Mamutvadászatra használt 15 ezer éves veremre és 14 mamut csontmaradványaira bukkantak Mexikóban.
A lelet arra utal, hogy a késő pleisztocén földtörténeti korban a mai mexikói főváros területén élt első vadászok és gyűjtögetők emberek jóval szervezettebben dolgoztak, mint azt eddig vélték – közölte a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).
Eddig a kutatók azt feltételezték, hogy a mára kihalt mamutok példányait akkoriban csak abban az esetben támadták meg, amikor könnyű zsákmányt jelentettek – ha például beragadtak egy mocsárba.
A különleges leletekre a Mexikóvárostól 40 kilométerre északra lévő Tultepecbe tervezett szemétlerakó területének kialakítása során bukkantak.
Ekkor találták meg a két 1,7 méter mély és 25 méter átmérőjű, egyenes oldalú vermet, benne a 824 csontot, köztük nyolc koponyát.
A csontok korának megállapítását segítette, hogy a Popocatepetl vulkán mintegy 14 700 évvel ezelőtti kitöréséből származó, finom porréteget sikerült rajtuk azonosítania a kutatóknak – közölte az INAH.
Az új ismeretek megváltoztatják az emberek és a hatalmas testű emlősök közötti interakciókról való gondolkodást – mondta el Pedro Sánchez Nava, az INAH régészeti szakértője.
Mexikó államban korábban is bukkantak mamutmaradványokra, a régészek úgy vélik, a jövőben is találhatnak még hasonló vermeket.
