Kezdőlap Gazdaság MAKISZ: az EU-s jogharmonizációnak is a követeléskezelői piac fejlődését és a magyar...
No menu items!

MAKISZ: az EU-s jogharmonizációnak is a követeléskezelői piac fejlődését és a magyar érdekeket kell szolgálnia

A követeléskezelői tevékenység régóta várt jogszabályi definícióját reméli a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége annak kapcsán, hogy az Európai Parlament és a Tanács által korábban elfogadott, a követeléskezelést érintő irányelvet 2023. december végéig Magyarországnak is át kell ültetnie a nemzeti jogba.

Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint minden érintett számára jogbiztonságot teremtene, ha a születendő jogszabály átfogóan szabályozná a követeléskezelési piacot.

„2021 végén, az átfogó Uniós stratégia részeként megszületett EU direktíva megalkotását az a felismerés is motiválta, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya nemcsak a bankszektort, hanem már az Unió teljes gazdaságának működését veszélyezteti. Így fogadták el a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra, vonatkozó (2021/2167) irányelvet, amit a tagállamoknak – így Magyarországnak is -, 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogba. A MAKISZ pedig amellett, hogy üdvözli az Uniós irányelv megszületését, kiemelten fontosnak tartja, hogy a direktíva hazai átültetése kapcsán megkezdődött munka eredményeként megszülető jogszabály a követeléskezelői piacon tiszta helyzetet teremtsen, általános szabályozást nyújtson, és a banki hiteleken kívüli egyéb követelésekre és a követeléskezelői tevékenységre is kiterjedjen” – magyarázza Bódizs Kornél. Hozzátéve: erre már csak azért is lehetőség nyílik, mert a tagállamoknak az implementációs, vagyis átültetési kötelezettség kapcsán nemcsak az irányelv tartalmát kell átvenniük, hanem az abban foglalt célokat kötelező megvalósítaniuk.

Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott irányelv a szakma számára azért is meghatározó fontosságú, mert egyrészt kifejezi a követeléskezelői szektor kiemelt gazdasági jelentőségét, másrészt rögzíti, hogy a nem teljesítő hitelek magas állománya komoly rendszerszintű kockázatokat rejt. Amellett, hogy az adott pénzintézet tőkéjét csökkentő veszteséget okoz, jelentős mértékben leköti a pénzintézetek emberi és pénzügyi erőforrásait.

Ezzel pedig lecsökkenti a bankok hitelezési kapacitását, ami elsősorban a banki hitelezéstől a nagyvállalatoknál erőteljesebben függő kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elérhető hiteleket érinti kedvezőtlenül, ami pedig kihat a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre is.

Az Uniós jogalkotók azt is felismerték, hogy mivel nem léteznek közös uniós szabályok a hitelgondozói és a követelésbehajtó tevékenységre, az eltérő nemzeti szabályozásból fakadó akadályok miatt a szektor szereplői nem tudják kihasználni a belső piac minden előnyét. Az átfogó stratégia részeként ezért megkönnyítik a követelésvásárlást azzal, hogy közös keretet és követelményeket állapítanak meg a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelfelvásárlói, és a nevükben eljáró hitelgondozók vonatkozásában; többek között meghatározva a hitelgondozási tevékenység mibenlétét és szabályait is. Fontos kiemelni, hogy a magyar jogban az EU Irányelv átültetésével születik meg az első törvény, amely célzottan a követeléskezelést szabályozza.

„Miközben a szakma bizakodva várja az Uniós direktíva magyar jogszabályba ültetését, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a most megszülető szabályozás törvényi szinten definiálja a követeléskezelés fogalmát, ami Magyarországon, jelenleg csak ajánlások szintjén szabályozott tevékenységet takar, szemben a követelésvásárlással, amely már szabályozott, az MNB által engedélyezett és felügyelt tevékenység. Az EU-s jogharmonizációval együtt járó piaci liberalizáció kapcsán azt is kulcskérdésnek tartjuk, hogy a magyar vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba, és a magyar érdekek érvényesüljenek.

Miközben a követelésvásárlás Magyarországon szigorú feltételekhez kötött, az Uniós direktíva alapján – a MAKISZ által aggályosnak tartott módon -, szakmai tapasztalattal, a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, az ügyfelek fogyasztói jogait is biztosító eljárásrenddel nem rendelkező külföldi magánszemélyek, vagy a magyar felügyeletek által nem ellenőrzött külföldi vállalkozások is megjelenhetnek hitelfelvásárlóként. Ez a lehetőség még akkor is körültekintő szabályozást igényel, ha az általuk megvásárolt követeléseket nem ők, hanem a jogszabálynak megfelelő hitelgondozók kezelhetik majd”- fejti ki a MAKISZ elnöke.

Hozzátéve: „az Irányelv és az EU-s politika célja, hogy az uniós hitelfelvásárlók a belső piacban rejlő lehetőségeket kihasználhassák, ezért fel kell készülni külföldi vállalkozások, és a hazaitól eltérő követeléskezelési gyakorlatok megjelenésére a magyar piacon. Példaként említhetjük Németországot, ahol a magyar jogtól eltérően van jogszabályi definíciója a követeléskezelésnek, és a német jog elismeri és támogatja a jogi eljárásokat
megelőző, helyettesítő, úgynevezett .”soft” követelésbehajtást, mint például az adósokkal való kommunikáció kiépítését minden lehetséges módon, telefonon, e-mailben vagy indokolt esetben még személyes felkeresők útján is.

A MAKISZ tagjai csak a magyar hatóságok által kifejezetten támogatott követelésbehajtási módszereket alkalmazzák, emiatt elsődlegesen postai levél útján kommunikálunk az adósokkal. Mivel az adósok jelentős hányada nem veszi át a leveleit, ezért sokan akkor szereznek tudomást a tartozásáról, amikor a végrehajtó letiltást eszközöl a munkabéren, bankszámlán, ez az adós telefonos felkeresése útján elkerülhető lenne, a tartozás rövidebb idő alatt, az adósoknak kevesebb költséget okozva megtérülne. Emiatt indokolt más EU-s országokban alkalmazott követeléskezelési gyakorlatok átvétele, amihez a szakma várja a jogalkotó közreműködését, támogatását, a jogszabályi felhatalmazást a jogi eljárásokat kiváltó követeléskezelési módszerek alkalmazására.

Ha például egy magyar adóssal szembeni követelést német hitelfelvásárló veszi meg, akkor a német követelésbehajtási módszereket fogják alkalmazni, és mivel a német székhelyű hitelfelvásárló működését a magyar hatóságok nem felügyelik, ezért a magyar jogalkotó feladata, hogy segítse a magyar követelésvásárló vállalkozásokat a versenyképességük megőrzésében, és a magyar érdekek megóvásában.

Bódizs Kornél szerint a hazai követeléskezelői piac további tisztulásához és a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének növeléséhez az EU-s és a magyar terminológiák egységesítésére is szükség van az új jogalkotásban. Jó példa erre, az Unióban használt hitelgondozó fogalma, aminek a magyar gyakorlatban a követeléskezelő a megfelelője. Ezzel kapcsolatban a MAKISZ állásfoglalása az, hogy a jogbiztonság érdekében
a magyar jogban, a hazánkban már megszokott, a Polgári Törvénykönyvben használt kifejezéseket érdemes tovább használni, az Uniós gyakorlatban alkalmazott tartalommal átalakítva. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége ezért is üdvözli azt, hogy a kormányzat és a jogalkotók, a követeléskezelői piac meghatározó szervezeteként a MAKISZ szakmai véleményét is kikérik abban az EU-s jogharmonizációs
folyamatban, amelynek végén az ágazat életét hosszútávra meghatározó szabályozás születik majd az év végére.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szerdától az EU-állampolgárok is csak elektronikus beutazási engedéllyel léphetnek be az Egyesült Királyságba

Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.

Újabb 5 milliárd forint támogatás feldolgozó üzemek fejlesztésére

Az érintettek a tervezett beruházási költségek 50 százalékára pályázhattak, de ez bizonyos esetekben elérhette a 70 százalékot is.

Wunderbar Fesztivál 2025: „Német. Egy nyelv – sok történet.”

2025-ben negyedik alkalommal rendezik meg Magyarországon a Wunderbar Fesztivált, ismét rávilágítva a német nyelv sokszínűségére és jelentőségére a gazdaság, a kultúra és az oktatás területén.

Hibridként hódíthat az új Audi Q7

Képzelj el egy reggelt, amikor hangtalanul suhansz a városban,...
Hirdetés

Hírek

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.

Gyengült a forint kedd reggel

Gyengült a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet