Az Uniós támogatások nem érkeztek meg, az átutalás a választás miatt jövőre tolódhat, akkora összegről van szó körülbelül, amennyit az adósságszolgálatra kell fordítani – derült ki a Költségvetési Tanács elnökének szavaiból. Kovács Árpád elmondta: 2016-ban “egy fillér eu-s pénzt nem kaptunk”, alkalmazkodhatunk most is, mint akkor.
A bruttó hazai termék (GDP) emelkedése Magyarországon töretlen, és valószínűsíthetően jövőre és 2020-ban is fennmarad – mondta a Költségvetési Tanács elnöke a Soproni Egyetem által tizenkettedik alkalommal megrendezett Soproni pénzügyi napok első napján.
Kovács Árpád úgy látja, hogy az év végére az államadósság GDP-arányos csökkenése is reálissá válhat, amivel a stabilitási törvény előírása teljesül.
Kifejtette, a pénzforgalmi egyenlegben megjelenő hiányt az okozza, hogy a kormány – mozgásban tartva a gazdaságot – megelőlegezte az európai uniós támogatásokat, mert azok nem érkeztek meg. Az adóbevételek 48 százaléka futott be az első félévben, több, mint 2017-ben – mondta.
Amennyiben az Európai Uniótól év végéig érkezik pénz Magyarországra, akkor a pénzforgalmi hiány elviselhető lesz, ugyanakkor nem úgy fog megvalósulni, ahogy erről a kormány 2017 tavaszán döntött – mondta, majd hozzátette: az európai uniós választások miatt elképzelhető, hogy a támogatások a jövő év elején érkeznek meg. Amennyiben nem, akkor ehhez alkalmazkodnia kell Magyarországnak, ahogy tette ezt 2016-ban is. Akkor “egy fillér eu-s pénzt nem kaptunk”, de ehhez képest most jobb helyzetben vagyunk – fogalmazott.
Közölte, az európai uniós támogatások mértéke ugyanis “nem elviselhetetlenül nagy összeg”, mert körülbelül annyit kell az adósságszolgálatra fordítani. Tavaly fordult elő először, hogy a EU-ból beérkező források meghaladták az adósságszolgálati terheket – mondta.
Az Európai Uniónál még 350 milliárd forintnyi, Magyarországról küldött számla vár kifizetésre.Ezt Varga Mihály újságírói kérdésre közölte egy konferencia szünetében. A miniszter arra számít, hogy az uniós pénzek átutalása ugyanúgy történik majd, mint a múlt évben, azaz az év vége közeledtével nő majd meg a Magyarországra utalt EU-s pénzek nagysága – a szerk.
Kovács Árpád a kilátásokról elmondta, a munkaerőhiány a termelési növekedés korlátja, és a beruházások befejezésének a gátja lehet Magyarországon is, ahogy az egész világban.
Úgy vélte, Magyarország mozgásterét és cselekvési pályáját erősen meghatározza az európai bankrendszer törékenysége, a rendszerellenes és EU-ellenes pártok jelenléte, s az, hogy az unióban is mindössze két százalékos gazdasági növekedést remélnek jövőre. Amennyiben Magyarország ezt túlteljesíti, akkor a problémáit oldani tudja, ugyanakkor a ciklus-elmélet miatt fel kell készülni egy olyan időszakra is, amikor ismét gazdasági válság lesz – fogalmazott az elnök.
Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatója a 2010 utáni magyar adóreformról azt mondta, hogy annak a legnagyobb eredménye a gazdaság fehéredése. Ezt nemcsak a munkát terhelő adók csökkentése és a fogyasztási adók növekedése okozta, hanem például az online pénztárgépek bevezetése és az elektronikus közbeszerzési rendszer.
A 12. alkalommal megrendezett kétnapos Soproni pénzügyi napok fő témája az adózás és annak társadalmi, gazdasági hatásai. Vágyi Ferenc, a Soproni Egyetem dékánja elmondta, azért ez az idei konferencia témája, mert jövőre lesz száz éve, hogy Georg Wilhelm von Siemens megírta azt a dokumentumot, ami az általános forgalmi adó alapja volt.
