Egy magyar–lengyel történelmi ösvény megvalósításáról gondolkodott néhány éve Gerencsér Tibor krakkói magyar főkonzul, aki úgy érezte, hogy be kellene mutatni a két nép közös emlékeit, gazdag kulturális kincseit. A tervet követte a tett,, és a közös akarat. Partnerei voltak a megvalósításban a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet, valamint a Lengyel Idegenforgalmi és Természetjáró Társaság, valamint számos városi és helyi önkormányzat, egyházi személy és kulturális intézmény. Az útvonal megvalósításában lengyel és magyar idegenvezetők, történészek és turisztikai szakemberek vettek részt. A közel 190 km hosszú és 15 állomást tartalmazó ösvény Árvától kezdődik és a Podhalén keresztül egészen a Szepességig nyúló mikrorégió magyar emlékeit mutatja be.
A Magyar–Lengyel Ösvény első, szczawnicai megállójának ünnepélyes avatására lengyel és magyar újságírókat is meghívtak, akik egyúttal részt vehettek az évek óta ilyenkor megrendezett szczawnicai Lengyel-Magyar Barátság Napi fesztiválon is. Soha nem látott tömeg lepte el a bájos város utcáit, és három napon keresztül késő estig tartott a fesztivál.
Többek között beszédet mondott az ötletgazda dr. Gerencsér Tibor krakkói magyar főkonzul, Farkas Melinda, a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet magyarországi vezetője, , Szczawnica polgármestere, Bogdan Szewczyk valamint Jerzy Kapłon, a Lengyel Turista és Idegenforgalmi Társaság elnöke, a krakkói Hegyi Turista Központ igazgatója – a Magyar-–Lengyel Ösvény szakmai partnere.
Szalay József nyomában
A szlovák határ mellett fekvő, dél-lengyelországi üdülőváros létrejöttét és fejlődését Szalay Józsefnek (lengyelül Józef Szalaj) köszönheti, akinek ma a városban múzeuma, szobra és utcája is van. Ki is volt ő? A városi gyógyüdülőt a Galíciába érkező magyar Szalay-ccsalád alapította több mint kétszáz évvel ezelőtt.
Szczawnica nevét ásványvízforrásairól kapta, amelyeket a helyiek „szczawy”-nak neveznek. A legenda szerint Szent Kinga fakasztotta őket – ahol botjával megütött egy sziklát, onnan víz fakadt. A hagyomány szerint ez a XIII. század végén történt, amikor Szent Kinga a tatárok elől menekült.
Szczawnica 8 fajta gyógyvízforrásról híres, amelyeket Szalay István és fia, József fedezett fel és tett Európa-szerte híressé. A gyógyvíz palackozása, a fürdő- és ivókúrák megalapítása tette nevét híressé és jelentős gyógyüdülő központja. Az ide látogató turisták számára reprezentatív épületeket emelt, s vendégszobákkal várta a gyógyulni vágyókat. Az általa épített villáknak bájos neveket adott, közülük néhány magyar gyökereire utalt: „Horwatówka” (Horvátság), „Pod Attylą” (Attilához) (1964 körül lebontották), „Pod Batorym” (Báthoryhoz). Megtervezte a tér fölött található fürdőkápolnát és fürdőparkot, s oda ritka virágokat, fákat és cserjéket telepített. Így vált Szczawnics Galícia legnépszerűbb gyógyüdülője az 1840-es évektől.
Szalay József szervezte meg az első dunajeci tutajos-túrákat, és kezdeményezte a Szczawnicát és Vöröskolostort (Červený Kláštor) összekötő Pienini-út megépítését is. Villákat és panziókat emeltetett, megjelentette a Szczawnicát bemutató első útikönyvet, és kiadott egy saját rajzaival díszített kötetet is Szczawnicai album címmel.
Ma úgy mondanánk, hogy sikeres vállalkozó volt, de több is annál. Ahogy a róla elnevezett múzeum vezetője, Barbara Węglarz elmondta, Szalay József meggyőzte a helyi górálkat (hegyi embereket), hogy otthonaikba befogadják a gyógyvízre vágyó vendégeket. A helyi goráloknak így lehetőséget adott arra, hogy pénzt keressenek az idegenforgalomban. Megtanította őket a higiéniára és a látogatókkal való bánásmódra. Azok, akik úgy döntöttek, hogy a fürdővendégeket befogják házaikba, s erre a célra átalakították lakhelyeiket, cégért, egy festménnyel és egy névvel ellátott táblát kaptak:
„A rák alatt”, „A kígyó alatt”, „A dobos alatt” stb. „A táblák kiadó szobát jeleznek” – tájékoztatott egyik útikönyvében Szalay. A cégérek kifüggesztésének ünnepélyes keretet adott a fürdőzenekar közreműködésével, és az ajtók fenyőfüzérekkel való megkoronázásával. Minden egyes festmény diszkrét információt ábrázolt a házigazda jelleméről vagy tehetségéről. Több évtized elteltével a táblák Szczawnica jellegzetességévé és turisztikai vonzerőjévé váltak, egyedi, utánozhatatlan útvonalat jelölve ki a hegyi viskók között.
Egy-egy szczawnicai ház falán még ma is látható néhány ilyen XIX. századi cégér. Valahogy így indult el a most már ötezres város élete, melynek gyógyvize és szecessziós gyönyörű épületei miatt hamar híre ment és vetekedett a többi híres gyógyfürdővel. Híres festők és írók adták egymásnak a kilincset, jól öltözött úriasszonyok sétáltak a város főterén bemutatva a legújabb francia divat után készült ruháikat. 
