Miközben az olajárak a 2008-as pénzügyi válság előtti szintre emelkednek, az energiaipar egy korábban elképzelhetetlen kérdést tesz fel magának: hogyan birkózik meg azzal, ha le kell mondania az orosz olajról?
A nyersolaj ára rövid időre közel 140 dollárra emelkedett hordónként, a gabona ára megugrott, az ipari fémek árai pedig szintén emelkedtek hétfőn, mivel az ukrajnai háború és a Nyugat válasza azzal fenyegetett, hogy a világgazdaság nagy részét megalapozó nyersanyagok kínálata csökken. A drágulás a nyersanyagok hetek óta tartó emelkedésére épül, és világszerte fokozza az inflációs nyomást.
A Wall Street Journal cikke szerint a nyersanyagárak megugrása Antony Blinken külügyminiszter hétvégi nyilatkozatát követte, miszerint az Egyesült Államok és európai partnerei az orosz olajimport esetleges betiltásáról tárgyalnak. Ha bevezetik, az embargó jelentős változást jelentene a Moszkva Ukrajna elleni háborújára adott válaszlépésében. Washington és szövetségesei büntető szankciókat vezettek be Oroszország pénzügyi rendszere és elitje ellen, de az energiaexportot eddig megkerülték, mert féltek a benzin- és fűtésszámlák miatti választói visszatetszéstől.
A tiltás diplomáciai akadályba ütközik Európában, amely sokkal nagyobb mértékben függ az orosz olajtól, mint az Egyesült Államok. Az árak hétfőn visszaestek a csúcsról, miután Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy Németország, az EU legnagyobb gazdasága továbbra is földgázt, kőolajat és szenet vásárol Oroszországtól.
Mindazonáltal az embargóról szóló nyilvános vita azt jelzi, hogy a washingtoni politikai döntéshozók hajlandóak a magasabb energiaköltségek elviselésére.
“A politikai számítás az, hogy bármilyen zavar jobb eredmény, mintha ezt a pénzt egyenesen Moszkvának adnánk át” – mondta Paul Horsnell, a Standard Chartered árutermék-kutatási vezetője.
Az olajkereskedők az energiapiacok azonnali zavaraira készülnek, ha a nyugati cégeket arra utasítják, hogy kerüljék az Oroszországból – az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után a világ harmadik legnagyobb kitermelőjéből – származó olajat, és keressenek alternatív ellátást.
A Brent nyersolaj határidős jegyzései 4,3% százalékkal magasabb, 123,21 dolláros hordónkénti árfolyamon állapodtak meg hétfőn, miután a korai kereskedésben 139,13 dollárt értek el hordónként, a legmagasabb szintjüket azóta, hogy a kínai gazdaság fellendülése 2008-ban felpörgette az árupiacokat. Az amerikai West Texas Intermediate 3,2 százalékkal magasabban, 119,40 dolláron fejezte be a kereskedést.
A háború előtt az orosz nyersolaj- és finomított termékek exportja a világ olajkeresletének mintegy 7,5 százalékát fedezte. De miután Vlagyimir Putyin elnök február végén háborút indított Ukrajna ellen, sok finomító szüneteltette az importot. Nehezen találtak finanszírozást és tartályhajókat az orosz olaj szállításához, és féltek a jó hírnév romlásától, valamint a nyersolajra vonatkozó esetleges szankcióktól.
Az Egyesült Államok nyersolaj- és finomított termékimportjának mintegy 8 százaléka származott tavaly Oroszországból.
Ha tilalmat vezetnek be, a finomítóknak nehéz lesz alternatív vákuumgázolaj- és fűtőolaj-készleteket találniuk, amelyeket az amerikai finomítók benzinné dolgoznak fel.
Az európai és az amerikai kihívást úgy lehetne kezelni, hogy átrendezzük a kőolaj áramlását a világban: Európa több nyersolajat vásárolna az Északi-tengerről, Nyugat-Afrikából és a Közel-Keletről az elveszett hordók pótlására. Ugyanakkor a kereslet egyik helyről a másikra való áthelyezése nem egyszerű – mondta Amrita Sen, az Energy Aspects tanácsadó cég alapító partnere.
