Bár a GDP-nél is nagyobb mértékben nő a háztartások vagyona, az öngondoskodást segítő termékek aránya nem követi ezt, Magyarország elmaradt ebben a fejlett nyugat-európai és a szomszéd országokhoz képest is – hangzott el az 56. Közgazdász-vándorgyűlés öngondoskodásról rendezett panelbeszélgetésén, pénteken Debrecenben.
A panelbeszélgetés résztvevői leginkább az állami szerepvállalás erősítését sürgették, kiemelve, hogy az öngondoskodási piac és az értéktőzsde fejlesztése kölcsönösen támogathatná egymást.
Hardy Ilona, az Aranykor Önkéntes Nyugdípénztár alapító elnöke szerint szükség volna az ágazat erősebb kormányzati támogatására, bár nem vitatta, hogy a nyugdíjrendszert tekintve az elsődleges szerep az állami nyugdíjrendszeré.
A szakember kiemelte: a nyugdíjpénztárak bátorságát jelzik az általuk elért igen magas hozamok, különösen a mostani alacsony kamatok között. A portfólióikban a hazai részvények csekély arányának az alacsony hazai részvényválaszték az oka.
Rámutott: az előző években jóval fiatalabb volt az új nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora, a pénztári szektor tagsága elöregedőben van, “újabb döfést” jelentett a cafeteria megszüntetése ezen a területen, jövőre 5 százalék alatt lehet a munkáltatói befizetések aránya.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke szerint részben történelmi okai vannak a lemaradásnak a nyugat-európai országoktól, de a rossz szemléletmód is szerepet játszik abban, hogy a mai fiatal korosztály csupán 2-3 évre gondolkodik előre.
Szerinte a befektetők pénzügyi tudatossága és kockázatvállalási hajlandósága növelheti az öngondoskodást, de ezen a téren visszafogott a befektetők, az öngondoskodásra figyelmet fordítók magatartása.
Erdős Mihály, a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója úgy vélte: nagy szükség van a személyes meggyőzésre, aminek nem mond ellent, hogy erőteljesen fejleszteni kell ezen a téren is a digitalizációt.
A szolgáltatóknak egyre inkább növelni kell a digitális fejlesztéseket, erre nagyobb forrásokat is kell áldozni – mondta.
Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese rámutatott: hiányzik a hosszú távú befektetői szemlélettel rendelkező réteg Magyarországon, az ügyfelek kockázatérzékenysége pedig igen magas. Látható, hogy nyugat-európai országokban fejlettebbek a tőkepiacok és jelentősebb a kockázatvállalási hajlandóság is – fűzte hozzá.
Horváth István, a K&H Bank private banking igazgatóságának vezetője szerint nem a befektetési lehetőségek gátolják az öngondoskodás bővülését, az öngondoskodók bázisát kellene szélesíteni az adókedvezmények bővítésével.
Úgy ítélte meg: a biztosítóknak, a bankoknak fel kell mérniük a valós kockázatokat, és a jövő bemutatásában a szolgáltatóknak transzparensnek kell lenniük, tudatosítaniuk kell a leendő öngondoskodást vállalókban, hogy ez a hosszú távról szól. Kiemelte: a pénztáraknak nagy szerepük lehet a tőzsde fejlesztésében, ha ezt a szabályozás is támogatja majd. /MTI/
