Az államháztartás módosított finanszírozási tervében az idei évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket – ha megfelelően célzottak – a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében – állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.
Az államháztartási hiány Covid-19 válságot megelőző, hosszú időn át kedvező alakulásának köszönhetően az államháztartás számára nagyobb mozgástér áll rendelkezésre, mint korábban. A megnövekvő államadósság is biztonsággal finanszírozható – állapították meg.
A KT meglátása szerint a gazdaság helyreállásának üteme a járvány második hullámának erősségétől függ. A gazdaság visszaállítása a növekedési pályára továbbra is a versenyképességet erősítő jelentős és célzott költségvetési intézkedéseket kíván, amelyek sorában ügyelni kell a leszakadt régiók felzárkóztatására is. Véleményében a tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés beindulásával az államadósság-szabály megköveteli az államadósság-mutató mérséklését.
Az államháztartás hiányának alakulásával kapcsolatban a tanács tudomásul veszi, hogy elsősorban a veszélyhelyzet és a járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez szükséges kiadások növekedése, másrészt az adóbevételek áprilistól jelentkező csökkenése következtében az államháztartás központi alrendszerének fél évi pénzforgalmi hiánya 1837 milliárd forintot tett ki, ami érdemben magasabb a költségvetési törvényben szereplő 367 milliárd forintos hiánycélnál. Augusztus végére a pénzforgalmi hiány 2261 milliárd forintra nőtt.
A költségvetés eredményszemléletű egyenlege 2020 első fél évében 1246 milliárd forintos hiányt mutatott. A pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti eltérést elsősorban az európai uniós támogatások megelőlegezése okozta. A tanács fontosnak tartja, hogy a megelőlegezett támogatásoknak megtérítésére az Európai Bizottság részéről még ebben az évben minél nagyobb arányban sor kerüljön.
Véleményében a KT emlékeztet, hogy a Pénzügyminisztérium augusztusban az éves hiány előrejelzését a GDP 7-9 százalékára emelte, és hozzáteszik, hogy a várt hiány régiós és nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető.
A tanács úgy ítéli meg, hogy az augusztus végén módosított államadósság finanszírozási tervben 3600 milliárd forinttal számba vett éves pénzforgalmi hiányra a belföldi megtakarítások fedezetet nyújtanak.
Nagyságrendileg ekkora hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket – megfelelő célzottság esetén – a KT indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében. Emellett szükségesnek tartanak előnyben részesíteni olyan intézkedéseket, amelyek javítják a jövő évi költségvetés gazdasági feltételrendszerét.
A GDP-arányos bruttó államadósság a múlt év végi 66,4 százalékról a magas pénzforgalmi hiány miatt szükséges többletkibocsátásból, valamint a GDP csökkenéséből eredően hat hónap alatt 71,9 százalékra emelkedett – állapította meg a tanács. A devizaadósság részaránya 17,3 százalékról 19 százalékra nőtt a fél év végére. Júliusban viszont az államadósság devizaaránya 18,2 százalékra mérséklődött, így a féléves adathoz képest ismét csökkenést mutatott.
A tanács fontosnak tartja, hogy a devizaadósság arányának növekedése csak átmeneti legyen, és a jövő évi költségvetésben foglaltakkal összhangban ismét csökkenjen éves összevetésben is. A KT tudomásul veszi, hogy a nagyobb pénzforgalmi hiány finanszírozásához szükséges többlet állampapír kibocsátásból, valamint a nominális GDP esetleges csökkenéséből adódóan
az államadósság-mutató az év végére 77 százalék körüli szintre nőhet.
A véleményéről a Költségvetési Tanács tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a kormányt, és értékelését közzéteszi az Országgyűlés honlapján – tették hozzá.
