Tízéves, a pályafelújítására és új járművek beszerzésére is kiterjedő vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium. A cél, hogy tíz év alatt, lépésről-lépésre, a fontos feladatokra fókuszálva történjen meg az elöregedett pályahálózat és a járműpark korszerűsítése. Ezt Lázár János tárcavezető mondta a Rádió7 Közös nevező című műsorában csütörtökön.
Magyarországon a tömegközlekedésben az első helyen a kötött pálya áll. Budapesten a HÉV-vonalak – a pálya és a járművek – korszerűsítésére van szükség, fejleszteni kell a nagyobb városok közötti vasúti összeköttetést és az országon átmenő, valamint a megye- és járási központokban a ráhordó vonalakat. Ehhez csatlakozva pedig a Volánnak kell biztosítania az eljutást a kötöttpályás csatlakozásig – sorolta a feladatokat a miniszter.
Lázár János hangsúlyozta, ehhez beruházásokra, valamint saját vasúti járműiparra van szükség. Ez azonban olyan terület, amelybe érdemes invesztálni, hiszen 5 millió ember közlekedéséről van szó, másrészt egy új iparág is felépíthető.
Jelenleg nincs pénz a költségvetésben a vasúti konszolidációs és fejlesztő munkára. Uniós források bevonásával és akár pénzpiaci eszközökkel előteremthető lenne a szükséges összeg, amelynek nagysága elérheti a 6 ezer milliárd forintot. Addig azonban a balesetmentes napi működés biztosítása a cél – közölte.
Az elmúlt egy esztendőben nemcsak a késések aránya nőtt, hanem annak kockázata is, hogy baleset következzen be – mondta a miniszter, elnézést kérve azoktól, akik a közelmúltban balesetet szenvedtek vagy akiknek a késések, kimaradások okoztak kellemetlenséget.
Lázár János kifejtette, a járvány alatt jelentősen visszaesett az utasszám, de az utóbbi fél évben érdemben nőtt a tömegközlekedés iránti igény. 2022-ben a kormány úgy döntött, a vasúti közlekedésben a főváros környékére koncentrálja az erőforrásokat, ehhez pedig munkaerőre van szükség, 100-150 ember is sokat számít. A balesetmentes közlekedés biztosítása mellett részben a személyi erőforrások átcsoportosítása az oka annak, hogy augusztustól tíz mellékvonalon szünetel a vasúti közlekedés.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, a szocialista kormányok vonalbezárásaival szemben most biztosított az utasok közlekedése, a vonatpótlóbuszok akkor és ott viszik el őket céljukhoz, ahol és amikor korábban a vonat tette.
A Budapest-Belgrád vasútvonal 2,2 milliárd dollár értékű fejlesztése kiemelt fontosságú a teherszállítás szempontjából, ahogy a nyugat-keleti átmenőforgalom feltételeinek javítása is, ahol Budapest jelenti a szűk keresztmetszetet. A déli körvasút építése ugyan beleütközött a 11. kerületi polgárok tiltakozásába, de a kormányzat nyitott a kompromisszumra – például a zajcsillapításban -, magából a programból azonban nem engedhet, az ország szempontjait budapesti politikai csaták nem írhatják felül.
A KRESZ-módosításról szólva a miniszter kifejtette, a szabályok utolsó nagy változása 2009-ben történt, azóta sokkal többen, többet és többféleképpen használják az utakat, új közlekedési formák, elektromos kerékpárok, rollerek jelentek meg. A módosítást széles körű egyeztetés előzi majd meg, minden javaslatot meghallgatnak, a legfontosabb szempont a védtelen közlekedők, a gyalogosok és kerékpárosok érdekeinek védelme lesz.
