A megbetegedések számának emelkedésével nő a félelem a járvány gazdasági kihatásaitól. Elemzők „brutális” kínai és komoly globális következményektől tartanak. Magyarország is veszélyben van.
Kína leállt
A pekingi kormány városokat zár le, kötelező szabadságot rendel el, korlátozza a közlekedést, bezárja a turisztikai attrakciókat. A világ legnépesebb országában és második legnagyobb gazdaságában megáll az élet. Csak Vuhanban, ahol az első eseteket regisztrálták és a körülötte fekvő, hermetikusan elzárt városokban 56 millió ember él.
A kínai újév miatti munkaszüneti hét meghosszabbításával február 9-ig zárva marad a legtöbb üzlet, nem termel a gyárak többsége. Az emberek, a kormányzati felhívásoknak megfelelően csak a végszükség esetén mennek el otthonról. Így a nyitva tartó üzletekben és éttermekben alig van valaki. Mindez nem maradhat súlyos gazdasági következmények nélkül.
Számos Kínában működő nemzetközi nagyvállalat vezetett be óvintézkedéseket az új koronavírus járvány terjedésének visszaszorítása érdekében Az IKEA például már be is jelentette, hogy bezárja összes áruházát Kínában a koronavírusos járvány miatt.
A németek félnek
Mirko Wormuth, a külföldi befektetőknek tanácsot adó ChinaBriefs német elemzője Kínában „brutális” gazdasági kihatásoktól tart. A jónevű kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szakértője, Klaus-Jürgen Gern szerint az ázsiai ország gazdaságának komoly sérülése Európára is számottevő hatással lesz. Az exportorientált cégek fognak a legnehezebb helyzetbe kerülni.
Kína Európa legnagyobb gazdaságának, Németországnak a legfontosabb külkereskedelmi partnere. 2018-ban a német cégek 93 milliárd euró értékben szállítottak árut Kínába. A 11 milliós Vuhanban több német vállalat is termel, például a világ harmadik legnagyobb szoftvercége, az SAP. Az egyik legnagyobb autóipari beszállító, a Webasto üzemét tavaly Merkel kancellár nyitotta meg. A termelés napok óta áll. A cég egyik munkatársa a müncheni központból az első vírusfertőzött Németországban! A 33 éves bajor fiatalember hivatalos úton volt Vuhanban.
Így nem meglepő, hogy napok óta egyre több üzleti utat mondanak le, kínai partnerekkel tervezett tárgyalások sokasága marad el. Ennek még a vírus gyors megállítása esetén is következményei lesznek. A most meg nem kötött üzletek hatásai hónapok, akár évek multán is érezhetők lesznek. Sok cégnél utazási tilalom lépett életbe Kínába, az ott dolgozó németeket pedig hazarendelik.
Az idegenforgalom az első az áldozatok hosszú sorában
A Kínába utazók száma tőlünk, és kontinensünk legjelentősebb idegenforgalmi piacáról, Németországból sem számottevő. Magyarországról néhány tízezren, a németektől 600 ezren utaztak tavaly. Kétharmaduk üzleti céllal. A kiutaztató irodák a lemondott kínai társasutak hatását fel tudják dolgozni.
Jóval több a Kínából beutazó turista. Nálunk 2018-ban 420 ezren voltak, Németországban 1,6 millióan. A kínai vendégek a turisztikai célú utak pekingi vezetés által elrendelt általános törlése miatt egyelőre elmaradnak. Ez segít elkerülni a járvány terjedését, de érzékenyen érinti a beutaztató cégeket és a szállodákat. Szélesebb kihatások is várhatok, a kínaiak ugyanis napi 457 euróval a legtöbbet költő turisták.
A légitársaságok már érzik az üzleti utazók kiesését. A Lufthansa tőzsdei árfolyama néhány nap alatt 4 százalékot zuhant. A mélyrepülés folytatódhat, miután a világ vezető légitársaságai után Európa legnagyobbja is törölte valamennyi kínai járatát.
A kínai utazási és közlekedési cégeket a lemondott társasutak mellett az újévi ünnepnapok miatt megszokott 3 milliárd (!) belföldi utazás nagy részének elmaradása sújtja a leginkább.
A kínaiak által tavaly külföldön elköltött 250 milliárd dollár részbeni kiesése a két leglátogatottabb célpontot, Japánt és Dél-Koreát az európai országoknál jobban fogja érinteni. Még rosszabbul fog járni a harmadik és negyedik legnépszerűbb, ahol nagy a szektor aránya a GDP-ben: Thaiföld és Vietnám.
