A klímaberendezések beszerzése alapos tervezést és körültekintést igényel, a laikusok számára ugyanakkor sok esetben nehézséget okozhat az eligazodás a piacon elérhető termékek között. Ebben segít ugyanakkor az energiacímke, amiből kiderül a hűtési és fűtési hatékonyság mellett a várható zajszint, és a várható teljes szezonális fogyasztás egyaránt. De szerepel rajta egy nagyon fontos adat is, amit sokan nem tudnak, de érdemes rá odafigyelni.
Az energiacímkék alapvető célja, hogy két berendezés hatékonysága egy egyszerű betűjel segítségével a legkönnyebben összehasonlítható legyen. Ez segít a végfelhasználóknak a döntés meghozatalában. Antal Mihály, a Gree légkondicionálók műszaki szakértője ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, egy klímaberendezés esetében számos más tulajdonságot is érdemes figyelembe venni, és ezek egy része az energiacímkén is megjelenik.
Az energiacímkéket a berendezés dobozába köteles a gyártó elhelyezni, de a tudatos döntéshez erre már a vásárlás előtt szükségünk lehet. Ezért a klímaberendezések energiacímkéi elérhetők a legtöbb hivatalos forgalmazó weboldalán található letölthető dokumentumok között. Az energiacímkéből kiderül, miért nem elég csak az energiabesorolás alapján összehasonlítani a klímamodelleket.
Fűtésben az SCOP (Szezonális jósági fok) mutatót használják, mely megmutatja a berendezés hatékonyságát egy adott fűtési igény mellett. Ez az adott fűtési igény azonban nem feltétlen azonos mindenkinél, ezért más adatokat is érdemes figyelembe venni.
A szakember elmondta, az energiacímke hűtés üzemmódban nem tesz különbséget Európa éghajlatában, a fűtés vonatkozásában azonban mutat egy sematikus térképet, mellyel körülbelül megmutatható, hogy Európán belül hol mennyire hidegek a telek.
„A klímaberendezések energiacímkézését az Európai Bizottság rendeletben szabályozza, amely csak az átlagos éghajlati övre vonatkozó adatok megjelenítését teszi kötelezővé, a hidegebb és melegebb éghajlatokra kalkulált adatok tájékoztató jellegűek. Több gyártó emiatt nem is foglalkozik ezen adatok megadásával, hiszen a tényleges energiabesorolást a középső érték határozza meg. Ez az, amit a gyártók katalógusaikban és egyéb anyagaikban feltüntetnek” – magyarázta Antal Mihály, hozzátéve, hogy a hidegebb és melegebb éghajlati övre vonatkozó adatok azt mutatják meg, hogy hogyan változna a berendezés hatékonyságának meghatározása és átlagos fogyasztása, ha azt különböző külső hőmérsékleti adatokkal számolnánk ki.
A Gree légkondicionálók műszaki szakértője rámutatott, az átlagos éghajlati viszony -10°C külső hőmérsékletet tekint az előforduló leghidegebbnek. Ehhez képest a hideg éghajlat -22°C külső hőmérsékletet tekint a leghidegebbnek. Magyarország a valóságban valahol a kettő érték között helyezkedik el, a tervezők az itthoni viszonyokra -15°C legalacsonyabb külső hőmérsékletre méreteznek.
A fűtési teljesítményre vonatkozó adat megtévesztő lehet
A klíma energiacímkéje a hűtési és fűtési hatékonyság besorolása mellett megmutatja a berendezések várható legmagasabb zajszintjét is. Antal Mihály elmondása szerint ez sok esetben nem túlságosan informatív, hiszen a felhasználókat jobban érdekli általában az, hogy milyen legalacsonyabb zajszintet tud a berendezés elérni, hiszen ez fogja meghatározni, hogy be merjük-e tenni adott esetben a hálószobánkba.
