Az elmúlt években a magántőke- és magánhitel-befektetők egyik kedvenc célpontjai a szoftvercégek voltak. Az ok egyszerűnek tűnt: az előfizetéses, úgynevezett „ismétlődő bevétel” kiszámítható pénzáramlást ígért, ami ideális alap a hitelfelvételhez és a tőkeáttételes befektetésekhez. Azonban a mesterséges intelligencia gyors térnyerése most komoly kérdéseket vet fel e modell fenntarthatóságával kapcsolatban.
A PitchBook adatai szerint tavaly év végén a magántőke által finanszírozott vállalatok közel 9 százaléka működött a szoftveriparban. A kitettség még nagyobb a hitelezési oldalon: a KBRA minősítő által követett magánhitel-állományban a szoftvercégek az adósok mintegy 17 százalékát adják, ami a teljes, több mint 1000 milliárd dolláros adósságállomány közel egyötödét jelenti.
A modell eddig működött: a rendszeres előfizetési díjak stabil bevételt biztosítottak, ami megnyugtatta a hitelezőket, miközben a nagyobb hitelállomány növelte a tőkebefektetők hozamát. A Wall Street Journal cikke szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével azonban ez az alapfeltevés megingott. Ha az MI-alapú megoldások olcsóbbak, gyorsabbak vagy hatékonyabbak lesznek, a vállalati ügyfelek akár szolgáltatót is válthatnak, vagy legalábbis árcsökkentést követelhetnek. Az Anthropic jogi szolgáltatásokat célzó MI-eszközének bejelentése sok befektető számára ezt a félelmet erősítette fel.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magánpiaci cégek működése kevésbé átlátható, mint a tőzsdén jegyzett vállalatoké. Ez bizonytalanságot és gyors reakciókat váltott ki a befektetőkből. Bár a nagy magánbefektetési szereplők – köztük a Blue Owl Capital és a KKR – igyekeztek megnyugtatni a piacot, hangsúlyozva, hogy portfóliójuk ellenálló az MI-hatásokkal szemben, a részvénypiac nem volt meggyőzve.
A vezetők érvei szerint sok szoftvercég annyira beépült ügyfelei működésébe, hogy nem lehet őket könnyen lecserélni, mások pedig olyan egyedi adatokkal dolgoznak, amelyeket az MI nem tud egyszerűen lemásolni. Ráadásul azok a cégek, amelyek képesek hatékonyan beépíteni az MI-t saját szolgáltatásaikba, akár még értékesebbé is válhatnak. A számok sem festenek egyelőre rossz képet: a KBRA adatai szerint a magánhitel-portfóliókban szereplő szoftvercégek átlagos éves EBITDA-növekedése az elmúlt két évben 36 százalék volt.
Ennek ellenére a befektetők óvatosak. A szoftvercégekhez kapcsolódó tőzsdei hitelalapok árfolyama esett, a legnagyobb alternatív vagyonkezelők részvényei is jelentős mínuszba kerültek. Tovább erősíti az aggodalmakat, hogy a nyilvános hitelpiacon megduplázódott a nehéz helyzetben lévő szoftvercégekhez kapcsolódó hitelek volumene, és több olyan eset is volt, amikor magánhiteleket rövid időn belül jelentősen leértékeltek.
Külön kockázatot jelentenek az úgynevezett „ismétlődő bevétel alapú hitelek”, amelyek nem a jelenlegi nyereségre, hanem a jövőbeni bevételekre épülnek. Ha a verseny erősödik és a termékek sérülékenyebbé válnak az MI miatt, késhet vagy akár el is maradhat az a pont, amikor ezek a cégek nyereségessé válnak – figyelmeztetnek az elemzők.
Hosszabb távon azok a vagyonkezelők járhatnak jól, amelyek portfóliója bizonyítja ellenálló képességét ebben az átalakuló környezetben. Rövid távon azonban a befektetők türelme láthatóan fogy, és sokan inkább kivárnak, amíg kiderül, valóban mennyire „biztos” az eddig stabilnak hitt szoftveres bevételi modell.
Érsek M. Zoltán
Fotó: freepik
