A kétszámjegyű kamatkörnyezet, a kamatplafon és különadók miatt kihívásokkal teli év elé néz a lízingpiac – mondta a Magyar Lízingszövetség elnöke a Budapesten rendezett Lízing Szakmai Napon. Zs. Nagy István szerint 2023-ban a kihelyezett összeg értéke 20 százalékkal eshet az optimista forgatókönyv szerint és folytatódik a finanszírozott eszközök számának csökkenése is.
Az idei év első kilenchavi eredményeit ismertetve elmondta, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a szerződések száma 14 százalékkal csökkent, miközben a kihelyezett összeg 16 százalékkal, 596 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összeg növekedését azonban jelentősen befolyásolta egy egyszeri 54 milliárdos ingatlanlízing tranzakció.
Egy évvel ezelőtt a lízingcégek számára a szállítási láncok megszakadása és az akkor másfél éve érvényben lévő kamatmoratórium jelentette a legnagyobb problémát, a 2022-es év azonban új kihívások elé állította a szektor szereplőit – jegyezte meg Zs. Nagy István.
A háború kitörése után növekvő inflációs és kamatkörnyezet, a szektor szereplőit sújtó extraprofit adó és a növekvő energia- és megélhetési költségek miatt visszaeső keresletcsökkenés egyaránt negatív hatást gyakorol a lízingpiacra – jegyezte meg.
A lízingpiacon az utolsó negyedévben még kitarthat a lendület a hosszú szállítási határidők miatt, de már a lassulás jelei láthatók, csökkenő rendelésekről számolnak be a tagvállalatok. Így 2022-ben a tavalyival megegyező lehet a kihelyezések összege – mondta.
A finanszírozott összeg 2021-ben 726 milliárd forintot tett ki, 14 százalékkal többet az előző évinél, amely alacsony bázist adott a járvány miatti gyengébb teljesítmény miatt – fejtette ki Zs. Nagy István.
Az MTI-nek a konferencia szünetében nyilatkozva elmondta: a jövő évi visszaesés mértékét nagyban meghatározza a gazdasági és üzleti környezet alakulása, az infláció lassulásának üteme, ugyanis a kétszámjegyű kamatkörnyezet nagyon kedvezőtlenül hat a piac működésre. Befolyásolja az előrejelzést az is, hogy miként alakul az államilag támogatott konstrukciók sorsa.
Jövőre 20 százalékos csökkenés várható az új kihelyezéseknél, ami optimista várakozás szerinte, figyelembe véve azt a tényt is, hogy az idei egyszeri kiemelkedő ingatlanlízing az idei teljes évi kihelyezés mintegy 7 százalékát adja.
Az idén az első kilenc hónapban az állami programok, mint a Széchenyi Plusz Max vagy az Eximbank által finanszírozottak tették ki a teljes finanszírozás mintegy negyedét, 141 milliárd forintot – tette hozzá.
Az olyan szektorokat, mint a nagyhaszonjárművek, ahol rendkívül magas az eurófinanszírozás aránya, kevésbé fogja érinteni a visszaesés, és összeségében növekedhet az euró alapú elszámolás – jegyezte meg Zs. Nagy István.
