A hitelpiac a koronavírus-járvány ellenére kiemelkedően teljesített tavaly, a vállalati és a lakossági hiteldinamika alapján egyaránt az uniós élmezőnyben van Magyarország. Az állami és jegybanki programok hatására a kkv-hitelállomány 13,2 százalékkal emelkedett 2020-ban – mondta a Magyar Nemzeti Bank elemzője.
A jegybank legfrissebb, a hitelezési folyamatokat ismertető jelentését kommentálva Dancsik Bálint kiemelte: a vállalati hitelállomány éves növekedése 9,4 százalékos volt tavaly, az állomány 2020 utolsó negyedévében 2,5 százalékkal, 227 milliárd forinttal bővült.
Az új hitelfolyósításokat a jegybanki és állami hitelprogramok jelentősen támogatták, stabilizálva a lakossági és a vállalati hitelpiacot – fűzte hozzá. Megjegyezte: az államilag támogatott programok idén is támaszt nyújtanak a hitelezésnek.
Tájékoztatása szerint 2021 első felére a lakáshitelek és a személyi kölcsönök terén egyaránt a hitelkereslet élénkülését várják a bankok, csakúgy, mint a vállalati hitelek esetében. A most bejelentett hitelprogramok mellett a garanciaprogram-bővítések lehetővé teszik, hogy a sérülékenyebbnek tekinthető cégeknél is fennmaradhat a kedvező feltételek melletti finanszírozás – vélekedett.
Dancsik Bálint közölte: az állami és jegybanki programok hatására a kkv-hitelállomány 13,2 százalékkal emelkedett 2020-ban. A kedvező eredményekhez a fizetési moratórium jelentősen hozzájárult. A vállalatok hitelfelvételét a Növekedési hitelprogram Hajrá! szerződéskötései jelentősen támogatták:
a teljes vállalati hitelkibocsátás több mint fele, míg a kkv hitelkibocsátás közel 90 százaléka a program keretein belül valósult meg a járvány kitörése óta.
Közben a moratóriumban részt vevő cégek aránya 10 százalékponttal csökkent, az utolsó negyedévben 39 százalékuk volt benne.
Kitért arra, hogy a vállalati hitelezési feltételek nem változtak érdemben az utolsó negyedév során, közben az üzleti célú ingatlanhitelezés kondícióin a bankok 61 százaléka szigorított. A bankok 2021 első felére nem jeleztek előre szigorítást vagy enyhítést sem a lakossági, sem a vállalati hitelezésben.
Dancsik Bálint ismertetése szerint a lakossági hitelállomány 257 milliárd forinttal nőtt az utolsó negyedévben. Tavaly decemberben így 14,5 százalékkal nőtt a tranzakciók hatására az egy évvel korábbihoz képest. Ez az éves dinamika a legmagasabb érték az EU országai között, ugyanakkor a fizetési moratórium hatását kiszűrve a növekedési ütem 8,4 százalék lenne év végén – mondta.
A lakosság hitelállománya elsősorban a babaváró kölcsönök és a lakáshitelek erőteljes kibocsátásának, valamint a moratórium törlesztéseket visszafogó hatásának köszönhetően bővült.
A moratóriumban a jogosult lakossági állomány 54 százaléka vett részt év végén, ez érdemben nem változott 2020-ban. A tavalyi negyedik negyedévi kibocsátás egyharmada államilag támogatott hitel volt, a babaváró hitelek állománya 2020 decemberében már a teljes lakossági állomány 13 százalékát tette ki.
Aláhúzta: a hitelezés minden szegmensben egészséges formában bővül, a hitel/GDP arány uniós szinten a legalacsonyabb (16 százalék), az MNB adósságfék szabályai egészséges mederben tartják a hitelezést.
A lakossági hitelezés bővülését idén az otthonfelújítási támogatás, az otthonfelújítási kölcsön, vagy az új lakások öt százalékos áfája is támogatja. A babaváró támogatásoknál az új kibocsátások csökkenésére számítanak középtávon, a jogosult állomány fokozatos mérséklődése miatt – mondta az elemző.
Az online sajtótájékoztató teljes egészében megtekinthető a YouTube-on:
