A 13 százalékos alapkamat módosítása nincs napirenden, továbbá a 18 százalékos irányadó kamat fenntartása is szükséges a monetáris tanács egyöntetű véleménye szerint az infláció megtörése és az árstabilitás elérése érdekében – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy háttérbeszélgetésen.
Megjegyezte, hogy ugyan a dezinflációs hatások erősödnek, a szűkülő belső kereslet egyre erősebb “fegyelmező erőként” hat, de a tetőzés várhatóan hónapokig elhúzódik, és ezt követően is csak lassú csökkenés indulhat be az inflációban, amely az év második felében felgyorsulhat.
Az infláció szerkezete átalakulóban van, januárban az élelmiszerinfláció gyorsulása megállt, ezzel szemben a szolgáltatások átárazásai magasabbak voltak a korábbiakhoz képest – hívta fel a figyelmet.
Az alelnök jelezte, hogy az MNB továbbra is a kockázati megítélésre, azon belül pedig a javulás tartósságára, “trendszerűségére” fog kiemelten figyelni, ettől teszi függővé a monetáris kondíciók lazítását.
A dezinfláció a fejlett piacokon is lassabb lehet a korábbiakban előre jelzettnél, ami óvatosságot indokol a monetáris politikában a feltörekvő országokban, így Magyarországon is - húzta alá.
Felidézte, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió teljesítményét meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal nőtt tavaly, a munkaerőpiac feszes és a folyó fizetési mérleg is javul. Hozzátette: az utóbbi két negyedévben a növekedés lassult, ami idén is folytatódik; a gazdaság szereplői egyre óvatosabbá válnak, szűkül a kiskereskedelmi forgalom, az üzemanyag kereskedelem.
A folyó fizetési mérleget három tényező befolyásolta jelentősen decemberben: az európai energiaárak csökkenése, a gazdasági szereplők alkalmazkodása és az export termelés stabil szinten tartása – fejtette ki kulcskérdésnek nevezve azt, hogy a november-decemberi javulás mennyire lesz trendszerű.
Virág Barnabás elmondta, hogy az MNB az elmúlt fél évben nem csak kamatlépésekkel szigorította a monetáris kondíciókat, hanem számos olyan döntést hozott, amely a rövid távú likviditást szűkíti, a monetáris transzmissziót hatékonyabbá teszi és segít a pénzpiacok stabilitásában.
A fenti sorba illeszkedik a kötelező tartalékráta korábbi emelése, illetve a tartalékszámla kamatozásának – a keddi döntéssel történő – sávos átalakítása is. Részletezte: a kötelező szint, azaz a 10 százalék feletti tartalékra az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd, illetve bevezetnek a tartalék egynegyedére egy nem kamatozó részt is.
Felidézte, hogy a januári döntés a kötelező tartalékráta szintjének a megemeléséről 5 százalékról 10 százalékra 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán. Úgy fogalmazott, hogy ezen felül is “bőséges likviditás” áll a bankrendszer rendelkezésére a működéshez.
A likviditás gyorsan emelkedik, automatikusan is nő a kétszámjegyű kamat eredményeképpen, a sávos átalakítással ezen kívánnak tompítani – magyarázta.
Az alelnök leszögezte, hogy az MNB döntéseivel október óta sikerült stabilizálni a piacokat, ebben a "fő driver" nem a nemzetközi feltételek változása, hanem a jegybank lépései voltak.
Újságírói kérdésekre az alelnök elmondta, hogy jó eséllyel az infláció januárban tetőzött és a ráta az év második felében érdemben csökkenhet; élénkebb gazdasági növekedés is az év második felében indulhat be.
Amikor az MNB a kockázati helyzet trendszerű javulását nézi, akkor külső és belső tényezőket egyaránt figyelembe vesz, így például az energiahelyzet változását, a nagy jegybankok kamatemelési ciklusait; a folyó fizetési mérleg javulásának a mértékét és az Európai Bizottsággal való megegyezés folyamatát – mutatott rá.
Virág Barnabás végül arról is szólt, hogy a kormány és a jegybank álláspontja abban megegyezik, hogy “a fő ellenség” az infláció, amely elakasztja a gazdaság felzárkózásának útját.
