A szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek, így az áprilisi kamatdöntéssel lehetőség nyílt a kamatfolyosó felső szélének mérséklődésére – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
A döntésre lehetőséget adó tényezők között kiemelte: a gáz és áramárak jelentősen csökkentek Európában, a gáztározók töltöttségi szintje megfelelő, a nagy jegybankok kamatciklusának vége belátható távolságba került, a feltörekvő piacokon pedig tőkebeáramlás volt megfigyelhető. A belső tényezők között stabilizálódott a devizapiac, stabil az állampapírpiac, megfelelő az aukciós kereslet, javult a fizetési mérleg egyenlege és megtörtént az uniós megállapodás – sorolta.
Hangsúlyozta, hogy az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, ezért a módosítása nincsen napirenden. Az alapkamat módosításához erős, tartós lefelé mutató trend kell az inflációban – közölte.
Arra a felvetésre, hogy a monetáris tanács keddi döntése lazításnak tekinthető-e, a jegybank alelnöke azt mondta: a keddi döntés fontos lépés azon az úton, amelyen októberben elindultak, és a következő hónapok adatai döntik el a folytatást. Aláhúzta: a jegybank az O/N betéti tenderek kamatcsökkentésénél körültekintő, óvatos megközelítést alkalmaz. Folyamatosan értékelni fogják a kockázati megítélés javulásának tartósságát, a külső egyensúlyi folyamatokat, a piaci stabilitás megőrzését – mondta. A külső környezetből a nemzetközi bankrendszerrel kapcsolatos aggodalmakat értékelik, emellett a piaci környezet, a jegybanki kamatpályák, befektetői kockázatvállalás is fontos tényezők a döntéshez.
Virág Barnabás rámutatott: Európában általánosan megfigyelhető az infláció fordulata, a maginfláció ugyanakkor kevésbé mérséklődött. Magyarországon januárban tetőzött a mutató, áprilisban folytatódott az élelmiszerár-infláció csökkenése. A következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul.
A dezinflációs pálya az elmúlt hónapoknál nagyobb ütemben folytatódik majd a második negyedévtől - mondta.
Kitért arra, hogy Magyarország külső egyensúlya számottevően és trendszerűen javul, a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent, és az év során várhatóan megfeleződik. Megjegyezte, hogy a külkereskedelmi áruegyenlegben 2021 júniusa óta először keletkezett többlet idén februárban.
Az elmúlt időszakban jelentősen javult Magyarország kockázati megítélése és kiárazódtak a szélsőséges forgatókönyvek, ezért a tanács a normalizációs folyamat részeként a kamatfolyosó szűkítéséről döntött – összegezte Virág Barnabaás, aki jelezte azt is: az április 1-jétől hatályba lépett, átalakított kötelezőtartalék-rendszerre az átállás gördülékenyen megtörtént.
