Az Egyesült Államokban egyre nagyobb a recessziós félelem, mivel a Federal Reserve, az ország központi bankja továbbra is eltökélt a magas infláció elleni küzdelemben, és vezető tisztviselői egyre gyakrabban hangoztatják, hogy gazdasági áldozatot is kell hozni az árnyomás megfékezése érdekében. Márpedig egy amerikai recesszió könnyen a világot is magával ránthatja.
“A munkaerőpiac még mindig elég erős, és ez lehetővé teszi a Fed számára, hogy továbbra is agresszív maradjon az infláció elleni küzdelemben” – mondta Edward Moya, az OANDA, egy New York-i székhelyű devizapiaci cég vezető piaci elemzője az Al Jazeerának.
“Az árnyomás nem szűnik meg. És ha megnézzük az energiaárakat, úgy tűnik, hogy a lefelé irányuló mozgás, aminek eddig örültünk, véget ért, és valószínűleg az olaj- és gázárak ismét felfelé fognak menni” – tette hozzá.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei, az OPEC+ néven ismert csoportosulás a múlt héten úgy döntött, hogy napi 2 millió hordóval csökkenti az olajkitermelését.
“Ez növeli a költségeket, nemcsak az energiáét, hanem mindenét, amit vásárolunk. Így minden drágul, beleértve az élelmiszereket is” – magyarázta EJ Antoni, a washingtoni konzervatív agytröszt, a Heritage Foundation kutatója.
Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP), az áruk és szolgáltatások kibocsátásának mérőszáma az elmúlt negyedévben 0,6 százalékkal csökkent, miután január és március között 1,6 százalékkal zsugorodott. A recesszió általános szabálya a GDP két egymást követő negyedéves csökkenése.
“Az év első hat hónapjában már megvolt a recesszió. Úgy néz ki, hogy a harmadik negyedév pozitív lesz, de utána már nincs semmi esély. Szerintem megint negatív lesz”
– mondta Antoni.
De nem minden közgazdász ért ezzel egyet, mivel egyesek szerint bizonyos mutatók a gazdaság alapvető erejére utalnak.
Az USA kereskedelmi deficitje augusztusban több mint egy éve a legalacsonyabb szintre csökkent. A Goldman Sachs pedig a múlt héten egy teljes százalékponttal, 1,9 százalékra emelte az USA harmadik negyedévi GDP-becslését.
A Biden-kormányzat továbbra is azzal érvel, hogy a gazdaság rugalmas, és hivatkozik az elmúlt öt évtized legalacsonyabb munkanélküliségi rátájára, illetve a fogyasztói bizalom rendíthetetlen voltára.
A Bankrate, egy New York-i székhelyű pénzügyi cég felmérése szerint azonban tízből hét amerikai nemrég azt mondta, hogy aggódik egy recesszió miatt, és tízből négyen azt állították, hogy anyagilag felkészületlenek arra, hogy kezelni tudják, ha 2023 vége előtt bekövetkezne.
Mire utalnak tehát a legfontosabb mérőszámok? És mit jelent egy amerikai recesszió a világgazdaság számára?
A vezérigazgatók többsége recesszióra számít
A KPMG könyvvizsgáló cég új felmérése szerint a közelmúltban tíz vezérigazgatóból több mint nyolc azt mondta, hogy a következő 12 hónapban recesszióra számít. A KPMG által megkérdezett 1300, a világ legnagyobb vállalatainál dolgozó vezérigazgató 73 százaléka mondta azt, hogy szerintük a gazdasági visszaesés megzavarja a növekedést.
A vezérigazgatók mintegy 39 százaléka létszámstopot vezetett be, míg 46 százalékuk a következő hat hónap során létszámleépítést fontolgat – állapította meg a KPMG.
Ezeket az adatokat pedig nehéz figyelmen kívül hagyni.
A Wall Street az elmúlt évben mélyrepülésbe kezdett. Az S&P 500 – amely a nyugdíj- és főiskolai megtakarítási számlák egészségi állapotát jelzi – a harmadik negyedévet csaknem két éve a legalacsonyabb szinten zárta. A technológiai súlyú Nasdaq 100 eddig közel 33 százalékot esett 2022-ben, míg a Dow Jones Industrial Average több mint 20 százalékot veszített.
A kriptovaluták, amelyek népszerűsége és árfolyama a világjárvány idején megugrott, szintén visszaestek. A világ vezető digitális pénze, a Bitcoin az elmúlt évben több mint 60 százalékot veszített értékéből, míg a második legnagyobb kriptopénz, az Ethereum 61 százalékot esett.
