Kezdőlap Gazdaság MAKISZ: az EU-s jogharmonizációnak is a követeléskezelői piac fejlődését és a magyar...
No menu items!

MAKISZ: az EU-s jogharmonizációnak is a követeléskezelői piac fejlődését és a magyar érdekeket kell szolgálnia

A követeléskezelői tevékenység régóta várt jogszabályi definícióját reméli a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége annak kapcsán, hogy az Európai Parlament és a Tanács által korábban elfogadott, a követeléskezelést érintő irányelvet 2023. december végéig Magyarországnak is át kell ültetnie a nemzeti jogba.

Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint minden érintett számára jogbiztonságot teremtene, ha a születendő jogszabály átfogóan szabályozná a követeléskezelési piacot.

„2021 végén, az átfogó Uniós stratégia részeként megszületett EU direktíva megalkotását az a felismerés is motiválta, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya nemcsak a bankszektort, hanem már az Unió teljes gazdaságának működését veszélyezteti. Így fogadták el a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra, vonatkozó (2021/2167) irányelvet, amit a tagállamoknak – így Magyarországnak is -, 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogba. A MAKISZ pedig amellett, hogy üdvözli az Uniós irányelv megszületését, kiemelten fontosnak tartja, hogy a direktíva hazai átültetése kapcsán megkezdődött munka eredményeként megszülető jogszabály a követeléskezelői piacon tiszta helyzetet teremtsen, általános szabályozást nyújtson, és a banki hiteleken kívüli egyéb követelésekre és a követeléskezelői tevékenységre is kiterjedjen” – magyarázza Bódizs Kornél. Hozzátéve: erre már csak azért is lehetőség nyílik, mert a tagállamoknak az implementációs, vagyis átültetési kötelezettség kapcsán nemcsak az irányelv tartalmát kell átvenniük, hanem az abban foglalt célokat kötelező megvalósítaniuk.

Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott irányelv a szakma számára azért is meghatározó fontosságú, mert egyrészt kifejezi a követeléskezelői szektor kiemelt gazdasági jelentőségét, másrészt rögzíti, hogy a nem teljesítő hitelek magas állománya komoly rendszerszintű kockázatokat rejt. Amellett, hogy az adott pénzintézet tőkéjét csökkentő veszteséget okoz, jelentős mértékben leköti a pénzintézetek emberi és pénzügyi erőforrásait.

Ezzel pedig lecsökkenti a bankok hitelezési kapacitását, ami elsősorban a banki hitelezéstől a nagyvállalatoknál erőteljesebben függő kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elérhető hiteleket érinti kedvezőtlenül, ami pedig kihat a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre is.

Az Uniós jogalkotók azt is felismerték, hogy mivel nem léteznek közös uniós szabályok a hitelgondozói és a követelésbehajtó tevékenységre, az eltérő nemzeti szabályozásból fakadó akadályok miatt a szektor szereplői nem tudják kihasználni a belső piac minden előnyét. Az átfogó stratégia részeként ezért megkönnyítik a követelésvásárlást azzal, hogy közös keretet és követelményeket állapítanak meg a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelfelvásárlói, és a nevükben eljáró hitelgondozók vonatkozásában; többek között meghatározva a hitelgondozási tevékenység mibenlétét és szabályait is. Fontos kiemelni, hogy a magyar jogban az EU Irányelv átültetésével születik meg az első törvény, amely célzottan a követeléskezelést szabályozza.

„Miközben a szakma bizakodva várja az Uniós direktíva magyar jogszabályba ültetését, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a most megszülető szabályozás törvényi szinten definiálja a követeléskezelés fogalmát, ami Magyarországon, jelenleg csak ajánlások szintjén szabályozott tevékenységet takar, szemben a követelésvásárlással, amely már szabályozott, az MNB által engedélyezett és felügyelt tevékenység. Az EU-s jogharmonizációval együtt járó piaci liberalizáció kapcsán azt is kulcskérdésnek tartjuk, hogy a magyar vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba, és a magyar érdekek érvényesüljenek.

Miközben a követelésvásárlás Magyarországon szigorú feltételekhez kötött, az Uniós direktíva alapján – a MAKISZ által aggályosnak tartott módon -, szakmai tapasztalattal, a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, az ügyfelek fogyasztói jogait is biztosító eljárásrenddel nem rendelkező külföldi magánszemélyek, vagy a magyar felügyeletek által nem ellenőrzött külföldi vállalkozások is megjelenhetnek hitelfelvásárlóként. Ez a lehetőség még akkor is körültekintő szabályozást igényel, ha az általuk megvásárolt követeléseket nem ők, hanem a jogszabálynak megfelelő hitelgondozók kezelhetik majd”- fejti ki a MAKISZ elnöke.

Hozzátéve: „az Irányelv és az EU-s politika célja, hogy az uniós hitelfelvásárlók a belső piacban rejlő lehetőségeket kihasználhassák, ezért fel kell készülni külföldi vállalkozások, és a hazaitól eltérő követeléskezelési gyakorlatok megjelenésére a magyar piacon. Példaként említhetjük Németországot, ahol a magyar jogtól eltérően van jogszabályi definíciója a követeléskezelésnek, és a német jog elismeri és támogatja a jogi eljárásokat
megelőző, helyettesítő, úgynevezett .”soft” követelésbehajtást, mint például az adósokkal való kommunikáció kiépítését minden lehetséges módon, telefonon, e-mailben vagy indokolt esetben még személyes felkeresők útján is.

A MAKISZ tagjai csak a magyar hatóságok által kifejezetten támogatott követelésbehajtási módszereket alkalmazzák, emiatt elsődlegesen postai levél útján kommunikálunk az adósokkal. Mivel az adósok jelentős hányada nem veszi át a leveleit, ezért sokan akkor szereznek tudomást a tartozásáról, amikor a végrehajtó letiltást eszközöl a munkabéren, bankszámlán, ez az adós telefonos felkeresése útján elkerülhető lenne, a tartozás rövidebb idő alatt, az adósoknak kevesebb költséget okozva megtérülne. Emiatt indokolt más EU-s országokban alkalmazott követeléskezelési gyakorlatok átvétele, amihez a szakma várja a jogalkotó közreműködését, támogatását, a jogszabályi felhatalmazást a jogi eljárásokat kiváltó követeléskezelési módszerek alkalmazására.

Ha például egy magyar adóssal szembeni követelést német hitelfelvásárló veszi meg, akkor a német követelésbehajtási módszereket fogják alkalmazni, és mivel a német székhelyű hitelfelvásárló működését a magyar hatóságok nem felügyelik, ezért a magyar jogalkotó feladata, hogy segítse a magyar követelésvásárló vállalkozásokat a versenyképességük megőrzésében, és a magyar érdekek megóvásában.

Bódizs Kornél szerint a hazai követeléskezelői piac további tisztulásához és a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének növeléséhez az EU-s és a magyar terminológiák egységesítésére is szükség van az új jogalkotásban. Jó példa erre, az Unióban használt hitelgondozó fogalma, aminek a magyar gyakorlatban a követeléskezelő a megfelelője. Ezzel kapcsolatban a MAKISZ állásfoglalása az, hogy a jogbiztonság érdekében
a magyar jogban, a hazánkban már megszokott, a Polgári Törvénykönyvben használt kifejezéseket érdemes tovább használni, az Uniós gyakorlatban alkalmazott tartalommal átalakítva. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége ezért is üdvözli azt, hogy a kormányzat és a jogalkotók, a követeléskezelői piac meghatározó szervezeteként a MAKISZ szakmai véleményét is kikérik abban az EU-s jogharmonizációs
folyamatban, amelynek végén az ágazat életét hosszútávra meghatározó szabályozás születik majd az év végére.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az MNB megtiltotta egy magánszemélynek, hogy jogosulatlan betétet gyűjtsön a fogyasztóktól

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ideiglenes intézkedésként, vizsgálatának lezárásáig...

A 2026-os költségvetés tervezete a Költségvetési Tanácsnál

Csütörtökön a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.

Tanulsz? Lakást kapsz! Bécsben

Bécs városa 2025. május 1-jétől új lakhatási akciót indít a felsőoktatásban tanuló diákok számára, aminek keretében akár 1.000 önkormányzati lakás válik elérhetővé számukra.

Pécs is bekapcsolódik a Bartók Tavasz 2025 programsorozatába

A Bartók Tavasz idén májusban Pécsre is elhozza a világzene, a tánc és a filmművészet különleges élményeit. A művészetek sokszínűségét ünneplő programoknak a Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ ad otthont.
Hirdetés

Hírek

Tanulsz? Lakást kapsz! Bécsben

Bécs városa 2025. május 1-jétől új lakhatási akciót indít a felsőoktatásban tanuló diákok számára, aminek keretében akár 1.000 önkormányzati lakás válik elérhetővé számukra.

Új ökoturisztikai központ lesz a Nagyszéksós-tónál

Kiemelkedő ökoturisztikai beruházás kezdődik a Nagyszéksós-tónál 1,4 milliárd forintos uniós támogatással.

Zebrák a falvakban

Kihirdeti kedden a kormány az utcák és járdák felújítására szóló pályázatát a falusi önkormányzatok számára.

450 ittas sofőr ellen intézkedtek húsvétkor

A húsvéti ünnepek négy napja alatt 450 ittas járművezetőt szűrtek ki a forgalomból a rendőrök.

Újfajta visszaváltó automata jelent meg Magyarországon

Mostantól fesztiválokon és tömegrendezvényeken is könnyen visszaválthatjuk a palackokat, dobozokat, üvegeket.

Deviza – Erősödött a forint jegyzése

Erősödött a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

IMF: Világgazdasági recesszió nem lesz, de rugalmasabb világgazdaság jöhet a vámháborúk miatt

A világgazdaság továbbra is szilárd lábakon áll – legalábbis...

Kína ellen blokkot gründol az ázsiai családi egység meghírdetésével?

Miközben Donald Trump újabb kereskedelmi szövetségi nyomást helyez Ázsia...
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.