2025 júniusában az ipari termelés volumene 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be, erősítette meg csütörtökön kiadott második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,2 százalékkal kisebb volt a 2025. májusinál.
Az ipari export volumene 5,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,5 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 2,0 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 3,0, a feldolgozóiparé 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,1 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 5,2 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 16,1, a közúti járművek alkatrészeinek gyártása 10,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 10,2 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,4 százalékkal meghaladta a 2024. júniusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a számítógép, perifériás egység gyártása 5,1 százalékkal nőtt.
A 9,6 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 0,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 7,3 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 4,4 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, ugyanakkor mind a hazai, mind a külpiaci eladások mérséklődtek.
A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény-gyártás 3,0 százalékkal emelkedett az előző év júniusához viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, a legkevésbé (1,4 százalékkal) a takarmány gyártásában, a leginkább (28 százalékkal) a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban 1,7 és 16,9 százalék között csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
Jelentésében a KSH kitér arra is, hogy folytatódott a visszaesés a 3,6 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a kibocsátás 3,5 százalékkal csökkent júniusban, főként a kivitel visszaesése miatt, míg a belföldi értékesítés bővült.
A legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a műanyagalapanyag-, a műtrágya-, nitrogénvegyület-, illetve a szerves vegyialapanyag-gyártás jelentős visszaesése miatt.
A jelentés szerint az ipari termelés csak az Észak-Alföldön nőtt (5,5 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 0,2 és 15,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt a Dél-Alföldön.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,6 százalékkal visszaesett 2024 júniusához mérten. Az új belföldi rendelések 8,0, az új exportrendelések 16,8 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány június végén 8,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Január-júniusban az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,4 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,3 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene az első fél évben, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 5,1, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,4 százalékkal – közölte a KSH.