A háború kitörése előtt szűkös volt az olajkínálat, mivel a kereslet a világjárványos mélypontról helyreállt. Decemberben a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kereskedelmi olajkészletei 2,68 milliárd hordón álltak, ami hét éve a legalacsonyabb szint.
Az amerikai kormány és szövetségesei a stratégiai tartalékokból engednek ki nyersolajat az árak megfékezése érdekében. Az orosz olaj alternatíváit az ellenfeleknél is keresik. A Biden-kormányzat igyekszik enyhíteni a Venezuelával szembeni olajszankciókat – jelentette vasárnap a The Wall Street Journal. Az iráni atomalku felélesztéséről szóló tárgyalások eközben közeledtek egy olyan megállapodáshoz, amely felszabadíthatná az iráni olajat exportra.
Az Oroszország zászlóshajójának számító Urals nyersolajból naponta akár 800 ezer hordó is tovább áramlik Európába a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A szovjet korszakból származó vezeték nyersolajat szállít Németország finomítóihoz, valamint Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra és a Cseh Köztársaságba.
Elemzők szerint ezek az országok szembesülnének a legnagyobb nehézségekkel egy esetleges tiltás esetén.
“Ha olajszankció lesz, a Barátság nem fog üzemelni, és egyszerűen nem lehet majd pótolni a kieső mennyiséget” – mondta Sen.
A közép-európai finomítók, amelyek a Barátság vezeték déli szakaszán helyezkednek el, például a magyarországi Mol-csoport által üzemeltetett finomítók, importálhatnának olajat az Adria vezetékből. Ez a vezeték a horvát partoknál kezdődik, és az elmúlt években felújították a régió energiabiztonságának erősítése érdekében. Az Urals közepesen nehéz és kénes, ami azt jelenti, hogy olyan nyersolajokkal helyettesíthető, mint a Szaúd-Arábiában termelt Arab Medium, illetve az Irakban termelt legtöbb nyersolaj.
A kínai és indiai finomítók kedvező áron vásárolhatnak orosz olajat, bár Ázsia csak korlátozott mennyiségűt tud vásárolni. Az orosz kikötőkből Indiába történő szállítás logisztikai szempontból nehézkes, és a régió finomítói nincsenek felkészülve arra, hogy Urals olajjal működjenek.
Sen szerint Kína soha nem importált napi 500 ezer hordónál több Urals olajat. Ha az összes orosz nyersolajat megvásárolná, amely a háború előtt Európába tartott, Kínának napi 2,7 millió hordóval többet kellene felvennie, ami irreális. Az indiai finomítók eközben azt kérik, hogy az orosz és kazah olajat szállított alapon adják el, ami jól mutatja, hogy milyen nehézséget jelent számukra a finanszírozás, a biztosítás és a tartályhajók megtalálása a szállítmányok számára.
A képet bonyolítja az a maroknyi orosz finomító, amely az elmúlt napokban bezárt, mivel elfogyott a raktárkészletük. Az orosz Sokol nyersolajat – szokatlanul – 14 dolláros hordónkénti árengedménnyel kínálták hétfőn az irányadó Brenthez képest, ami rávilágít Oroszország nehézségeire az olaj eladásában.
Az, hogy az olajárak, amelyek 2022-ben már 58 százalékkal emelkedtek, megmaradnak-e ezeken a magas szinteken, vagy még tovább emelkednek, nagyban függ a Szaúd-Arábia vezette Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének reakciójától.
A kartell összefogott Oroszországgal, hogy 2017-ben, majd 2020-ban, amikor a nyersolajárak a Moszkva és Rijád közötti rövid ideig tartó árháborút követően a mélybe zuhantak, az olajpiacokat támogassa.
Az OPEC+ néven ismert egyesített csoport a múlt héten fokozatos termelésnövelési tervekkel lépett fel, elhárítva az Egyesült Államok felhívását, hogy az árak megfékezése érdekében gyorsan növeljék a kitermelést. Elemzők szerint ez az álláspont megváltozhat, ha Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyeknek megvan a kapacitásuk a több olaj szivattyúzására, attól tartanak, hogy a hordónkénti 130 dolláros olajár a keresletet csorbítja.
