Az elmúlt napokban számos információ látott napvilágot a közeli és a távolabbi évek várható adóterheiről. Palkovics László innovációs miniszter sajtótájékoztatót tartott a jövő évi adóváltozásokról, a munkerőhiány csökkentése érdekében intézkedéseket helyezett kilátásba. Sejtette: a jövő évi adózás rendszerét és mértékeit még nem tartja lezártnak a kormány. A Magyar Nemzeti Bank az ország versenyképességének javítására 180 pontos csomagot dolgozott ki, 2030-ra kis hiján dupla fizetést prognosztizálva. A tanács megbeszélését követően Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt kérdésre. Érintette a cafetéria, a közteher csökkentésének, ügyét is. Összefoglalónk.
Palkovics László egyebek mellett hangsúlyozta, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében 2019-ben tovább csökken a munkát terhelő adó. A szociális hozzájárulási adó mértéke 2 százalékponttal, 17,5 százalékra mérséklődik, ami mintegy 260 milliárd forintot hagy a munkaadóknál. A társasági adó pedig továbbra is Európában a legalacsonyabb kulcson marad.
Folytatódik a szakképző intézmények fejlesztése, a szakoktatók fizetését felemelik, közelíteni kívánják a versenypiaci jövedelmekhez. (Tudósítás a tájékoztatóról itt olvasható.)
AZ MNB 12 éves terve
A Magyar Nemzeti Bank messzire tekintő versenyképességi csomagot dolgozott ki, 180 pontban foglalta össze a teendőket, amelyekkel 2030-ra megközelíthetjük az osztrák színvonalat.
A javaslatcsomag szerint a versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, és az ország a reformpályán, magas termelékenységgel eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát.
A 2030-ra elérhető eredmények közé sorolták, hogy a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék, a nettó reálbérek kumulált emelkedése 87 százalékos lehet – áll az MTI-nek eljuttatott közleményben. Az infláció 2030-ra 3 százalékos, az államadósság pedig 38 százalék lehet a javaslat szerint.
A reformterületek között az MNB kiemeli az állami hatékonyság növelését a digitális közszolgáltatásokkal, az adóbevallások egyszerűsítésével. Az MNB szerint adóreformok szükségesek a teljes foglalkoztatásért,
a munkát terhelő adók csökkentését folytatni kell.
A fő célok között szerepel a modern egészségügy kialakítása pénzügyi revízióval, állami ellátás javításával. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, és innováció is szerepel.
A javaslatok célja a magyar gazdaságban – elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon – kialakult pozitív trendek megtartása mellett a termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása – közölte az MNB.
Mint írták, 2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését – fogalmaztak. A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg.
A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek - hangsúlyozza az elemzés.
Az MNB értékelése szerint a világgazdasági trendek feltérképezhetők, azonosíthatóak azok a pontok, amelyek a fejlett gazdaságok közé vezethetik az országot. Az intézkedésekben célzottan kell kezelni a humántőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését – fogalmazza meg a közlemény.
2030-ra az öt legélhetőbb európai ország között?
A javaslatot megtárgyalta a Nemzeti Versenyképességi Tanács. Az megbeszélés utáni tájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter hangoztatta: Magyarország 2030-ra Európán belül az öt legjobb ország közé kíván kerülni, ahol érdemes élni és dolgozni. A versenyképesség javítására kidolgozott elképzeléseket nyár végéig áttekintik, és egy-egy feladat elvégzéséhez felelősöket is hozzárendelnek.
A miniszter számos egyéb kérdésre is válaszolt.
Érintette többek között a cafetéria, a további közteher csökkentésének, valamint az államigazgatásban dolgozók létszámának ügyét is. Erről Az Üzletben további összefoglalót olvashatnak Elbocsájtás várható a közszférában? címmel.
