Augusztusban az infláció és a maginfláció emelkedését elsősorban az alkohol, a dohányáruk, illetve a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése okozta. A dohánytermékek esetében folytatódott a júliusi jövedékiadó-emelés begyűrűzése, így az adóhatás önmagában 0,5 százalékponttal növelte meg a maginflációt. A teljes fogyasztóiár-indexben is az üzemanyagok és dohánytermékek indirekt adóemelésének hatása 0,5 százalékpont volt – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, MNB által számított mutatók – a keresletérzékeny termékek árindexe 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 4,1 százalékon maradt – azaz lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén minimálisan, 0,1 százalékponttal 4,2 százalékra emelkedett augusztusban.
Az éves inflációs adatot a gazdaság újraindulásához kapcsolódó, a keresleti és kínálati viszonyok hirtelen eltolódásából adódó átárazások erőteljesen befolyásolták – állapította meg az MNB elemzése.
A termékszintű havi árváltozások elmúlt kéthavi eloszlása érdemben eltér a korábbi mintázattól. Míg a korábbi években a nyári hónapokban történő ármódosítás kevésbé volt jellemző, addig az idén érdemben emelkedett azon termékek és szolgáltatások aránya, ahol magasabb árnövekedés történt – tették hozzá.
A korlátozások fokozatos feloldása következtében néhány részpiacon megugrott a kereslet, illetve egyes termékek esetén a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt átmenetileg korlátozott elérhetőség volt jellemző – magyarázta az MNB.
