Nem jönnek Kubába se a turisták, se venezuelai olaj és kölcsön. Az ország az összeomlás szélén áll. A jólképzett kubai orvosok viszont a korona-járvány miatt világszerte keresettebbek, mint valaha.
Havanna máskor nyüzsgő óvárosa, az El Carmelo és a tengerparti promenád, a Malecon elhagyatott. A negyed köre a sok korona-fertőzött miatt karantént vontak. A 27 ezer lakót körbezáró kordont azonban néhány nap után lebontották.
Hivatalosan 726 fertőzött és 21 halott van. A többség külföldi. A hatóságok szerint ők hurcolták be a kórt. Néhány napja senki nem utazhat be az országba. A Kubában tartózkodó külföldiek pedig szállodai karanténban maradnak, amíg az állampolgárosuk szerinti kormányok nem gondoskodnak az elszállításukról.
A korona-vírus a kommunista ország büszkeségének, az egészségügyi ellátórendszernek az eddig legkomolyabb próbája lesz. „Kuba messze felkészültebb, mint más latin-amerikai országok. Nem csak a jól képzett orvosok és ápolók, de a katonai logika szerint működő ellátórendszer okán is” – véli a Kuba-kérdésekben mérvadónak számító hamburgi German Institute of Global and Area Studies (GIGA) szakértője, Bert Hoffmann.
Egy centralizált, diktatórikus országban a hatóságok gyorsabban és eredményesebben tudnak korlátozásokat alkalmazni. A lakossági ellenállás kicsi, és csírájában elfojtható – hangzik a német Spiegel hetilapnak adott magyarázata. Hoffman szerint ezt bizonyítja a hurrikánok következményeinek és a 2016-os zika-járványnak az eredményes kezelése.
Most rosszabb a helyzet. Több körülmény kedvez a vírusnak: a szűkös lakásviszonyok, a lakosság 20 százalékát kitevő 60 felettiek és a cukorbetegek nemzetközi összehasonlításban magas aránya.
Közellátási krízis
A vírus a legrosszabbkor, gazdasági és közellátási krízis közepette csap le. Hónapok óta élelmiszerhiány van, az üzletek előtt kígyóznak a sorok. Hiánycikk a szappan és sok helyen akadozik az ivóvízellátás – körülmények, amelyek kedveznek a járványnak.
A bajok Chávez rendszerének megingásával kezdődtek. Azóta akadoznak az olcsó venezuelai olajaszállítmányok és elmaradnak a kamatmentes hitelek. Ezt követte az ország legfontosabb devizaforrása, a turizmus válsága. A kubaiak Obama elnök nyitása után az amerikai turisták áradatára számítottak.
Az évtizedek óta tiltott ország felkeresése rengeteg amerikai nagy vágya. Trump azonban újra gazdasági szankciókat vezetett be és ugyan nem tiltotta meg, de megnehezítette az utazást. A külföldiek továbbra is Európából és Kanadából érkeztek a karibi országba. Amikor jó pár héttel Kuba előtt elérte őket a korona-járvány, egyik napról a másikra elmaradtak a turisták. Összeomlott a kubai idegenforgalom.
Az elmúlt évek óvatos gazdasági liberalizációja után alapított egyéni, kis és mikrovállalkozások szinte kizárólag a külföldiekből élnek. Tartalékaik nincsenek. A csőd szélére kerültek. Az államnak sincs pénze segíteni. „A Raúl Castro által bevezetett korlátozott piacgazdaságot hadigazdálkodás válthatja” – idézi a geopolitikai kérdésekre specializálódott Oxford Analytica tanulmányát a Spiegel.
Az orvosexport válsága és újjászületése
A kubai kormány évtizedek óta orvosok tízezreit küldi külföldre dolgozni. A fogadó országok a kiválóan képzett egészségügyi dolgozók munkájáért a kubai államnak fizetnek. Az orvosexport fontos devizaforrás.
Miután több latin-amerikai országban megbuktak a baloldali elnökök, jobboldali utódaik korlátozták vagy teljesen felfüggesztették az orvos-importot. Például az évekig 15 ezer kubait foglalkoztató Brazíliában a Dilma Rousseffet váltó Jair Bolsonaro és a 700 ezer szürkehályog műtétet megrendelő Bolíviában az Evo Morales elnöki székét elfoglaló Añez Chávez.
Már megbánták a döntést. A korona-krízisben gyenge egyészségügyi ellátórendszerüknek sosem látott szüksége lenne a kubai szakemberekre. Bolsonaro az 1500, még Brazíliában maradt orvost újra alkalmazta. Ebből már nem profitál a kommunista kormány. Illegálisan maradtak a dél-amerikai országban. Eddig tartózkodási- és munkavállalási engedély nélkül, feketén dolgoztak.
Más országokkal új üzletek jönnek létre. Itália, Argentína és Mexikó már szerződést kötöttek Kubával. Berlin is tapogatózik Havannában, erősítette meg a Kubai Német Kereskedelmi Kamara. „Sok kubai orvosnak van egészségügyi válsághelyzetben szervezz tapasztalata” – mondta a kirendeltség vezetője, Gunther Neubert német újságírói kérdésre. Példaként az afrikai országokat említett, ahol 260 kubai doktor a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) megbízásából az ebola-járvány kezelésében működtek közre az elmúlt években.
“A kubai egészségügyi rendszer a megelőzésen alapul, amely elősegíti a korona elleni küzdelmet” – mondja Neubert. Az orvosokat ugyanakkor propagandacélokra is felhasználja a kommunista vezetés. A kubai tévé napok óta mutatja ahogy a milánói reptéren tapssal fogadják a Havannából érkező doktorokat.
„Kuba jól fel van készülve”
Neubert szerint a prevencióra nagy hangsúlyt fektető Kuba meg fog birkózni a koronával. „A háziorvosok házról-házra járják Kubát, hogy idejében elkülönítsék a fertőzötteket” – számolt be a Spiegelnek. A jól működő családorvosi rendszer teszi ezt lehetővé. A hálózat olyan sűrű, hogy a doktorok jól ismerik a prakszisukhoz tartozókat. „Bizalmi viszony van a kubaiak és háziorvosaik között.”
Matteo sarok / EPA-EFE
Több latin amerikai ország is megpróbált kubai szakemberek segítségével hasonló rendszert felépíteni. Az egészségügyi ellátórendszer és az orvosoktatás világszerte csak dicséretet kap. Kritikára az orvos-export ad okot. Trump rabszolga kereskedelemhez hasonlította. „A szerződések nem nyilvánosak. Az orvosok nem tudják mennyit fizetnek a munkájukért. Az biztos, hogy a pénz nagy része a kubai államhoz kerül” – mondja a GIGA már idézett szakértője, Hoffmann.
A kubai ellátórendszer azonban ellentmondásos. A kommunista vezetés többet költ az egészségügyre, mint bármelyik latin-amerikai ország és az egy főre jutó ágyak, orvosok, nővérek száma is jóval magasabb.
A technikai infrastruktúra viszont rossz. A járvány elharapódzása esetén biztos, hogy nem lesz például elég lélegeztetőgép. Viszont a kubaiak a hiánygazdaság évtizedeiben megtanultak improvizálni. Sok európai országgal ellentétben nincs például hiány maszkból. „Szinte mindenki vart otthon magának régi ingből vagy függönyből” – számol be a kereskedelmi kirendeltség vezetője telefonon a Spiegelnek.
