Az elemzők alulbecsülték a magyar gazdaság várható teljesítményét. Most a megkérdezett szakértők azt mondták: az idei folyamatok jelentős része folytatódhat jövőre is, valamelyest szerényebb növekedési ütem és béremelés mellett – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság elemző tanácskozásán.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Előrejelzők Fóruma 2018 című rendezvényen a jövő évi makrogazdasági prognózisokat ismertette Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának igazgatója és Tardos Gergely, az OTP Bank Nyrt. vezető elemzője, a bank elemzési központjának vezetője.
A szakérők egyetértettek abban, hogy a 2017. végi előrejelzésekhez képest jobb lett a 2018-as év, az elemzők sorra alulbecsülték a gazdasági teljesítményt. Az idei évre a szakértők, különösen a legutóbbi GDP-adat tükrében, rendre 4 százalék körüli szintre taksálták az idei gazdasági bővülést. Hozzátették: az idei folyamatok nagy része folytatódhat jövőre is.
Elmondták: az elemzői várakozások tavaly decemberben kettő és négy százalék között szóródtak, de még az októberi előrejelzések középértéke is három százalék körül alakult.
Vértes András, a GKI elnöke szerint arra számítottak, hogy a következő években jelentősen visszaesik majd a magyar gazdasági teljesítmény, ez az év azonban még jól alakul. Jelezte: a magyar kormány nagy “találmánya”, hogy a még be nem folyó EU-támogatásokat 60 százalékban kifizette előre, az összes többi érintett országban 20-25 százalék volt ezeknek a pénzeknek az idei felhasználása.
Regős Gábor, a Századvég igazgatója is elismerte, hogy néhány tényezőt alulbecsültek, de például a külkereskedelem teljesítményét nem. Az infláció megugrása sem volt számukra meglepetés – fűzte hozzá. A vezető elemzők 2019-re 3-4 százalékos növekedést jósolnak, ezt segíti majd, hogy jövőre is lesznek jegybanki programok, amelyek támogatják a gazdaságot, ezzel együtt a nemzetközi színtéren sok a bizonytalan tényező.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta: az idei magas bázis miatt nehéz lesz teljesíteni a növekedési várakozásokat, valamint tartani már a fogyasztást tekintve is a mostani, tíz százalék feletti növekedést. A bérek emelkedése folytatódik, de már nem a minimálbér-emelés fogja kitenni azok nagyobb hányadát – jelezte.
Vértes András szerint nagyon sok pénzt elköltöttek tavaly és az idén az uniós forrásokból, vagy ezek kiegészítésére. A hosszú távú tényezőkben, amelyek meghatározzák a gazdaság fejlődését, mint az oktatás, egészségügy, digitalizáció, lényegében semmi nem történt az elmúlt években – mutatott rá Vértes András.
Regős Gábor e mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi németországi GDP-adat katasztrofális lett, ez hosszú távon a magyar nemzeti össztermék alakulására is hatást gyakorol majd.
Ugyancsak befolyásolja várhatóan a Brexit a magyar gazdaság teljesítését, annak ellenére, hogy a hatását nem lehet egyelőre pontosabban felmérni.
A mostani verzió egy olyan Brexitet vetít előre, amelyben még két évig, tehát 2020 végéig nem történik lényegében semmi, csak a szavazati jog elvesztése – mondta az MTI-nek.
Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője is jelentős lassulást vár jövőre az előző évhez képest, ugyanakkor szerinte több tényező korlátozza ezt. Például sem a Magyar Nemzeti Banktól, sem az Európai Központi Banktól (EKB-tól) nem várható a monetáris politika szigorítása.
Nem várható, hogy az MNB-nek kamatemeléssel kell majd a forintot védenie, ha valamilyen külső sokk érné az országot, mert a devizahitelek nagysága, szerepe mára elhanyagolhatóvá vált – mutatott rá. Ha az infláció lényegesen megemelkedik, ez arra késztetheti a jegybankot, hogy kezdje el a monetáris szigorítást – jelezte az OTP vezető elemzője.
