Augusztusra-szeptemberre várható a hazai infláció tetőzése Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint. A szakértő úgy látja, a magas infláció ugyan egy szintig segíthet a költségvetési célok elérésében, de annak mai mértéke már hosszútávú kockázatokat rejt.
– Egyelőre még továbbra is felfelé növekvő inflációt várunk, aminek augusztus közepén, vagy szeptember körül lehet a tetőzése. Nagyjából most ez a szakmai konszenzus, amihez azt kell megvárni, hogy az élelmiszerek áremelkedése teljesen bekerüljön a fogyasztói árakba. Mert az látszódik most, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek ára folyamatosan emelkedett és az a kérdés, hogy mindez mennyire érződik majd a feldolgozott élelmiszerek árában. Emellett még azt kell figyelembe venni, hogy a nyári időszakban a szolgáltató szektorban mekkora lesz az áremelés, mert az elmúlt két évben ez elég jelentős volt. Igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy a Covid-nyitások általában a június-július időszakra estek, és az eleve várható volt, hogy az újranyitáskor a növekvő belső kereslet hatására nagyobb lesz az áremelés. Mivel nagy valószínűséggel még idén is azt fogjuk látni, hogy nyáron megdrágulnak a szolgáltatások, azzal számolunk, hogy nagyjából a nyár végén, az ősz elején következik be az infláció tetőzése. De utána is csak egy nagyon lassú csökkenés várható, mert a globális ellátási láncokban meglévő problémák sem mindenütt álltak még helyre. A másik oldalon, a infláció nominális csökkenésében az úgynevezett bázishatás fog majd érdemben segíteni azzal, hogy már 2021 őszén megindult felfelé az infláció.
A szakértő szerint ez az alapszcenárió, amit kiegészít az a bizonytalansági faktor, hogy a meghatározott élelmiszereknél, az üzemanyagnál és az energiaáraknál meddig maradnak fenn a hatósági árak. Amelyek nagyrésze, vagy egésze nagy valószínűséggel a következő fél-, esetleg háromnegyedévben is megmarad. Hogy aztán mi lesz, az a jövő évre vonatkozóan jelent majd kockázatot – tette hozzá. Azt is megjegyezve, hogy miközben a hatósági élelmiszerek egy szűk, elesett rétegnek segítséget jelenthetnek, az összhatást gyengíti, hogy közben egy év alatt átlagosan 18 százalékkal kerülnek többe az élelmiszerek.
– Most 11-12 százalék között várom az infláció augusztus végi-szeptemberi tetőzését, amit a májusra vonatkozó inflációs adatok is megerősítenek. Természetesen az infláció kapcsán a forint árfolyama is segíthet, vagy ronthat a helyzeten. Az semmiképpen nem kedvezett, hogy az elmúlt egy év alatt a 350 körüli szinttől 383-90 környékére gyengült a forint, ami közel 10 százalékos árfolyamromlást jelent. Ezt a hatást nehéz beárazni, de ha most egy stabilabb, 350 forint körüli euróárfolyamunk lenne, akkor azt gondolom, másfél-két százalékponttal lejjebb tetőzne az infláció.
Németh Dávid egyetért azzal a megállapítással, hogy a magasabb infláció a költségvetési oldalon kétségkívül jó dolog, mert magasabb nominális GDP-növekedést eredményez, amihez nagyobb költségvetési adóbevétel társul. Ezek közül a legnagyobb tétel az áfa. A másik nagy bevételi forrást pedig az élőmunkát terhelő adók – közte a személyi jövedelemadó, a társadalmi hozzájárulás – jelentik, ahol az is segít a költségvetési bevételek növelésében, hogy a magasabb infláció miatt egy érezhető bérnövekedés is megindult a munkaerőpiaci túlkereslet hatására. A magasabb bérek miatt pedig növekszik a fogyasztás, vagyis nőnek az áfabevételek, ami abszolút kedvező az államháztartás számára.
– Ebből a szempontból az államháztartásnak valóban jól jön az infláció, de ha ennek a mértéke nem kezd el visszacsökkenni, akkor az összességében nagy gondokat fog majd okozni a gazdaságpolitikának. Mivel egy ilyen magas inflációt már nehéz lenyomni, az elmúlt időszakban erőteljesen megnövekedtek az inflációs várakozások. Azzal pedig, hogy az úgynevezett horgonyzott inflációs várakozás eltűnt, egy nagyon magas kamatkörnyezetet kell kialakítani pozitív reálkamattal, ami lelassítja a gazdaság növekedését. Ez a költségvetésnek is visszaüt egy idő után. Ezért lenne fontos, hogy az infláció minél hamarabb visszatérjen egy sokkal kezelhetőbb, 4 százalék körüli szintre – fejtette ki a szakértő.
Érsek M. Zoltán
Megduplázódik a cégautóadó! Az új extraprofitadó kivetésénél a jármű teljesítménye és a környezetvédelmi besorolása a lényeg! Elsőként és minden a cégautóadózás új szabályairól június 15-én, AzÜzlet Cégautó és flottakonferenciáján, ahol a szakértő előadók elemzik az új adószabályokat és az autópiac aktualitásait. További információ és jelentkezés: https://azuzletkonferenciakozpont.hu
