Kezdőlap Pénzvilág MNB tanulmány. Jó banki profit rossz szerkezetben, Szerzők: Banai Ádám – Nagy...
No menu items!

MNB tanulmány. Jó banki profit rossz szerkezetben, Szerzők: Banai Ádám – Nagy Márton

Jó banki profit rossz szerkezetben

Banai Ádám – Nagy Márton

Banai Ádám

Az elmúlt két-három évben jelentősen javult a magyar bankrendszer jövedelmezősége, és régiós összevetésben is a legjobbak között volt. A szint mellett azonban fontos a jövedelmezőség struktúrája is, ami már közel sem mutat ilyen pozitív képet. Régiós összevetésben is magas bevételi és kiadási oldal szaldójaként jön létre a jó eredményesség. Ez nemzetgazdasági szempontból nem megfelelő. A cseh bankrendszerre jellemző, sokkal kedvezőbb jövedelmi struktúra 51 százalékban a költségek tudatos lefaragásával és 49 százalékban a penetráció növelésével érhető el. Ezzel fenntartható lenne a mostani jövedelmezőség úgy, hogy közben a gazdasági szereplők szélesebb köre olcsóbban jutna pénzügyi szolgáltatáshoz.

Nagy Márton

Az elmúlt két-három évben látványos fordulatokat láthattunk a magyar bankok háza táján. A „hét szűk esztendő”, amelyet a hitelállomány zsugorodása, a késedelmes hitelek magas aránya és sok esetben nagymértékű veszteség jellemzett, végéhez ért. A sajáttőke-arányos megtérülés kétszámjegyű értéke azt mutatja, hogy bankjaink kifejezetten jól, átlag felett teljesítenek európai összevetésben is. Pénzügyi stabilitási szempontból örömteli hír a magas banki jövedelmezőség több szempontból is. 1) segíti a belső tőkeakkumulációt, ami biztosítja a stabil növekedés feltételeit, illetve puffert nyújt a potenciális veszteségekre; 2) befektetői szempontból is vonzóvá teszi a bankrendszert, így a forrásért, tőkéért folytatott versenyben jó helyzetben lesznek a bankok. A jövedelmezőségnél ugyanakkor a szint mellett nagyon fontos a struktúra is a nemzetgazdaság szempontjából. A pénzügyi szolgáltatások elérhetősége a gazdaság minden szereplője számára létfontosságú, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen áron lehet hozzájutni. Fontos kérdés, hogy a bankok a gazdasági szereplők szűkebb körének eladott drága termékek, szolgáltatások segítségével érnek el nagy profitot, vagy szélest kört szolgálnak ki, a lehető legolcsóbban. Egy egyszerűn példával szemléltetve, nem mindegy, hogy 10 egység profit 100 egység bevétel és 90 egység kiadás segítségével érnek el, vagy 70 egység bevétellel, és 60 egység kiadással.

Az európai bankrendszerek 2017-es konszolidált ROA adatainak felbontása alapján látható, hogy a magyar bankrendszer eredménytételei mind a pozitív, mind a negatív oldalon kiemelkedőek a mérlegfőösszeghez viszonyítva. A hasonlóan magas jövedelmezőséget elérő országok közül Bulgária és Románia esetében találhatunk ilyen összetételt, míg a régióból Észtország, Csehország és Szlovénia is sokkal kisebb ráfordítással éri el magas profitját. A képet csak némiképp javítja, ha a néhány egyedi tétellel (pl. a bankadó és a tranzakciós illeték hatásával, valamint a külföldi leánybankok bevételeivel és kiadásaival) korrigáljuk a hazai bankrendszer eredményét, illetve egy cikluson átívelő értékvesztéssel számolunk. Az eszközarányos költség szint így is lényegesen meghaladja a cseh, a szlovén vagy az észt szintet. A korrekció utáni kép pedig már a magyar bankrendszer eredményét torzítja pozitívan, hiszen hasonló egyedi korrekciós tényezők akár a többi országban is megjelenhetnek.

Az eltérésre magyarázatot adhat, hogy a magyar bankrendszer penetrációja lényegesen kisebb, mint például a csehé. A GDP arányos hitelállomány a vállalatok esetében ugyan csak 4 százalékponttal kisebb, de a háztartásoknál már 16 százalékpont a különbség. Ez az eltérés természetesen részben következik az eltérő átlagos hitelösszegekből is. A most fennálló kapacitás így egyfajta passzív tartalékként is értelmezhető nagyobb penetrációhoz.

Megvizsgáltuk ezért, hogy hogyan alakulna a jövedelmezőség struktúrája, amennyiben a magyar bankrendszer hitelállománya a GDP arányában elérné a jelenlegi cseh szintet, vagyis a penetrációban meglevő különbség eltűnne. Azzal a szélsőséges feltételezéssel éltünk, hogy ezt a drasztikus bővülést a hazai bankrendszer a működési költségek növekedése nélkül éri el. Látható, hogy bár az eszköz arányos működési költség csökkenne, de így is 0,5 százalékponttal meghaladná a cseh szintet. Ez közel 200 milliárd forint addicionális működési költséget jelent. Ennyivel kellene csökkenteni a működési költségeket ahhoz, hogy eszközarányosan a csehek szintjére érjen. Kalkulációnk azt is megmutatja, hogy a penetráció növekedéssel jövedelmezőség még mindig 1 százalék fölött lenne eszközarányosan, elérve a cseheknél látott értéket. A további működési költségcsökkentés tehát az ügyfelek terheinek mérséklését tenné lehetővé.

A hazai bankrendszer eredményszerkezetének változása a hitelpenetráció növekedése esetén Számításaink alapján a penetráció növekedése a cseh és a magyar bankrendszer költségszintje közti különbségnek nagyjából 49 százalékát tűntetné el. A másik feléhez a hazai bankok tudatos költségcsökkentése, hatékonyság növelése szükséges. Ez segítene mérsékelni az ügyfelek terheit, amely nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontos. A digitális megoldások előtérbe kerülése az egyik tényező lehet ennek elérésében. A digitalizáció lehetővé teszi a kapacitások dinamikusabb fel- és leépítését, így alacsonyabb penetráció esetén nem szükséges magas költségen fenntartani a meglévő kapacitásokat.

A szerzők tanulmánya a MNB honlapján jelentek meg 218.október 24-én.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tajvan szerint indokolatlanok az amerikai vámok

A tajvani kormány csütörtökön kiadott közleményében észszerűtlennek nevezte az Egyesült Államok által Tajvan termékeire kivetett 32 százalékos vámot

Kína és az EU újrakezdi az ármegállapodási tárgyalásokat az elektromos járművek ügyében

Kína és az Európai Unió megállapodott abban, hogy a lehető leghamarabb folytatják az elektromos járművekre (EV) vonatkozó szubvencióellenes vizsgálathoz kapcsolódó ármegállapodási tárgyalásokat

Brit miniszterelnök: Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború

Trump bejelentése után a Brit Iparszövetség (CBI) állásfoglalásban szólította fel a brit kormányt a vámjellegű ellenlépések elkerülésére.

Az olasz kormányfő szerint el kell kerülni a kereskedelmi háborút

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború egyik félnek sem érdeke, megállapodásra kell jutni a kereskedelmi háború elkerülésével
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet