Jelenleg nincs különösebb makrogazdasági jelentősége annak, hogy Oroszország 1918 óta először hátralékba került devizaadósság-törlesztési kötelezettségeinek teljesítésével – vélik londoni pénzügyi elemzők.
Piaci hírek szerint Oroszország a vasárnap lejárt 30 napos türelmi időszak végéig nem fizetett ki egy 100 millió dolláros kötvénytörlesztési részletet, amelynek eredeti fizetési határideje május 27-én lett volna.
Az orosz kormány tájékoztatása szerint Moszkva a határidő lejárta előtt maradéktalanul eleget tett törlesztési kötelezettségeinek, de a nemzetközi elszámolási és klíringrendszerek nem tették meg a szükséges lépéseket a kifizetés feldolgozására.
Az amerikai pénzügyminisztérium eredetileg külön engedély alapján lehetővé tette az amerikai portfolió-befektetőknek, hogy fogadják az orosz szuverén kötelezettség-törlesztéseket, de az engedély május 25-én lejárt.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics helyzetértékelése szerint a csődesemény annyiban jelentős, hogy jelzi az Oroszország ellen érvénybe léptetett nyugati szankciók hatékonyságát, az orosz gazdaság szempontjából azonban
“nem nagy ügy”.
A törlesztési csőd ára rendszerint az, hogy a hátralékba került szuverén adósok előtt bezárul a globális tőkepiac, vagy az, hogy hosszú ideig magas hitelköltségeket kell fizetniük.
Oroszország azonban a kötvénybefektetők szempontjából már három hónapja többé-kevésbé csődben van, és a szankciók eddig is elzárták a nemzetközi tőkepiaci hozzáféréstől az orosz kormányt. Az amerikai befektetőknek tilos orosz állampapírok vásárlása, Oroszország pedig le is állította az új kibocsátásokat – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint Oroszország egyébként is ritkán jelent meg a nemzetközi piacokon új adóssággal, a jelenleg kint lévő orosz devizaadósság-állomány 37 milliárd dollár, amely Chile vagy a Fülöp-szigetek devizaadósságához mérhető, ez a két gazdaság azonban 80 százalékkal kisebb, mint az orosz.
Mindemellett a magas olaj- és földgázárakból származó orosz közfinanszírozási bevételek is csökkentik az orosz kormány függését a külföldi finanszírozásoktól.
Az orosz energiaexport lehetőségeinek szűkítése már fájdalmasabb lesz, és az orosz kormány végül visszatér majd a kötvénypiacra, de a kamatkörnyezet és a hazai finanszírozási kondíciók ismét ugyanolyan lazák, mint januárban - az Ukrajna ellen indított háború előtt - voltak, és a kormány valószínűleg nagyobb mértékben támaszkodik majd a hazai bankokra az adósságpapírok értékesítésében
– áll a Capital Economics hétfői elemzésében.
A cég londoni elemzői szerint ráadásul a világ más részeire átgyűrűző hatás is várhatóan korlátozott lesz. A csődesemény nyilvánvalóan komoly fejlemény azoknak a befektetőknek, akik orosz eurokötvényeket tartanak portfolióikban – és így kamatköveteléseik vannak -, és azoknak a befektetőknek is, akik államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciókat (credit default swaps, CDS) kötöttek a birtokukban lévő orosz szuverén kötvényekre, a CDS-szerződések elszámolási folyamata ugyanis könnyen “zűrzavarba fulladhat“.
A Capital Economics elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy az orosz eurokötvény-állománynak hozzávetőleg csak a fele – 19 milliárd dollárnyi adósság – van nem rezidens befektetők kezén, és az orosz kormány folytatja azoknak a kötvénykötelezettségeknek a teljesítését, amelyek az adott szerződések alapján rubelben is törleszthetők.
A ház elemzőinek becslése szerint a rubelben is fizethető kötvényadósság értéke 11 milliárd dollárnak felel meg.
A Capital Economics szerint az orosz kormány valószínűleg jogi eljárást kezdeményez, mivel már el is hangzott részéről az az érv, hogy a kötvénykibocsátási dokumentációk egy szóval sem említik olyan csődesemény lehetőségét, amelyet kívülálló felek okoznak.
A hitelminősítők részéről nem várható reakció, mivel ezek a cégek már nem sokkal az Ukrajna ellen indított orosz invázió után, a pénzügyi szankcióknak eleget téve visszavonták Oroszország államadós-besorolásait.
Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.
Az egyik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings azonban még a besorolás visszavonása előtt, április elején részleges devizaadósság-törlesztési csődhelyzetet jelző “SD” (Selective Default) szuverén adósosztályzattal látta el Oroszországot, arra hivatkozva, hogy Oroszország rubelben fizette dollárban denominált eurokötvényeinek április elején esedékessé vált törlesztéseit.
