A hazai GDP bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke Sopronban.
Kovács Árpád a 33. alkalommal megrendezett, kétnapos Soproni vámszakmai napok és üzletember találkozó első napján arra is kitért, hogy a gyorsabb növekedés nemcsak Magyarországra, hanem a visegrádi országok mindegyikére jellemző marad. A “túlteljesítők” között Magyarország inkább az alsó mezőnyben helyezkedik el – tette hozzá.
A gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatók, de az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye hullámzó, utóbbit az állami megrendelések determinálják – fejtette ki az elnök. Meglátása szerint az építőipari infláció megjelenése egyre inkább fékező hatást fog gyakorolni a következő időszakban erre a területre.
Jól látszik az is, hogy a hazai járműgyártásban egyre jellemzőbb a modernizáció – mondta az elnök, majd hozzátette, ez abból is látszik, hogy míg a járműgyártás részaránya a GDP-ből 3,5 százalék, addig a foglalkoztatásból mindössze 2 százalék.
Az államháztartási egyenlegről szólva kedvezőnek nevezte a helyzetet. Beszélt arról is, hogy
2017 volt az első olyan év, amikor az uniós támogatások összege meghaladta az adósságszolgálatét.
A pénzforgalmi egyenlegről azt mondta, hogy az év első hat hónapjában az adóbevételek 48, a kiadások pedig ötven százalékot értek el. Az év végére vonatkozóan konkrét számokat nem említve annyit mondott, hogy biztatók a kilátások.
Kovács Árpád szerint
2020-2022-től gazdasági válságra kell készülni, amelynek a hatásai azonban nem lesznek annyira "durvák", mint a 2008-asé.
Több felkészülési lehetőség is van, hogy stabil maradjon az államháztartás és csökkenjen az adósságállomány.
Hozzátette, a termelékenységet kell növelni annak érdekében, hogy fenntartható legyen a felzárkózás a közepes jövedelmű országok közül – adta hírül az MTI.
