
Orbán Viktor arra kérte a Máért tagszervezeteit, hogy a hagyományos kisebbségi témák mellé emeljék be a jövőre vonatkozó technológiákkal kapcsolatos ismeretek rendszerezését is. Erről a témáról is szólt a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Orbán Viktor elmondta, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni.
Orbán Viktor úgy értékelt: a magyar gazdaság bajai, meglévő gyenge pontjai nem strukturális természetűek, hanem alapvetően konjunkturális jellegűek és a háborúval függenek össze, ezért ez egy újabb erős indok arra, hogy a magyar kormánynak – már csak a saját polgárai gazdasági jóléte miatt is – ki kell tartania a háborút ellenző békepolitika mellett.
Felhívta a figyelmet az október végi EU-s csúcsra, amelynek napirendjén a háború finanszírozása, Ukrajna EU-s tagsága és a befagyasztott orosz vagyon szerepel.
A napjainkban zajló technológiai átalakulásról szólva kiemelte: az újítások olyan gyorsasággal épülnek be a világgazdaság fejlettebb országainak működésébe, amelynek hatása robbanásszerű lesz majd a következő néhány évben.
Megérkeztek a mesterséges intelligenciára alapuló szolgáltatások a mindennapi életünkbe is – tette hozzá, felhívva a figyelmet, egy-egy ilyen nagy mesterségesintelligencia-központ működtetése akkora elektromos erőforrásigényt támaszt, amely csak teljesen újszerű energiaberuházásokkal lehet kielégíteni, még a paksi is kevés ehhez.
Orbán Viktor kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország ne ragadjon benne a jelenben, hanem a jövőben az “ajtót berúgó folyamatok” és fejlesztések része tudjon maradni.
Azt szorgalmazta: legyen egy, a magyarság szempontjából a modern technológiai fejlődést és fejlesztéseket folyamatosan értékelő kormányzati tudásközpont és reagálóképesség, amely nem engedi, hogy “kiessünk a jövőből”.
Az Ukrajnából érkezett kisebbségi vezetőkhöz fordulva hangsúlyozta: Magyarország teljes mellszélességgel a kárpátaljai magyar kisebbség mögött áll, az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.
A románokkal való együttműködésre kitérve elsőként Románia gazdasági nehézségeiről és 9,4 százalékos költségvetési hiányáról szólt, majd gratulált az RMDSZ-nek, amiért ilyen helyzetben is kormányzati felelősséget vállaltak.
Magyarország áll rendelkezésre – biztosította Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, emlékeztetve arra: “mégis csak bevittük a románokat Schengenbe”, és ez létrehozott egy bizalmi alapot.
Ausztriáról szólva elmondta, kiegyensúlyozott kapcsolatban van az osztrák kancellárral. Ugyanakkor megjegyezte, bízunk abban, hogy előbb-utóbb a választásokat megnyerő párt is kormányt alakíthat Ausztriában. Milyen érdekes lenne, ha ezt is kipróbálnák – fogalmazott.
A szerb-magyar kapcsolatokkal összefüggésben megköszönte a délvidéki politikusok közreműködését. Hozzátette, nem dolga kommentálni a szerb belpolitikai eseményeket, de bíznak abban, hogy “Szerbiában a mostani irányvonal sértetlenül kerül ki ebből a helyzetből, és a stratégiai jelentőségű szerb-magyar együttműködés fennmarad”.
Közölte, Horvátországgal egy sajátságos viszonyt ápolnak; a horvát miniszterelnökkel történő tárgyalásainak visszatérő eleme, hogy a Horvátországban élő magyarok kiszámítható, megbízható és felkészült partnerek a kormányzásban.
Orbán Viktor Szlovéniát egy nagyon rejtélyes országnak nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a jövő év eleji választás után egy szerencsésebb, könnyebb időszak következik a szlovéniai magyarok számára, mint amilyen volt az elmúlt három-négy év.
Kitért arra, hogy Szlovénia az egyetlen olyan ország, amellyel Magyarország nem tud zöldágra vergődni a gázvezeték-építés ügyében. Kifejtette, Magyarországnak elemi érdeke lenne, hogy összekösse magát a hatalmas olasz energiarendszerrel, hogy hozzáférhessen az észak-afrikai olajhoz és gázhoz is.
A Szlovákiával való jó kapcsolatot azzal a példával festette le, 15 éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy az október 23-i állami ünnep miatt az Európai Tanács első feléről lemaradó magyar miniszterelnök álláspontját a szlovák kormányfő képviselje. Ez egy nagyon biztató és egyben tanulságos jel a jövőt illetően: nincs olyan reláció, amely reménytelen lenne – mutatott rá.
Elmondta, építenek egy újabb nagy teherhidat a Dunán és egy nagy gazdasági csomag végrehajtásán is dolgoznak a szlovákokkal, akik Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerei lettek.
Orbán Viktor azt mondta, ha Lengyelországban helyreáll a természetes rend, a csehek megalakítják a kormányukat, Szlovákia kitart, Magyarország állja a sarat, Ausztriában tesznek egy kísérletet, hogy a győztes párt alakítson kormányt és a szerbek is tartják magukat a józan észen alapuló külpolitikájukhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai blokk jöhet létre.
Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik – mondta.
Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét.
A kormányfő meggyőződése szerint Magyarország ma abban a helyzetben van “lelkileg és tudatát tekintve is“, hogy nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, amelyek a határon túli magyarok választójogát akarják elvenni, vagy nem akarják olyan erővel összekapcsolni a határon túli nemzetrészeket az anyaországgal, ahogy a mostani kormány teszi, vagy nem látják be, hogy a határon túliaknak adott források a határon belül élőknek is létkérdést jelentenek.
Hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben a fontos politikai témák – a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége – köré centrális erőtér épült, ami azt jelenti, hogy akármilyen hatalmi változás történik, ez a mag érintetlen marad. A határon túli magyarok ezért bizakodva tekinthetnek a következő magyar választások elé – tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy aki hozzányúl ezekhez a témákhoz, nem tudja kivívni a választópolgárok elismerését.
A miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy ma a külhoni magyarok szervezetei, közösségei megingathatatlanul erős lábakon állnak, mint pénzügyi, mind politikai, mind jogi tekintetben.
Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő Máért a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.





