Az ipari termelés volumene tavaly novemberben 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az előző hónaphoz mérve viszont 1,2 százalékkal csökkent. Az áprilisi mélyponthoz viszonyítva 63 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás 7,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 5,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,9 százalékkal nőtt.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,7 százalékkal emelkedett. Az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 37, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 62 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 80 százalékkal visszaesett – közölte a KSH.
A feldolgozóiparból 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal a villamos berendezés gyártása bővült, nagyrészt a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.
Négyhavi csökkenés után 7,3 százalékkal nőtt a gépek, gépi berendezések gyártása, főleg a legnagyobb súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) számottevő növekedése folytán.
Tovább folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 6,8 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent, elsősorban a bőr és bőrtermék gyártásának visszaesése miatt.
Az ipari export volumene 8,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 14,3, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,1 százalékkal emelkedett az előző év novemberéhez képest. A villamosberendezések exportja 41,1 százalékkal nőtt negyedik hónapja folytatva a kétszámjegyű növekedést és megduplázva az előző havi 19,3 százalékot. A vegyipar kivitele 11,5 százalékkal, a gumiparé 5,0 százalékkal nőtt, a gyógyszerkivitel viszont 6,6 százalékkal csökkent. Az élelmiszerkivitel négy hónap emelkedés után másodszor maradt el az egy évvel korábbitól, bár csupán 0,7 százalékkal.
A forint euróárfolyama tavaly novemberben 7,8 százalékkal gyengébb volt az egy évvel korábbinál, a dollárral szemben viszont csak 0,7 százalékkal esett.
Az ipar belföldi értékesítése 1,1 százalékkal nőtt. Míg a feldolgozóipar eladásai 3,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos hónapjához képest az energiaiparé 14,4 százalékkal nőtt, mivel az átlaghőmérséklet 3,5 Celsius fokkal alacsonyabb volt a 2019 novemberinél. A gyógyszeripar belföldi eladásai 32,0 százalékkal megugrottak tavaly novemberben. A járműipar belföldi eladásai 5,2 százalékkal csökkent a számítástechnikai és elektronikai gyártóké viszont 10,1 százalékkal nőtt. A gépipar belföldi értékesítése 3,5 százalékkal esett vissza az előző havi 7,0 százalék után a villamosberendezéseké viszont 4,7 százalékkal nőtt az előző havi 23,3 százalékos zuhanást követően.
A tartós fogyasztási cikkeket gyártók belföldi eladásai 13,8 százalékkal nőttek, a beruházási javakat gyártóké 8,9 százalékkal csökkent 2019 novemberéhez képest.
Az új exportrendelések 10,4 százalékkal, a belföldi rendelések 7,7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel az összes exportmegrendelés 6,5 százalékkal a belföldi rendelésállomány 6,1 százalékkal haladta meg a 2019 novemberit, az összes megrendelés így 6,5 százalékkal nőtt, amivel negyedik hónapja stabilan tartja a 6,0 százalék feletti növekedést.
