A koronavírus legújabb, rendkívül fertőző omikron változatának globális elterjedése új magasságokba emelte a napi esetszámokat. A nagyszámú mutációval rendelkező omikron a korábbi variánsoknál sokkal hatékonyabban képes kijátszani a vakcinákból és a korábbi fertőzésből szerzett immunitást. Ugyanakkor kevésbé tűnik valószínűnek, hogy súlyos betegséget okoz, ami különösen a már beoltott emberek esetében igaz. Mindez a tudósokat is arra készteti, hogy – miközben már az omikronra fókuszáló vakcina megszületésén is dolgoznak -, jobban megértsék a variánst és annak világjárványra gyakorolt hatását. A Bloomberg a nyolc legfontosabb kérdésre kereste a választ.
1. Miben más ez a változat?
Az omikron – amelyet először a tavalyi év végén azonosítottak Dél-Afrikában – mintegy 30 vagy annál is több változást mutat a tüskében, abban a fehérjében, amely a koronavírusnak koronaszerű megjelenést kölcsönöz, és lehetővé teszi, hogy betörjön a sejtekbe. Az ottani mutációk a kórokozót kevésbé felismerhetővé tehetik a védőoltás vagy a korábbi fertőzés hatására termelődő antitestek számára, ami növeli az áttöréses fertőzés vagy az újrafertőződés kockázatát. Legalább három mutáció segíti a vírust abban, hogy az antitestek felismerjék, egy másik pedig úgy tűnik, hogy növeli a vírus azon képességét, hogy bejusson az emberi sejtekbe. A Hongkongi Egyetem kutatói szerint az omikron a felső légutakban – az orrban, a torokban és a légcsőben – hetvenszer gyorsabban fertőz és szaporodik, mint a korábbi törzsek. A korai tanulmányok szerint ez lehet az oka annak, hogy ennyire fertőző. Svájci kutatók – köztük Isabella Eckerle virológus – által január 11-én közzétett tanulmány azonban azt sugallja, hogy más mechanizmusok is működnek.
2. Mennyire fertőző?
Brit adatok azt mutatják, hogy egy omikron-fertőzöttől háromszor nagyobb valószínűséggel kapja el a vírust egy vele egy háztartásban élő, mint egy delta-fertőzöttől. Fertőzőképessége lehetővé tette, hogy az omikron sok helyen, többek között az Európában és az Egyesült Államokban gyorsan domináns változattá váljon. Ráadásul az omikront hordozó emberek nagyobb hányadának nincsenek tünetei, amikor pozitív a tesztjük, ami elfedheti a fertőzést, és elősegítheti annak további terjedését, állapították meg indiai és dél-afrikai tanulmányok.
3. Mennyire veszélyes?
A mintegy félmillió omikronos esetet vizsgáló tanulmány alapján az Egyesült Királyság egészségügyi tisztviselői december 31-én közölték, hogy a változat esetében a sürgősségi ellátásra vagy kórházi felvételre szorulás kockázata nagyjából fele a delta változatéhoz képest. A WHO később közölte, hogy a Dél-Afrikából, Kanadából és Dániából származó adatok szintén a kórházi kezelés csökkent kockázatára utalnak. A szervezet szerint ez valószínűleg az oltásokból eredő némi védelem és az omikron alacsonyabb saját súlyosságának kombinációjának köszönhető, beleértve annak nagyobb valószínűségét, hogy a vírus a felső légutakban szaporodik, nem pedig a tüdőben, ahol a Covid súlyos és tartós károkat okozhat. A WHO szerint a korai adatok arra utalnak, hogy más vírustörzsekhez hasonlóan a súlyosság fokozódik az életkorral és az alapbetegségek jelenlétével, valamint azoknál az embereknél, akik nem oltottak vagy korábban nem találkoztak a vírussal.
4. A vakcinák védenek ellene?
A bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes vakcinák kevésbé hatnak az omikron okozta fertőzések megelőzése ellen, mint a korábbi változatok, de a súlyos betegség kialakulásával szemben többnyire megfelelő védelmet biztosítanak.
- Egy december 29-én közzétett dél-afrikai tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a Pfizer két dózisú oltóanyagának hatékonysága a kórházi kezelés elkerülésére 93 százalékról 70 százalékra csökkent az omikron megjelenése után.
- A laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy az oltás vagy a korábbi fertőzés által termelt antitestek kevésbé hatékonyak az omikron semlegesítésében – és így a fertőzés megelőzésében -, mint más változatok esetében.
