A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bakrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése.
Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a jelentést ismertető online sajtótájékoztatón kiemelte: a jegybank jelentése nem előrejelzés, abban a reálgazdasági és pénzügyi előrejelzések nagyfokú bizonytalanságát figyelembe véve két stresszpálya hatásait becsülték fel.
Az első szerint a GDP idei 3,8 százalékos visszaesését 2021-ben 0,1 százalékos csökkenés követheti. A második, súlyosabb forgatókönyv idén 7,1 százalékos, míg jövőre 2,9 százalékos GDP-csökkenést vázol.
A bankok kétharmada szenvedhet el veszteséget a rosszabb szcenárió megvalósulása esetén, és akár a teljes bankrendszer is veszteségessé válhat 2021-ben – jelezte.
A stresszteszt rámutatott: egy kevéssé valószínű szcenárió, mély visszaesés mellett is a magyar bankrendszer kezelhető mértékű tőkehiányt mutat, és likviditási oldalról sincs szó jelentős stabilitási kockázatról – mondta Nagy Tamás.
Ismertette: számításaik szerint a bankrendszer zöme 2019 végén kellő likviditási pufferrel rendelkezett ahhoz, hogy súlyos likviditási sokkok együttes bekövetkezése esetén is megfeleljen a szabályozói követelményeknek.
A jegybanki szolvencia stresszteszt alapján a kétéves időhorizont végére a súlyosabb stresszpályán a hitelintézetek egytizedénél kerül a tőkemegfelelési mutató 8 százalék alá. A szektor intézményeinél 106 milliárd forintnyi tőkeemelési igény keletkezne az aktuális tőkekövetelményhez képest, ami pénzügyi stabilitási szempontból kezelhető mértékűnek tekinthető – mutatott rá.
Közölte: a magyar bankrendszer megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal néz szembe a koronavírus-járvány miatt várható kihívásokkal. A magyar bankrendszerben 2016 és 2019 között mintegy 2100 milliárd forint profit képződött, ennek 70 százalékát a tulajdonosok visszaforgatták a tőkébe. A szektor saját tőkéje másfélszeresére nőtt 2015-óta. A tőke felhasználhatóságát a jegybank is segítette – mondta.
Emlékeztetett: a jegybank a bankok hitelezési képességét a rendelkezésre álló tőkepufferek felszabadításával is támogatja. A gazdaság újraindítását az állami és jegybanki hitelprogramok a fizetési moratórium időszaka alatt is támogatják – húzta alá.
A fizetési moratóriumról közölte: a háztartásoknál és a cégeknél is az állomány egyharmada tekinthető sérülékenynek. A hitelezési veszteségek emelkedni fognak, így 2021-től az MNB folyamatos portfóliótisztítást vár el a bankoktól. Fontosnak nevezte a vállalatok nem banki kötelezettségének folyamatos nyomon követését is.
Az állami hitelprogramok támogatásával a hitelállomány növekedési üteme idén pozitív tartományban maradhat, annak ellenére, hogy a hitelfeltételek szigorítása már az első negyedévben elindult.
Az új hitelezés mérséklődése miatt a 2019-ben jellemző kétszámjegyű éves növekedéshez képest 2020-ban 6 és 10 százalék közötti dinamikára számít az MNB a vállalati, és 5-8 százalék közöttire a háztartási hitelállományban.
Az MNB adatai szerint az Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá programban április 20. és május 15. között 20 milliárd forintot meghaladó értékben kötöttek szerződést, a Babaváró támogatásoknál közel 700 milliárd forintot ért el a kihelyezés, az állami programok támaszt adhatnak a hitelezésnek – mondta Nagy Tamás.
