malajziai export értékének pedig 40 százalékát. A malajziai gazdaságban nagy számú nemzetközi vállalat van jelen saját gyártással, valamint vegyesvállalati formában. A félvezetőgyártó ágazatban mintegy 50 multinacionális cég tevékenykedik, többnyire a helyiekkel együtt. A feldolgozóipar több mint 40 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez.
A kormány 2023-ban hirdette meg a 2030-ig terjedő új iparpolitikáját, amely a feldolgozóipar további fejlesztését helyezi előtérbe. A tervek szerint az évtized végéig az ágazat hozzájárulása a bruttó hazai termékhez 364-ről 588 milliárd ringgitre növekszik, miközben a foglalkoztatottak száma 2,7-ről 3,3 millióra bővül a feldolgozóiparban. (Egy amerikai dollár mintegy 4,4 ringgittel egyenlő.) Az ipari parkok száma eléri a kétszázat.
Arat a digitális gazdaság
Hatalmas külföldi befektetések érkeznek a korábban már említett tudásintenzív ágazatokba, ma már elsősorban a mesterséges intelligencia és a „felhős” adattárolás kutatási, fejlesztési, alkalmazási területeire. Tavaly a Google, a Microsoft és a ByteDance mintegy 6,5 milliárd dollárt invesztált ebbe az ágazatba. Itt érdemes megjegyezni, hogy az úgynevezett high-tech termékek éves exportja 70 milliárd dollár körül van. Nagy ütemben fejlődik – külföldi cégek részvételével – a digitális gazdaság, elsősorban a pénzügytechnikai, a kiberbiztonsági, a felhőtechnológiai, az 5G és az adatközpont ágazatok. A statisztikák tanúsága szerint a digitális gazdaság már 23 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Érdemes megjegyezni, hogy a high-tech vállalatok többsége a helyi Szilícium-völgyben, Cyberjayában tevékenykedik.
Rekord a külkereskedelemben
Ami a külkereskedelmet illeti: az ország főbb exporttermékei sorába tartoznak az elektronikai berendezések, a kőolaj, a földgáz, a fa, a pálmaolaj, a textil és a vegyszerek. Az importlistát a gépek, a kőolajtermékek, a vas- és acéltermékek, az élelmiszerek és a járművek vezetik. Malajzia legfontosabb kereskedelmi partnerei: Szingapúr, Kína, Japán, USA, Thaiföld, India és Indonézia. Tavaly a külkereskedelmi forgalom minden korábbi rekordot megdöntött, összege 2,9 billió ringgit volt.
Turistaözön
Malajzia „igazi” turisztikai célpont Ázsiában. A látogató szinte mindenhol találkozik turistacsoportokkal, a városokban a műemlékek környékén és a tengerparti üdülőhelyeken szinte csak külföldieket látni. Az idegenforgalmi ágazat bevételei megközelítik az évi 70 milliárd dollárt, így a turizmus harmadik helyen áll, mint devizaforrás. Tavaly 26 millió külföldi turista kereste fel az országot, amely ezzel a világ 14-dik leginkább látogatott országa lett.
Nem véletlen, hogy az ország szinte mindegyik repülőtere nemzetközi, vagyis a turistáknak nem „kötelező” először a fővárosban belépni az országba. Ugyancsak idegenforgalom-barát az az intézkedés, hogy a nagyobb üdülőhelyeken minden árucikk és szolgáltatás adómentes. Az idegenforgalmat közvetve ösztönzi az Air Asia fapados légitársaság jelmondata is, amely minden repülőgépre fel van festve: „ma már mindenki repülhet”, vagyis a jegyárakon nem múlik a turizmus.
Motorszerepben a kereslet és a külföldi befektetések
Kuala Lumpurban, más városokban és az üdülőhelyeken a látogató számára igencsak feltűnő, hogy a világ szinte minden divat-, kozmetikai- és elektronikai „nagyágyúja” jelen van és a boltokban sok a vásárló. Az elmúlt két évtizedben a jövedelmek és ebből következően a vásárlóerő jelentősen megnövekedett. Az egy főre jutó GDP elérte a 12 ezer dollárt, s jól jellemzi a következő évtizedek gazdasági növekedését, hogy az előrejelzések szerint ez a mutató 2050-re megközelíti a 30 ezer dollárt. A Világbank prognózisa szerint Malajzia 2028-ra az úgynevezett magas jövedelmű országok sorába fog tartozni.
Az előrejelzések arról is szólnak, hogy 2050-re Malajzia a világ huszonegyedik legnagyobb gazdasága lesz. Kevés ország mondhatja el magáról, hogy a gazdasági növekedés két fő motorja a belföldi és a külföldi kereslet folyamatos bővülése. A gazdaság stabilan jó teljesítménye Malajziában a fizetések folyamatos növekedését, valamint a lakosság jövedelmének érezhető gyarapodását eredményezi. A robusztus fejlődésben nem kis szerepet játszanak a megújuló energiaforrások és a digitális infrastruktúra ágazatokba irányuló külföldi működőtőke befektetések. Minden jel tehát arra utal, hogy az „új kistigris” továbbra is nagyokat ugrik.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