Szczawnica így vált a gyógyüdülőturizmus központjává. Mi is kipróbáltuk a gyógyvizet, amelynek több gyógyhatása is van. Mintha sörcsapok lennének egymás mellett, úgy engedik a poharakba a gyógyvizet – kinek milyet kér.
Szalay József tiszteletére 2002-ben egy lengyel és magyar nyelvű emléktábla került elhelyezésre a Régi temetőben lévő Feltámadás kápolna külső falán. Magyarország akkori krakkói főkonzulja, Kovács István létesítette, és Bronislaw Chromy szobrászművész, a krakkói Wawel Sárkány szobor alkotója tervezte meg. Az emléktáblán a Szalay család és Magyarország címere látható.fotó
Az ösvény most felavatott állomása a Szczawnicában található Orlica menedékház mellett található. Az információs táblán magyarul, angolul és lengyelül is olvasható Szczwanica és Szalay József története.
A Magyar Lengyel Ösvény- útvonala személyautóval vagy autóbusszal egy hosszú hétvége alkalmával is bejárható. A turistaövvény részét képezik többek között Nedec vára, a Halas-tó, Szczawnica, Podvilk vagy Kisárva és olyan személyiségeket ismerhetünk meg általa, mint Szalay József, Divéky Adorján, Wacław Felczak vagy éppen Jugenfeld Károly.
A szczawnicai Lengyel-Magyar Barátság Napján, amelyet 2011 óta már hagyományosan megszerveztek, magyar és lengyel együttesek, énekesek és táncosok lépnek fel, magyar és a lengyel zászlócskákkal feldíszített éttermekben pedig a két nemzet konyháját kóstolhatják a vendégek.
A magyar borokat kínáló asztalnál szokás szerint hosszasan várakoztak, beszélgettek a szomjas fesztiválozók. A lengyel konyha ízletes ételeiből megkóstolhatták a helyi specialitásokat, mint például az „oscypek”, a hegyi sajt, valamint a „żurek”, a lengyel savanyú levest. Bogdan Szewczyk, a város polgármestere üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy fontos a város történetének megismerése és köszönetet mondott a szervezőknek.
Dr. Gerencsér Tibor Magyar Arany Érdemkeresztet adott Barbara Węglarznak „Szalay József lengyelországi kultuszának, illetve Szczawnica város magyar emlékeinek népszerűsítéséért végzett sok évtizedes munkája elismeréseként”.
A 19. században a helyi turizmus fellendülését megalapozó Szalay József mellszobránál a megemlékezés koszorúit Barbara Węglarz, Dr. Gerencsér Tibor, Bogdan Szewczyk polgármester és Farkas Melinda is elhelyezte, de ott voltak népviseleteben a város lakóinak, és civilszervezeteinek képviselői is.
Bogdan Szewczyk, Szczawnica város polgármestere méltatva a város egykori híres magyar tulajdonosának tevékenységét elmondta, hogy Szalay József magyar származású lengyel hazafiként, Szczawnica alapítójaként és birtokosaként nagy szolgálatokat tett a Pieninekben a turizmus fejlődéséért.
A szervezőknek köszönhetően kipróbálhattuk a dunajeci tutajozást, amelyen régen farönköket, és – rendes utak híján – árut szállítottak a górálok. Ma 240 lengyel tutaj járja a folyót, turisták ezreit úsztatva le a kanyargós folyón a lengyel-szlovák határ mentén.
Lengyelország több, mint gondolnád – mondta Farkas Melinda, Lengyel Idegenforgalmi Szervezet vezetője. A magyar turisták még nem igazán ismerik ezt az oldalát a Tátrának. Fontosnak tartja, hogy minél több ilyen helyet mutassunk meg. Szczawnica környéke remek lehetőséget kínál a természetjárás szerelmeseinek. A városból induló túraútvonalak a hegyekbe vezetnek, s gyönyörű kilátást nyújtanak. A legnépszerűbb túraútvonalak közé tartozik a Palenica-hegyre vezető út, amelyről csodálatos panoráma tárul elénk, valamint a Szczyrk-hegyre vezető út, amely a lengyel-szlovák határhoz vezet. A város környékén számos gyalogösvény és kerékpárút is van.
Modern felvonók várják a síelőket,vidéken található négy sípálya összefüggő síterületet képez. Palenicára vezető székes felvonó két hegyvonulatot, a Sandeci-Beszkideket és a Pieniny hegységet kapcsolja össze. Mi is kipróbáltuk a felvonókat, fent csodás volt a látvány.
Újabb információs táblát avattak – Pieninek Vár
A „Nyár a Három Korona alatt” („Lato pod Trzema Koronami” ) címmel augusztus 3-án Sromowce Niżne településen rendezték meg azt eseményt, amely a Magyar-Lengyel Ösvény turisztikai információs tábla ünnepélyes leleplezésével kezdődött, és amely megelőzte a Magyar-Lengyel Útvonal megálló tábláinak ünnepélyes leleplezését.
Aneta Markus, Czorsztyn község polgármestere, valamint dr.Gerencsér Tibor Magyarország krakkói főkonzulja mondtak köszöntőt, kiemelve a magyar -lengyel együttműködés és barátság fontosságát. Az ünnepélyes esemény után az amfiteátrum színpadán megkezdődött a művészeti program.