Ezen felül információt kapunk egy nagyon fontos tulajdonságáról is a berendezéseknek, mégpedig, hogy az adott berendezést mekkora teljesítmény leadással vizsgálták a leghidegebb külső hőmérséklet mellett.
A szakember közölte, az adott éghajlati öv legfelső sorában megadott teljesítmény (kW) azt mutatja meg, hogy az adott éghajlati övhöz tartozó legalacsonyabb külső hőmérsékleten a berendezés hatékonyságát és várható fogyasztását mekkora teljesítmény mellett vizsgálja a gyártó. Erre az adatra kiemelt figyelmet szükséges fordítani, mivel abban az esetben, ha az adott gyártó nem a névleges teljesítményen vagy ahhoz közeli hőmérsékleten mérte be a klíma energiahatékonyságát, akkor könnyen előfordulhat, hogy az a gép, melyet magas energiahatékonysággal vásároltunk, nagyobb hidegekben könnyen kerülhet alacsonyabb energiabesorolásba. Tehát például, ha két A+++-os gépet hasonlítunk egymáshoz, akkor érdemes azt választani, ahol magasabb teljesítményt (kW) látunk. Ennek az előnye, hogy nagy hidegben is alacsonyabb áramfelvétellel fog működni a gép.
„A berendezések névleges teljesítményét a gyártók hűtésben 35°C-ra, a fűtési teljesítményt pedig 7°C külső hőmérséklet mellett mutatják. Ez a korábban ismertetettek szerint igencsak megtévesztő, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a berendezés mekkora fűtési teljesítményt fog tudni leadni akkor, amikor arra a legnagyobb szükségünk van, vagyis a legnagyobb téli hidegben.”– figyelmeztetett.
Egyes berendezések – mint például a Dual-Stage kompresszorral rendelkező Gree Amber Royal – egyáltalán nem, vagy csak alig veszítenek teljesítményükből a külső hőmérséklet csökkenésével, míg más berendezések akár a névleges teljesítményük 50 százalékát is elveszítik már akár -10°C külső hőmérséklet mellett. Így könnyen úgy járhatunk, hogy hiába választunk kimagaslóan energiahatékony berendezést, az pont a legnagyobb hidegekben fog cserbenhagyni minket.
Nézzük meg, a gyártó mekkora fűtési teljesítménnyel számol
Az utolsó adat, amit az energiacímkén találunk az a várható teljes szezonális fogyasztás (kW/annum). Ezt is óvatosan kell kezelni, hiszen a valóságban az itt számoltaktól minden bizonnyal különböző eredményt fogunk kapni, hiszen ez helyiség méretétől, szigetelésétől és számos egyéb tényezőtől nagyban függ.
„Összehasonlítás szempontjából sem elég reprezentatív, hiszen ez már az előbb említett legnagyobb fűtési teljesítményt veszi alapul, így egy hűvös időben alacsony teljesítménnyel rendelkező berendezés adott esetben úgy tűnik, mintha kisebb villamos teljesítményt venne fel, de igazából a leadott teljesítménye is ezzel arányosan alacsonyabb” – fűzte hozzá Antal Mihály.
A Gree légkondicionálók műszaki szakértője mindent összegezve leszögezte: azon felül, hogy figyelünk arra, hogy a leghatékonyabb berendezést választjuk, az összehasonlításnál arra is figyelni kell, hogy a gyártó mekkora fűtési teljesítményt ad meg a számításnál, mivel az itt megadott teljesítmény berendezésenként jelentősen eltérhet. Ha egy gyártó alacsony teljesítményt ad meg, akkor a hatékonyság hiába mutat jó értéket, azonban valós körülmények között, amikor a berendezésnek magasabb teljesítményt kell biztosítania, ez az érték jelentősen romlik, esetleg a berendezés nem képes biztosítani a megfelelő teljesítményt. A Gree márka büszke arra, hogy berendezései fűtési hatékonysága alacsony külső hőmérséklet mellett is kimagasló, zárta gondolatait Antal Mihály.