- A Pfizer azonban január 24-én közölte, hogy két laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy vakcinájuk három adagja olyan antitesteket termel, amelyek képesek semlegesíteni az omikront.
- Úgy tűnik, hogy az immunrendszer egy másik, T-sejtek által működtetett része, amely elpusztítja a vírussal fertőzött sejteket, az antitesteknél jobban megőrzi erejét az omikronnal szemben. A hollandiai Erasmus Egyetem és a dél-afrikai Fokvárosi Egyetem, valamint a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet különálló vizsgálataiban a vakcinázás hatására létrehozott T-sejtek védekeztek az omikron ellen.
- A kutatás szerint az emlékeztető oltások segítenek. Egy brit vizsgálatban az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer-BioNTech partnerség által gyártott vakcina két adagja 68 százalékkal csökkentette az omikron fertőzés miatti kórházi kezelés kockázatát az oltás nélküli oltáshoz képest, három adag pedig 88 százalékkal. Egy dél-afrikai vizsgálatban a Johnson & Johnson oltóanyagával, amelyet eredetileg egyszeri adagolású készítménynek terveztek, a második adag idővel növelte a hatékonyságot az omikron okozta kórházi kezelés megelőzésében, egy hónap elteltével akár 85 százalékra.
5. Védelmet nyújt-e ellene egy korábbi koronavírus-fertőzés?
A londoni Imperial College kutatói úgy becsülik, hogy az omikron esetében az újrafertőződés kockázata több mint ötször nagyobb, mint a delta esetében. A WHO január 7-én közölte, hogy Dél-Afrikából, az Egyesült Királyságból, Dániából és Izraelből az újrafertőződés megnövekedett kockázatát jelentették. Az újrafertőződés esélye azoknál volt a legnagyobb, akik nem voltak beoltva, vagy akiknek enyhe kezdeti Covid-19-es rohama volt.
6. Milyen kezelések hatnak?
A WHO szerint a szteroidok és más, IL6 receptor blokkolóknak nevezett gyógyszerek – amelyek elnyomják a súlyos Covid káros immunrendszeri túlreakcióit – még mindig hatásosak lehetnek. A vírus ellen közvetlenül ható kezeléseket jelenleg is vizsgálják, hogy lássák, hogyan teljesítenek az omikron ellen. A Merck & Co. és a Pfizer, a Covid elleni új vírusellenes tabletták gyártói azt közölték, hogy termékeik várhatóan ellenállnak az új változatnak. A Gilead Sciences ugyanezt mondta a vírusellenes infúziójáról, a remdesivirről. Nagyobb aggodalomra adnak okot az antitesteken alapuló kezelések, mivel ezek az omikronban mutálódott spike fehérjét célozzák. Az amerikai egészségügyi hatóságok korlátozták a Regeneron Pharmaceuticals és az Eli Lilly & Co. antitestterápiáinak használatát, miután az adatok azt mutatták, hogy “nagy valószínűséggel” nem hatékonyak a variáns ellen. A hatóságok szerint úgy tűnt, hogy a GlaxoSmithKline antitest-kezelése, a sotrovimab megállja a helyét.
7. Hogyan befolyásolja a tesztek eredményét?
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala értesítette az egészségügyi szakembereket egy maroknyi olyan tesztről, amely várhatóan nem fogja kimutatni a variánst, vagy amelyet módosítottak annak érdekében, hogy kiszűrje azt. Ezek mind molekuláris tesztek, amelyek a vírus genetikai anyagát keresik az orr- vagy torokváladékból vett mintában. Az FDA december 28-án közölte, hogy a korai adatok arra utalnak, hogy az antigéntesztek – amelyek gyorsabbak, olcsóbbak és könnyebben hozzáférhetőek – kimutatják az omikront, de valószínűleg alacsonyabb pontossággal.
8. Honnan származik?
A tudósok Afrikára összpontosítottak, mint lehetséges forrásra, de még nem biztos, hogy pontosan hol és hogyan jött létre a variáns. Elsőként november 24-én jelentették a WHO-nak, miután Dél-Afrikában fiatal, nem oltott emberek körében észleltek eseteket. Az egyik elmélet szerint az omikron egy immunhiányos személy krónikus fertőzése során alakult ki, esetleg egy kezeletlen HIV/AIDS-betegnél.
Boruzs Álmos