Az amerikai jelzáloghitelek kamatai az elmúlt egy évben több mint kétszeresére emelkedtek, ami amerikaiak millióit zárta ki a lakástulajdonból.
“Lehetett volna egy enyhe, rövid recesszió, ha a Fed, a kongresszus és az elnök sokkal hamarabb cselekszik, de sajnos most már hatalmas gazdasági áldozat van kilátásban”
– mondta Antoni az Al Jazeerának.
Erős vagy kétségbeesett munkaerőpiac?
Amerikaiak tízmilliói mondtak fel a járvány csúcspontján, amit ma már széles körben a “Nagy Lemondás” néven emlegetnek. Azóta a benzinkutaktól az orvosi rendelőkig a vállalkozásoknak nehéz dolgozókat találniuk.
Az OANDA munkatársa, Moya kifejtette, hogy amíg a betöltetlen állások száma magas marad, addig a Fed folytatja a kamatemelést, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyának reményében drágábbá tegye a hitelfelvételt.
“A Fed olyan sarokba szorul, ahol sokkal agresszívebben kell szigorítania a politikát” – tette hozzá.
Az új adatok a múlt héten azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban 1,1 millióval csökkent a betöltetlen állások száma, és a vártnál nagyobb mértékben nőttek a munkanélküli segélykérelmek. A munkanélküliségi ráta szeptemberben fél évszázados mélypontra, 3,5 százalékra esett, ami azonban feszes munkaerőpiacot jelez.
De nem mindenki látja ezt így.
“Én nem látok erős munkaerőpiacot, én egy kétségbeesett munkaerőpiacot látok” – mondta Antoni, a Heritage Foundation munkatársa. “Aránytalanul sokan dolgoznak több munkahelyen. Ez zavart okoz a statisztikában, mert minden egyes alkalommal, amikor valaki más munkát végez, egy újabb állással rendelkezőnek számít” – emelte ki.
“Rengeteg kisvállalkozás ment tönkre a világjárvány miatti zárlatok miatt, és ha ezek az emberek egy nagyvállalathoz mennek dolgozni, akkor most már beleszámítanak ezekbe a felmérésekbe. Tehát még ha a munkahelyek száma valójában nem is változott, a foglalkoztatottak száma, a felmérésben szereplő emberek száma emelkedik” – mondta Antoni.
Globális visszaesés
A Covid-19 világjárvány és az ukrajnai háború “rendkívüli sokkot” okozott a világgazdaságban – közölte nemrégiben a Világbank, és arra figyelmeztetett, hogy a szélsőséges szegénység 2030-ig történő felszámolása felé tett előrelépések lényegében megálltak.
A mindössze napi 2,15 dollárból élő emberek száma 2020-ra 11 százalékkal – 648 millióról 719 millióra – nőtt a Világbank szerint.
Egy amerikai recesszió mély fájdalmat okozna a fejlődő világban – mondta Richard Kozul-Wright, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) globalizációs részlegének igazgatója az Al Jazeerának.
Az ENSZ-ügynökség a múlt héten súlyos figyelmeztetést adott ki, miszerint egy globális lassulás nagyobb károkat okozhat, mint a 2008-as pénzügyi válság és a 2020-as Covid-19 sokk.
“Ha az Egyesült Államokban beüt a pénzügyi sokk, annak a következményei beláthatatlanok”
– mondta Kozul-Wright.
“Az USA-nak végső soron megvolt a politikai mozgástere mind a gazdasága, mind a pénzügyi rendszere megerősítésére. A világ legtöbb országában, különösen a déli országokban azonban nincs valódi biztonsági háló” – tette hozzá.
Ami a feltörekvő piacokat illeti, az OANDA munkatársa, Moya szerint sokan közülük agresszívan küzdöttek az infláció ellen.
“Ami kivérezteti őket, az a könyörtelenül erős dollár” – magyarázta. “Egy recesszió az USA-ban azt jelentené, hogy a dollár napjai lejártak. És némi enyhülés jó hír lenne a feltörekvő piacok számára” – mondta.
Ám ez egy nagyon vékony határvonal. Ha az USA hosszú, lassú növekedési periódusba süllyed, a feltörekvő piacok küzdeni fognak. Az Egyesült Államokba irányuló nagy exportőrök, mint Kína, Mexikó és Kanada komolyan megéreznék, ha az amerikai kereslet hosszabb időre gyengülne.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen súlyos lehet egy amerikai recesszió, Moya elmondta: “Még túl korai lenne erős meggyőződéssel bármit mondani, mert nem tudjuk pontosan, hogy mennyire lesz ragadós az infláció és mennyire rugalmas a gazdaság.“