A fogyasztás visszaesése is érezteti hatását. Sok üzlet zárva, aki teheti, otthon maradnak, csak a legszükségesebbeket veszi meg. Mindez az ünnepi hét alatt történik, amikor tavalyi 149 milliárd dollárt költöttek a kínaiak.
Az autógyártók is komoly veszélyben vannak. Kína az USA után a második legnagyobb piac. Ráadásul az európaiak kínai gyárai ázsiai exportra is termelnek. A piaci félelmeket érzékelteti, hogy az amúgy is sok kihívással küzdő német gyártók – a Lufthansa után – a vírus legnagyobb tőzsdei vesztesei. Ennek hatása át fogja lépni a magyar határt is, hisz a négy német autókonszern közül háromnak jelentős magyarországi termelése és beszállítói hálózata van.
A legrosszabb helyzet azok a cégek vannak, amelyek termelése túlnyomó részt Kínában zajlik. Mindenekelőtt az Apple. Sajtóinformációk szerint a kész IPhone-okból már kimerülőben vannak a készletek, újak pedig nem érkeznek a kivétel nélkül Kínába telepített gyárakból.
A SARS emléke kísért
A legutóbbi, Kínából indult világjárvány, a ’03-as SARS-epidémia gazdasági hatásait az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) számszerűsítette: 30 milliárd dolláros világgazdasági kár, 17 milliárd dolláros, 1 százalékos GDP kiesés Kínában, 0,5% százalékos mínusz Dél-Kelet-Ázsiában. A második legtöbbet vesztő az USA volt: 8 milliárd dollár és a Dow Jones 15 százalékos tartós visszaesése. Arányaiban a legtöbbet a Kínához ezer szállal kötődő Hongkong bukta, 4 milliárd dollárt. Kitettségét növelte, hogy a járványok hatása sűrűn lakott államokban egészségügyileg és gazdaságilag is erősebb. A további sorrend: Japán 3, Szingapúr 0,5, Ausztrália 0,4 milliárd dollár mínusz.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése szerint a SARS-járvány 10 milliárd dollár veszteséget okozott az ágazatnak. Pedig akkor nem került sor hetekig tartó, minden kínai desztinációt érintő járattörlésekre.
A kihatások még durvábbak lehetnek, aminek három oka van:
(1) ’03 óta háromszorosára nőtt a kínai gazdaság súlya a globális GDP-ben.
(2) A SARS-nál összesen 8.000 megbetegedést regisztráltak. A korona már néhány nap után 5.000-nél tart. Ráadásul ezek hivatalos számok, amiket a kínai hatóságok – a pánik elkerülése érdekében – feltehetőleg kozmetikáznak. A legpesszimistább becslések szerint akár 100.000 megbetegedés is lehet!
(3) Kína jelenleg más problémákkal, a kereskedelmi háborúval és a jelentősen megnövekedett államadóssággal is küzd. Utóbbi miatt a kormány csak korlátozottan fogja tudja a privát gazdaság kiesését közberuházásokkal ellensúlyozni, a magángazdaságot konjunktúraprogramokkal felpörgetni.
Rossz hangulat – tőzsdei mélyrepülés
Nem annyira a járvány, mint annak gazdasági következményeitől való félelem okoz rossz közérzetet a piaci szereplőknek. Az amerikai Dow Jones és az európai tőzsdék indexe napok óta esik, az ázsiaiaké mélyrepülésben van. A gyorsan terjedő hírek és a nemzeti gazdaságok összefonódása miatt a rossz hangulat és a gazdasági következmények azokat az országokat is gyorsan elérik, ahol csak néhány megbetegedés van, vagy a vírus fel sem üti a fejét.
Ha a közvélemény és a gazdasági döntéshozók úgy érzik, sikerül a járványt kordában tartani, akkor az első, elsősorban tőzsdei pánikreakciókat gyors korrekció fogja követni. Ha viszont a többség elhúzódó járványra számít, tartós marad a kurzusok esése és negatív világgazdasági spirál indul.
Vannak jó hírek is
A hangulat egyelőre romlik, minden szinten pánik látszik eluralkodni. Pedig jó hír, hogy a halálos megbetegedések aránya alacsonyabb (2,5%), mint a SARS-epidémia idején (10%).
Szintén öröm az ürömben, hogy a legtöbb termelő üzem leállása, a közlekedés korlátozása és a hosszabb távú hatások miatt félelem együttes hatására csökken a nyersanyagok, különösen a kőolaj ára. A benzin a hazai benzinkutaknál is éreztetően olcsóbb lett. Az OPEC már a termelés visszafogását fontolgatja. Más, Kína által nagy mennyiségben vásárolt nyersanyagok, így a réz, a nikkel és a pálmaolaj világpiaci ára is nagyot esett.
