Magyarország a pénzügyi tudás kategóriában a 4. helyen végzett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi kutatásában, amelybe 39 országot vontak be.
Az alapítvány közreműködésével negyedszer vett részt Magyarország a felnőtt, 18-79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító kutatásában. A pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató három részeleme a pénzügyi ismeretek szintje, a pénzügyi magatartás, valamint a pénzügyi attitűd. Az OECD által koordinált felmérés szerint a pénzügyi műveltség valamennyi vizsgált országban további fejlesztésre szorul.
A pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató esetében a maximálisan elérhető 100 pontból 58-at ért el Magyarország, amely így a 39 ország rangsorában a 23. helyen áll.
Az elmúlt években az ország a legjobb eredményeket minden mérésnél a pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában érte el. Az alapvető pénzügyi fogalmaknál (például infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) a legfrissebb magyar eredmények idén először kiemelkednek a mezőnyből. A pénzügyi ismeretek rangsorában Magyarország a 4. helyen végzett, csak Hong Kong, Németország és Észtország eredményei voltak jobbak.
Magyarország ebben a kategóriában elért eredményének hátterében az a hosszútávú pénzügyi ismeretterjesztő tevékenység is áll, amelyet az állami intézmények és velük együttműködve a Pénziránytű Alapítvány is végez.
Ugyanakkor kiemelték, hogy az ismeretekben megjelenő pozitív elmozdulás egyelőre nem járt együtt a magatartásformák kedvező irányú változásával. A pénzügyi magatartás mérőszámát tekintve Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedében helyezkedik el.
A pénzügyi attitűdöt tekintve a magyar válaszadók a résztvevő országok átlagánál valamivel jobban teljesítettek, ami a 39 ország rangsorában a 17. helyet jelenti. A magyar eredményekből az rajzolódik ki, hogy az életkor előrehaladtával egyre felelősebb az attitűd, továbbá a nők hajlamosabbak takarékoskodni, mint a férfiak, illetve meghatározó a magasabb iskolai végzettség is a takarékoskodásban.
A kutatás Magyarország esetében visszaigazolta, hogy a hosszútávú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok és programok kimutatható és mérhető pozitív eredménnyel járnak. Azonban a bíztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek – olvasható az MTI közleményében.
